Ha teljesen le akarjuk egyszerűsíteni, az integráció azt jelenti, hogy az eltérő nevelésű igényű tanulók, gyermekek megpróbálnak beilleszkedni ép társaik közé. Az iskola vagy az óvoda pedig fogadja, beengedi a speciális szükséglettel rendelkező gyermeket a törvényi keretek figyelembe vételével, úgy hogy igyekszik biztosítani számára a neveléshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Integráció vagy inklúzió? Az óvodai differenciálás mindennapjai (Kérdések-válaszok, megoldások-lehetőségek) - Neteducatio. Itt kell megemlíteni és elkülöníteni a gyakran az integráció szinonímájaként is használt inklúzió kifejezést. – Az integráció célja, hogy beolvassza egy meglévő struktúrába az egyént vagy egy kisebb csoportot. – Az inklúzió célja valamennyi gyermek fejlődése, haladása, illetve hogy azok is sikeresen előre jussanak, akik addig sikertelenek voltak oly módon, hogy újragondolják a nevelési terv, tanterv megvalósulásának szervezeti kereteit. Az integráció inkább a fogadás, az inklúzió a befogadás kifejezésekkel értelmezhető. A fogadó iskolában a speciális igényű tanuló csak jelen van, különleges igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését nem segítik adekvát módon.
Sajátos, ám hasonló módon szervezhető meg a tanulás mind az óvodában, mind pedig az iskolában, legalábbis annak kezdeti szakaszában. Ez a szervezés tulajdonképpen független az életkorok merev elválasztásától, sokkal fontosabb a képességek szerinti differenciálás. Bár egyelőre még távol vagyunk a csoport és az osztálykeretek felbontásától, az egyes kooperációk és projektek mégis abba az irányba mutatnak, hogy nem az a fő kérdés, hogy ki hány éves, hanem az, hogy ki, kikkel, hogyan és miben tud együtt haladn Az óvodapedagógus és a tanító tanulást, fejlődést segítő szervezése Részfeladatok: − A képességek szerinti tervezés, részben az egyénekhez igazodva, részben pedig az azonos, vagy éppen az eltérő képességek ismeretében kiscsoportokhoz alakítva a témákat és azok feldolgozási módjait. Az óvodai differenciálás mindennapjai -Kérdések–válaszok, me. − Ehhez ismerni kell a gyermekeket. A nyomon követésnek, a gyermek megismerésének kiemelt szerepe van. Az óvodában kötelező a nyomon követés. Nagyon jó, ha a szülőkön kívül (ez alapelvárás) a leendő tanító is megismerheti az óvodapedagógus véleményét a gyerekről (a személyiségi jogokat figyelembe véve).
Azt gondolom, hogy az "én", csak a "te" és a "mi" együttesével kap létjogosultságot. Ez tehát az egyéni bánásmód és a közösségi nevelés összhangja! Még két tényezőről szeretnék szót ejteni e témában: Az egyik az, hogy mindezt csak akkor tudjuk a gyakorlatban hatékonnyá tenni, ha a szülőkkel, a gyermekek más-és más családjával is másként-és másként törődünk. Természetesen itt is a lehetőségeinken beül. Integráció az óvodában. Itt jegyzem meg, hogy a nagyon más gyerekek integrációjához komoly feltételek kellenek, a nélkül nem, vagy rettentő erőfeszítések árán lehet csak nevelőmunkát folytatni. A sajátos nevelési igényű gyerekek, a hátrányos helyzetűek és a tehetségesek mások a másságban, tehát eltérnek a neurotipikus, úgynevezett "átlagos" gyerekektől, akik szintén nem standard gyerekek, hanem egyéniségek. Az SNI, a HHH és a tehetség, ráadásul, keveredhet is. Egy gyerek lehet e háromból kettő, vagy mindhárom is. A másik tényező pedig az, hogy az esélyteremtés egy becsapós dolog: akkor tudunk egy gyermeknek esélyt teremteni, ha változó – és nem ugyanolyan – feltételeket teremtünk számára, mint a többi gyerek számára.
Ezek a gyerekek az idősebb korosztályból való pedagógusoknál többet tudnak a "kütyükről", frissebb az ismeretük, a tájékozódási képességük. Nem egyszerűen az eszközhasználatról van szó, hanem arról, hogy nekik az a hétköznapi, ha használják az eszközöket: tájékozódásra, tanulásra, játékra, pihenésre, kedvtelésre, és nem utolsó sorban, kommunikációra. Az idő kerekét nem csak nem tudjuk, hanem nem is szabad visszaforgatni. Sokkal inkább az a feladatunk, hogy mi magunk legyünk naprakészek abban, hogy mit, mire, mikor, mennyit, kivel, hogyan használhatja a kisgyermek a számítógépet, vagy a többi digitális hordozót. Ez a terjedelem nem elegendő a példák bemutatására. De fontos, hogy a pedagógus tudja: mi való szabadidős tevékenységre, mi fejlesztésre, mire mennyi időt szabad szánni, mely programokat lehet egyedül, és melyeket tilos egyedül használni. A szülőket ezekre a szempontokra, a használat módjára és a korlátok, fékek betartására, főleg a biztonságos használatra érdemes ösztönözni, ha kell, tanítani.
A standard mérés és a nyomon követés célja és módszerei nem azonosak. Az előbbi bemért mintán keresztül az átlaghoz mér, az utóbbi pedig követi a gyerek részképességeinek (egyenként) önmagához képesti fejlődését. Ma már alapvető a differenciálás a gyakorlatban, ami sokkal több összetevővel jár, mint gondolnánk. Lehet és kell is differenciálni a célokat, a feladatokat, az időkeretet, a módszereket és az ahhoz kapcsolódó eszközöket, valamint az értékelési módokat (kit miért és hogyan emelünk ki, motiválunk). A tapasztalatok biztosítása nélkül nincs korszerű tanulás. Sok útja és módja van az élmények és tapasztaltok megszerzésének a valóságos megtapasztalástól, kipróbálástól, felfedezéstől a virtuális tevékenységekig. − Az aktivitás, az állandó cselekvés, a folyamatos manipuláció a kisgyermekkori tanulás állandó kísérője. − Sajátos a felnőtt részéről történő verbális megsegítés is. Egyfelől állandó a szöveges, szóbeli segítségadás, magyarázat, másfelől mindez nem helyettesítheti – ebben a korban még – a tényleges cselekvést.
Mindez vonatkozik a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, a tehetséges, ezek "keveréke", sőt, minden egyes kisgyermekre is. − Végül, de nem utolsó sorban, mindkét intézménybe ma már a Z illetve az alfa gyerekek járnak. Ők már az Y generáció gyermekei, akik számára a digitális kultúra alapélmény, "benne van a vérükben". A hálózatos tanulás (sajátos csoport, illetve csoportmunka, a párhuzamosan sokféle információ befogadása, az azonnali tudás megszerzése, a visszacsatolás objektív volta mind ennek az "új" generációnak a jellemzője. Ebben a korban, tehát három- és tízéves kor között (persze változó célokkal és lehetőségekkel) nem a számítógép (tablet, telefon) kezelésének megtanítása a feladat, hanem azok sokoldalú használata, alkalmazása, kiegészítve a többi információszerzés útját. A digitális eszközök az esélyteremtés hordozói is egyben, hiszen az ezekből nyert tudás és készségek megszerzése, a képességek fejlődése egyformán biztosított mindenki számára, feltéve, ha bárki az óvodában és az iskolában hozzájuthat az eszközökhöz, és ha nem az otthoni tanulás az értékelt tudás alapja.
Mi állhat a szédülés hátterében? - Victofon Szédülés- Neurológiai Központ Mi okozhat szédülést? - HáziPatika Mit tehetnék, hogy a szédülés elmúljon? Minden leletem negatív lett. Mit javasolna? Bessenyei Mónika, neurológus válasza az orvos válaszol rovatban A vertigót számos ok idézheti elő: Benignus paroxysmalis pozicionális vertigó jóindulatú, időnként megjelenő pozicionális vertigó - BPPV. A BPPV során intenzív, rövid ideig tartó vertigó alakul ki, a fej helyzetének változtatása során. Mi okozhat szédülést? - HáziPatika. Különösen erőteljesek a tünetek, ha az ember magas vérnyomás miatt diabetes mellitus népi gyógymódok ágyban fekve megfordul, vagy felül reggel az ágyban. Akkor jelentkezik ez a betegség, ha a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok egy része leszakad és a belső fül kis félkörös ívjárataiba csatornáiba bejut. Ezek a kis darabkák mozogásuk során, ingerlik a belső fül érzékelőit, ezáltal heves forgó jellegű szédülést hoznak létre. A benignus paroxysmalis pozicionális vertigó oka napjainkban még nem tisztázott, az is lehet, hogy az öregedés egyik természetes velejárója.
Ha a szédülésből esetleg ájulás alakul ki, ezt is több oldalról érdemes körbejárni, hiszen számos ok meghúzódhat mögötte. Elájulhatunk a vércukorszint gyors csökkenése vagy emelkedése miatt, ide vezethet többek közt a belsőfül több betegsége, a nagy meleg, a hosszú állás, az erős stresszhatás, a fájdalom vagy az éhség. A szívműködés szédülés hányás magas vérnyomás, a túl alacsony és túl magas vérnyomás miatt is kerülhetünk ájulás közeli állapotba, és az is előfordulhat, hogy egyes gyógyszerek, főleg az értágítók és a vérnyomáscsökkentők járnak mellékhatásként ájulással. Ha ezt szédülés hányás magas vérnyomás, feltétlenül jelezzük a kezelőorvosnak. Miért fontos a kivizsgálás? Ha a kézenfekvő okok kizárhatók, érdemes megvizsgálni, nem szív- és érrendszeri okok állnak-e a szokatlan tünetek mögött. Először azt próbáljuk tisztázni, hogy nincs-e valamilyen strukturális szívbetegség, ritmuszavar vagy magas vérnyomás a szédülés hányás magas vérnyomás. Bár ez utóbbinak ritkán vannak árulkodó tünetei, mégis annak, aki többször is tapasztal szokatlan jeleket, mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás.
Ha inog a föld a talpunk alatt, ha bizonytalan a járás vagy ha forog velünk a világ, ez mind-mind a szédülés biztos jele. Különböző képzelőerejű betegek különféleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt. A valódi, az egyensúly-érzékelő rendszer betegségéből kiinduló szédülés azonban forgó, ingadozó jellegű, vagy olyan, mintha gyors liftben utaznánk. A forgó jellegű szédülésnél a beteg körhintában érzi magát. Az ingadozónál olyan érzés alakul ki, mintha a környezet előre, hátra vagy oldalra mozdulna el. A "liftérzés" esetében pedig zuhanást, süllyedést, esetleg hirtelen emelkedést érzünk. Mindenfajta szédüléshez bizonytalanságérzés, félelem is társulhat. Gyakori panasz a hányinger, sápadtság, izzadás. Az egyensúlyérzékelő rendszer belső fülben található labirintusából kiinduló szédülés heves, forgó jellegű, amit középfülgyulladás is okozhat. A Meničre-betegségben a hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést hallászavar, fülzúgás, hányinger, hányás kíséri. A nagyothallás a rohamok között is megmaradhat, roham alatt azonban fokozódik.