A 16 ismertető táblával ellátott túraút a terület élővilágát is bemutatja. A hajdani kőfejtő bejáratánál egy igazi kuriózum fogad: a helyi kőzetekből kialakított vulkán-makettek könnyedén szemléltetik a hegy kialakulásának fázisait. A kőkatlanba beérve nyári melegben enyhet ad a sziklafalak között meghúzódó hűs levegő. A kőfejtésnek köszönhetően feltárult az egykori vulkán gyomra, a formák, képződmények alapján értékes következtetéseket vonhatunk le. Balaton-felvidék - Üzleti.hu. A hegytetőre több irányból is feljuthatunk. Egyedülálló érdekességnek bizonyul a fűből kitűnő, itt jellemző kőzetekből méretarányosan kialakított Balaton "Kőtérkép". A tó környékén lévő, szintén vulkanikus eredetű hegyeket egy-egy kőből készített ülőke jelzi. A térkép közelében feltűnik egy méretes kőtábla: a "Vulkán időfalról" megtudhatjuk, hogy melyik tűzhányó mikor működött a térségben. Érdemes időt szánni a Balaton-felvidék földtörténetének bemutatását célzó "Időösvény" végigjárására, amely a különböző korszakokban zajlott eseményeket taglalja, és megjeleníti a témához kapcsolódó kőzetet is egyúttal.
Hazánkban a Velencei-hegységben található. A változatos Dunántúli-középhegység A hegységben azonban találunk vulkanikus eredetű vidékeket is. Ezek formakincse és kőzetanyaga változatos. Van óidőben létrejött, gránitból álló hegység, de fiatalabb andezit és bazaltvulkánok is fellelhető. A Dunántúli-középhegység tájai A Dunántúli-középhegység több vidéket foglal magába. Nyugati részén a Bakony található, amely több hegységre osztható: legdélebbi tagja a Keszthelyi-hegység, a Balaton vonalát a Balaton-felvidék kíséri. A Bakony központi részétől keletre a Dunántúli-hegység következő tagja, a Vértes, melyet a Móri-árok választja el a Bakonytól. A Vértestől keletre, a Tatai-árok túloldalán a Dunazug-hegység húzódik, melynek szintén több tagja van: a Gerecse, a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység. Balaton-felvidéki Értéktárlat: a mencshelyi Kossuth kilátó és tanösvény | Pető Piroska. A Vértes déli lábánál emelkedik a Velencei-hegység, amelyik az összes többi hegységtől különbözik. Bazaltvulkánosság következtében kialakult érdekes, lapos tetejű, meredek oldalú hegyek, melyek az eredeti felszín magasságáról tanúskodnak.
Bakony A hegységet a Veszprém és Devecser között húzódó árok Északi- és Déli-Bakonyra tagolja. Az Északi-Bakonyban gyakoriak a karsztos formák, itt található a vadregényes Cuha-patak völgye. A Déli-Bakonyban korábban bauxitot, mangánt és barnakőszenet bányásztak. Mára felhagytak a kitermeléssel. A bányászat a Bakony mélyén rejtőző karsztvízkészletét jelentősen csökkentette. Cuha-patak (fotó:) Az 1951–1990 közötti időszakban a bányászat által több térségben koncentráltan kitermelt kb. 10 milliárd m 3 karsztvíz jelentősen meghaladta a vízutánpótlás mértékét, amely nagymértékű vízszintsüllyedést okozott, amely sok nagy hozamú karsztforrás elapadásához vagy hozamának csökkenéséhez vezetett. Lóczy Lajos permi vörös homokkő síremléke | A kövek mesélnek. Csak a Hévízi-tó, a budapesti hévforrások nem apadtak el, bár hozamuk időnként ezeknek is kritikusan lecsökkent. Az 1990-es évektől, a bányászat hanyatlásával a karsztvíz kitermelése is csökkent, így regenerálódhatott a Dunántúli-középhegység karsztvízkészlete. A Veszprém és Nagyvázsony közötti törésvonal választja el a Déli-Bakonytól a Balaton-felvidéket.
Balaton-felvidék - Ü Üzleti balaton-felvidék 6 céget talál balaton-felvidék keresésre az Ü Badacsony Ingatlaniroda Miért bízza ránk ingatlanát? 30 éves tapasztalat, visszatérő magyar és külföldi vevőkör Kizárólagosság nélküli megbízás 3% közvetítői díj Helyben hirdetve nagyobb az esélye az értékesítésre Szombaton is nyitva tartunk Vászoly Község Önkormányzata Vászoly nevét egy 1082-ben íródott oklevél említi először, mely a veszprémi egyház birtokait, szolgáit sorolja fel. A helyi szájhagyomány úgy tartja, hogy a község nevét Vazultól, Vászolytól kapta, akinek a környéken voltak birtokai. Vászoly Szent István király unokatestvére volt, az ő fia I. András király, a tihanyi alapító. Árpádházi királyaink mindegyike Vazul (Vászoly) leszármazottja. Régészeti kutatások és leletek azt bizonyítják, hogy ez a bővizű kis völgy ősi idők óta lakott hely volt. Kő- és bronzkori települések nyomait, római kori lakóházak, sírok maradványait, I., II. Constantinus, Valentinianus császárok pénzeit (Kr. után) találták meg itt a kutatók.
A Vértes déli szomszédja a dombsági magasságú (352 m) Velencei-hegység, amelyet az előbbitől a Zámolyi-medence választja el. A hegység a Dunántúli-középhegység legidősebb tagja, a kőzetei is mások. Legismertebb kőzete a gránit, amely itt hatalmas tömbökre esik szét. Ezek a több mázsányi ún. "gyapjúzsákok" (ez a népi neve) sokszor egy-egy vékony felületen találkoznak a felszínnel, így erősebben megmozgatva néhány mm kibillennek. Ezért hívják ingókőnek. A Dunazug-hegység A Dunazug-hegység a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység összefoglaló neve. A Pilis a Visegrádi-hegység, a Gerecse és a Budai-hegység között magasodik a Dunazug-hegység legmagasabb tagjaként. A Gerecsében régóta bányásszák a piszkei vörös mészkövet (gyakran márványként emlegetik, de nem márvány), amely értékes díszítőkő, ez borítja a legszebb hazai reneszánsz épületet, az esztergomi Bazilika Bakócz-kápolnájának falait. A Budai-hegység mintegy 200 millió éves kőzettömegeit törések szabdalták fel, s e törések mentén az elcsúszott kőzettömegek fokozatosan a Duna síkja alá süllyedtek.
DR. ERDÉLYI JÁNOS MÚZEUMI FÜZETEK DR. ERDÉLYI JÁNOS: BALATONI BAZALTHEGYEK * Kiadta a Népművelési Minisztérium, Múzeumi Főosztály, 1954. RÉSZLET A pannóniai tenger eltűnése után a levantei korszakban 1 élénk vulkáni tevékenység színhelye volt az a vidék, mely a Balaton zalai és veszprémi partjaitól a Zala folyó völgyéig, a Kis-Magyar-Alföldig, illetőleg a Bakony-hegységig húzódik. Ez a terület a Balaton-felvidék. A Balaton-felvidék mind tájképi, mind földtani és ásványtani szempontból Magyarország egyik legérdekesebb vidéke. A pannóniai beltenger laza homok és agyag üledékei, melyek ma 300 m tengerszín feletti magasságban találhatók, a triászkorú 2 mészkő- és dolomit-rétegekre rakódtak. Ezeket az üledékeket a tenger eltűnését követő sivatagi időjárás szárította ki. A Dunántúlnak ezek a fiatal harmadkor i 3 rétegei a nagyalföldi folytatólagos lesüllyedésben már nem vettek részt, azonban több helyütt sajátosan összetöredeztek és megzökkentek. Így jött létre a Balaton medencéjét alkotó horpadás és a Zala-völgye.
Három, 12 éves kiskamaszt alakító színésznő, stúdióban berendezett három gyerekszoba, 10 forgatási nap és 2458 szexuális online ragadozó: a Csapda a neten című dokumentumfilm egy vizuális társadalmi kísérlet, amely ijesztő valósággá válik a két cseh rendező, a szakmailag elismert dokumentarista Vít Klusák és alkotótársa Barbora Chalupová alkotásában. Csapda a neten videa. Az idei Budapest International Documentary Festivalegyik legnagyobb sikerét, a Csapda a neten című cseh dokumentumfilmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál saját forgalmazásában mutatja be szeptember 16-tól országosan. A Csapda a neten című dokumentumfilmet (az oktatási 12+, a 18+ korosztálynak szóló rendezői változatát) Európa számos országában, az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy sikerrel mutatták be. A film a cseh moziforgalmazás történetének legnagyobb nézettségű dokumentumfilmje és Csehország legnagyobb kasszasikere volt. A film mindkét változatát hazánkban először a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon láthatta online módon a közönség.
Pedig az már a szereplőválogatás során kiderült, hogy a félelmek egyáltalán nem túlzóak: a forgatásra jelentkező 23 színésznőből 19 számolt be arról, hogy gyerekkorában volt része online szexuális zaklatásban, ám az igazi gyomros csak az álporfilok élesítése után következett. A pokoli másfél óra alatt kénytelenek vagyunk több tucat verzióban végignézni, ahogy ismeretlen, középkorú vagy még idősebb férfiak kapásból maszturbálni kezdenek online beszélgetőpartnerük előtt, majd hízelegnek, követelőznek, zsarolnak, gyerek- vagy állatpornót küldenek és titkos találkát kezdeményeznek, annak ellenére, hogy a lány többször is közli velük: még csak 12 éves és semmit nem tud a szexről. Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola Kaposvár
– Varga Aida, a Yelon szakmai vezetője Tényleg nem zavarja őket, hogy még csak 12 évesekkel beszélgetnek? Meddig mennek el a felnőttek ezekben a beszélgetésekben? Hogyan állítanak csapdát az áldozataiknak? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a filmből, ami még több kérdést fog bennünk ébreszteni, és amihez számos segítőtartalom, illetve oktatóanyag is készül majd. Csapda a neten video game. A film trailere itt megtekinthető. Beszélgetés Sós Ágnessel, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál főszervezőjével A találkát több esetben le is szervezik az alkotók, így egy bekamerázott cukrászdában láthatjuk, amint a szexragadozók tortaeszegetés közben próbálják meg rávenni a lányokat, hogy sétáljanak velük egyet a hegyen, vegyenek részt velük édeshármasban, vagy fizessenek és engedelmeskedjenek mindenben, ha nem akarják a félmeztelen szelfijüket viszontlátni az interneten. Általánosságban legitim a vita, hogy egy dokumentumfilmben mennyire etikus megtéveszteni és "lépre csalni" az alanyokat, és ily módon beavatkozni a valóságba, ám ebben az esetben nem nagyon lehet kérdés, hogy megérte vállalni a morális rizikót.