Az Alapítvány sorozat 3. kötete, Új fordítás Alapítvány leírása A Galaktikus Birodalom tizenkétezer éve létezik – ám egy matematikus szerint már nem sokáig. Hari Seldon minden politikai nyomás ellenére kitart amellett, hogy az általa kidolgozott új tudomány – a pszichohistória – megjósolta a civilizáció bukását. Az új Birodalom felemelkedését megelőző zűrzavar évezredei azonban lerövidíthetők, ha létrehozzák az emberi tudás tárházát egy távoli bolygón: az Alapítványt. Isaac Asimov klasszikus regénye írók és olvasók generációinak meghatározó olvasmányélménye, ami arra a kérdésre keresi a választ, vajon a tudomány módszereivel feltérképezhetjük-e a jövőt, és képesek vagyunk-e befolyásolni azt. Az Alapítvány-trilógia évtizedekkel a megírása után is elgondolkodtató olvasmány, aminek ott a helye minden sci-fi olvasó polcán.
Isaac Asimov (1920. január 2. – 1992. április 6. ) Orosz származású amerikai író és biokémikus. Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Asimovot a tudományos-fantasztikus irodalom mesterének ismerik el széles körben. Egyike volt a múlt századi sci-fi három nagy öregjének: A két másik sci-fi klasszikus, akivel együtt Asimov népszerűvé tette a tudományos-fantasztikus irodalmat, Robert A. Heinlein (1907–1988) és Arthur C. Clarke (1917–2008). Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt. Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg.
3 192 forint 20% kedvezmény 3 990 helyett Előrendelhető Várható megjelenés: - Szállítás: megjelenés után Futárszolgálattal 1199 Ft 4999 Ft-ig 899 Ft 9999 Ft-ig 0 Ft 10. 000 Ft felett Pick Pack Pont 1099 Ft 799 Ft Líra üzletben ártól függetlenül A galaxis sorsa eldőlt. Golan Trevize, az Első Alapítvány fiatal tanácsosa hozta meg a döntést, amellyel választott a két Alapítvány és Gaia, a kollektív tudattal rendelkező emberiség útja között. Ám Trevize nem elégedett, és végül arra jut, válaszokat csak a legendás Föld, a régen elfeledett eredetbolygó felkutatásával találhat. Társaival, Janov Pelorat történésszel és Blisszel, Gaia képviselőjével nekivág a hosszú útnak, melynek végén úgy reméli, megleli az emberiség bölcsőjét. Ahogy világról világra utaznak, a tanácsos és útitársai előtt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy végül az ősi múlt dönti majd el, milyen lesz a jövő. Isaac Asimov kronológiailag utolsó Alapítvány-regényében a szereplőkkel együtt az olvasó előtt is feltárul a Földről kirajzó emberiség története, ahogy mítoszokon és elhagyott bolygókon keresztül az út végül elvezet oda, ahol több mint húszezer évvel ezelőtt minden elkezdődött.
Viszont a Birodalomban még mindig vannak olyanok, akik szeretnék visszaállítani az eredeti hatalmat. Sajnos minden ilyen próbálkozás halálra van ítélve spoiler. Ezek a harcok nem kötöttek le annyira, de nem is volt túl hosszú szerencsére. Ebben a második kötetben azonban fontos szerephez jut egy olyan tényező, amellyel Seldon nem számolt, az Öszvér, aki egy mutáns spoiler. Számomra egyértelmű volt, hogy ki az Öszvér, bár az elején kételkedtem, mert nem gondoltam volna, hogy ennyire egyszerű lenne. Érdekes volt az Öszvér mozgatórugója (valamennyire még meg is tudom őt érteni). Végül megszerzi a hatalmat az Alapítvány felett és elkezdődik a kutatás a Második Alapítvány után, melyre Seldon egyszer tett egy homályos, apró utalást. Külön öröm, hogy végre kaptunk egy határozottabb női karaktert (szerintem ő az első), aki a csúcsponton közbelépett, és elintézte, hogy az Öszvér ne tudja meg a titkot. Második Alapítvány A rész első felében még az Öszvér a központi figura, nem adja fel a kutatást.
Ezt a csatlakozást el kell rejteni az aljzatbetonba, vagy a szintkiegyenlítő aljzatba. Amennyiben padló hőmérséklet-érzékelő termosztátot fogsz használni, úgy jelöld be az érzékelő helyét 2 fűtőkábel között félúton, kb. 25 cm-e a faltól (de a fűtött területen belül) olyan közel a termosztáthoz, amennyire csak lehetséges. 6., Az érzékelő helyének előkészítése Amennyiben padló hőmérséklet-érzékelő termosztátot fogsz használni, úgy az érzékelő részére szükséges kábelcsatorna helyét vésd ki a padlóba, illetve a falba. Az így kivésett vájatba helyezz egy megfelelő méretű kábelcsatornát. Ne legyen a fűtőtest a lakásod mumusa! Így varázsold otthonod biztonságos, egyben esztétikus darabjává! | Éva magazin. A kábelcsatorna a termosztáttól egészen az érzékelőig tartson, minimum 25 cm-es távolságban a faltó a padló közepe felé. A kábelcsatorna célja az, hogy megvédje, illetve hogy eltakarja a vezetékeket, amik benne fognak haladni. Ha az érzékelővezetékét nem ebbe tennék, hanem ráöntenék a padlóburkolat kötőanyagát (csemperagasztó) akkor a későbbiekben a vezeték kizárólag a padló feltörésével lehetne cserélhető. Ha kábelcsatornát fektetnek le, majd erre a csatornára kerül rá a csempe ragasztó és a fűtőszőnyeg, akkor a a kábelcsatornában bármikor ki lehet cserélni a benne futó vezetéket mindenféle padlófeltörés nélkül.
Hogyan tehetünk szebbé egy fűtőtestet? Bár egyre népszerűbb a padlófűtés és léteznek már gyönyörű, modern dizájnradiátorok, a legtöbb háztartásban a fűtőtest csak egy megtűrt kötelező elem. Ha jól működnek, akkor csupán esztétikai kérdés, hogy kicsit szebbé, az otthonunkba jobban illővé tegyük őket. Alapvetően két választási lehetőségünk van: lefestjük vagy valamilyen módon eltakarjuk. Megújul a konvektor A gázkonvektorok esetén megvan az az előny, hogy a burkolata leszedhető, így a legjobb, ha egy erre szakosodott helyen szintereztetjük, azaz porszórással színre fújják, majd a festéket ráégetik a fémre, ami így biztosan hőálló, tartós és szép lesz. A színt a RAL skáláról mi magunk választhatjuk ki, így tökéletesen fog illeni a falhoz, bútorokhoz. Radiátorfestékkel is próbálkozhatunk, de csak a spray kiszereléssel érdemes, mert a lyukacsos részeken képtelenség szépen festeni ecsettel vagy hengerrel. A konvektorhoz futó gázcsövek sokszor az egész lakást behálózzák. Általában a fallal egyező színűre vagy fehérre szokták festeni, hogy ne legyen túlságosan feltűnő.
fűtés A fűtési rendszer egyes szakaszaiban összegyűlt, ill. a keringő vízzel együtt áramló szabad levegőbuborékok csökkentik a hőleadás hatásfokát, korrodálják a rendszer elemeit, csökkentik a szivattyúk teljesítményét, zavaró zajt okoznak. Az oxidáció során keletkező oxidációs iszap lerakódik a rendszer elemeiben, ami további hatásfokromlást okoz, ill. egyes lemezeket tönkretesz (kazán, szivattyú, szabályozószelepek stb. ), mindezek a hatások állandó és költséges karbantartást igényelnek, idő előtti javítások válnak szükségessé, csökkentik a rendszerelemek élettartamát. Honnan kerülhet levegő egy zárt rendszerbe? Tudomásul kell vennünk, hogy az a tény, hogy a rendszer sehol sem csöpög, nem jelenti, hogy egyúttal gáztömör is. A csökkenő hőmérséklettel növekszik a víz levegőfelvevő képessége, amikor is az egyébként tömör csatlakozásokon, tömítéseken keresztül, vagy akár a műanyag csőfalon át (diffúzió) levegő áramlik a környezetből befelé, ami feloldódik a vízben. A vízben oldott levegő ezután a hőmérséklet emelkedésekor (a kazánban) újra felszabadul, mert a víz levegőfelvevő képessége a hőmérséklet növekedésével csökken.