A megújulás szabadságának másik kitüntetett helye: az iskola. Az intézmény, amely az élethosszig tartó szabadság gyakorlásának legelső kereteit adja. A diákok nemcsak új ismereteket sajátítanak el, hanem kialakítják az új ismeretekhez való lelki viszonyulás személyre szabott módjait is. Az iskola, ez is, ahol most vagyunk, tehát nem volna más, mint az önnevelésre való nevelés kényesen intézményes műfaja. Az egyidejű nevelés és önnevelés, vagyis a legteljesebb körű nevelődés tere és ideje. Egy hegyen lenni négy évig. Hat évig. Iskola. Nem katonai a határon, hanem bencés a hegyen. De hogyan élnek a diákok ezzel a lehetőséggel? Egyáltalán, mik ezek a lehetőségek? Milyen lelki, szellemi és kulturális javak állnak rendelkezésükre ezen a helyen, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban? Puszt Zsófia és a 11. Aba Novák Vilmos - Koller Galéria. b. osztály tíz tagja ennek jártak utána – többek között annak is, hogyan működik a ruhától való megfosztottság evangéliumi vagy Szent Ferenc-i pátosza egy nyugat-magyarországi megyeszékhely utcáin.
Rossz döntés 2022. 04. 01. Három Aba-Novák Vilmos-festmény került Szegedre | 24.hu. 11:10 "Ha nyernek, megindulnak a fegyverszállítmányok, elzárják a gázt, és tönkreteszik a gazdaságot" – írta közösségi oldalán a miniszterelnök. Borítókép: Orbán Viktor kormányfő (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher) Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
És ehhez csak annyi szükséges, hogy az egyház ne hagyja abba a létesítő alapjára való rákérdezést, leginkább ezzel foglalkozzon, újra és újra, újabb és újabb módokon, a megújulás állandósított gyakorlatában. Úgy is mondhatnám: a megújulás változatlanságában. Vagy: változatlan megújulásban. Ha nem ezt teszi, az bizony nem vezethet máshoz, mint: testi jóléthez, lelki restséghez és szellemi hiányhoz. Juhász Nóra beszél a megnyitón festményeiről. Megújulásának egyik legfőbb lehetősége és kitüntetett helye: az eleve folytonos megújulásban, azaz változásban létező művészet. DELMAGYAR - Orbán Viktor: a baloldal lepaktált az ukránokkal. De a szakadatlanul változó művészet számára is ugyanúgy fontos: a hit sűrű (nem fojtogatóan, inkább felszabadítóan sűrű) igazságának, vagy az ezzel egyenértékű igazságoknak a megtapasztalása – hogy ne csak külsődleges, technikai jellegű, mechanikusan avantgardista konokságú legyen a megújulása. Ebben a kölcsönösségben, a megújulás kölcsönös tapasztalatában létezik mindkettő. Aligha találhatnánk tehát a művészetnél alkalmasabb helyszínt ahhoz, hogy tágas és levegős akusztikai tere nyíljon ennek a szónak, a megújulásnak.
A századvég müncheni mestereitől (Réti István, Csók István, Hollósy Simon) portrékat és jellegzetes zsánerjeleneteket, Rippl-Rónai Józseftől és Ferenczy Károlytól igazi főműveket vásároltak. A századelőn francia posztimpresszionista és fauve irányzatot megismerő modern művészek közül Czóbel Bélának és Kernstok Károlynak jelentős korai munkái kerültek a gyűjteménybe, s a Nyolcak szinte minden alkotójától megtalálható az anyagban néhány fontos festmény. A szobrászati kollekcióban Fémes Beck Vilmos, Vedres Márk, Medgyessy Ferenc és Beck Ö. Fülöp művészettörténeti szempontból kiemelkedő művei jelzik a korszakban a plasztikai útkeresés irányait. A két világháború közötti anyag legalább ilyen gazdag és sokrétű: Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Molnár Farkas avantgárd munkái mellett a neoklasszicista irány és a római iskola művészeinek alkotásai (Patkó Károly, Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Kontuly Béla) egyaránt megtalálhatók. A posztnagybányai iskola képviselőit (Bernáth Aurél, Egry József, Pátzay Pál, Ferenczy Béni) szívesen vásárolták, nem véletlen, hiszen a második képtári gyűjtemény építése idején is népszerűek voltak alkotóik.
A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után 1913-ban egy évig a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett dolgozott. 1921 és 1923 nyarán Nagybányán járt, majd 1928-tól 1930-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Az éles valóságmegfigyelésen alapuló, erőteljes formákból építkező festészete az olasz novecento újklasszicista szellemétől újabb ösztönzést kapott. Áttért a temperafestészetre, és az ún. római iskola vezéregyéniségeként történeti és egyházi tárgyú falképeket festett. Míg freskói a monumentalitás iránti érzékét és stilizáló képességét mutatják, addig a mindennapi életet megjelenítő táblaképek a karakterek eleven megragadásán túl olykor karikizáló hajlamról tesznek tanúságot. Témaválasztását egyaránt befolyásolta a falusi tömegjelenetek iránti érdeklődése és a városi mondén élet születőben lévő folklórja a jazz-zenekarokkal, a cirkuszi jelenetekkel és a bárkisasszonyokkal. Élményeit a tiszta színek erőteljes kontrasztjaival, és a tömbökből és a meredek élekből kialakított formákkal idézte meg.
A képek közül a legkorábbi, a Kettős akt 1921 körül született, a másik kettő pedig az 1929-ben befejezett Trattoria Romana című mű tanulmányaként jött létre, de mind a Borivók, mind az Okarinás címet viselő képen ábrázolt alak lényegesen nagyobb és hasonló kidolgozottságú, mint a végső változaton. Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója elmondta, a festményeket a pénteken újranyitó Kultúrpalota dísztermében láthatja a közönség. Az örökösökkel egyeztetve keresik az alkotások végső helyét, így elképzelhető, hogy egy állandó kamaratárlat keretében mutatják majd be azokat. Aba-Novák Vilmos a modern magyar festészet, különösen a monumentális piktúra egyik eredeti alkotója volt. 1912-ben iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára, ösztöndíjasként Szolnokon Fényes Adolf mellett dolgozott, katonai szolgálata után Olgyai Viktornál grafikát tanult. Rendkívüli tehetség volt, összetéveszthetetlen, egyedi ábrázolásmód jellemezte. Kedvelt témája volt a vásár és a cirkuszok világa. Különleges szemlélettel és technikával létrehozott képeivel nemzetközi hírnevet szerzett magának, de freskófestőként is számos egyházi és állami megbízást teljesített – köztük a szegedi Hősök Kapuja és a Dömötör-torony falfestményét is elkészítette.
Borsos Lőrinc: Önkritikus portré 2. 0 Molnár Judit Lilla Addig – amíg című alkotása talán a megújulás nehézségeire, a megújulásért végzett munka nem közgazdaságtani logikájára, aszketikus mechanizmusára, netán sziszüphoszi abszurditására hívja fel a figyelmünket, és még akár A fegyencgyarmaton című Kafka-elbeszélés lidérces gépezete is eszünkbe juthat róla – szinte beleviszket a hátam (ha értik, mire gondolok)… Úgyhogy inkább, menekülésképpen, gyorsan rágondolok a fent említett Duchamp csokoládéőrlőgépére. De milyen nehéz lehet csokoládéőrlőgépnek lenni. Vagy vetkőztető agglegénynek. Vagy vetkőztetett menyasszonynak. Vagy magyarországi kórházban adminisztrált kismamának, és persze újszülöttnek. A személyre, személyekre szabott nehézség egzisztenciális és művészi feldolgozásának aszkézisére láthatunk rá Fátyol Viola Én fiam című sorozata jóvoltából, amely a saját test megújulásának és az új test megszületésének kettős misztériumát taglalja, annak szorongatóan profán körülményeivel együtt.
Csaknem tíz hónapja tört be az életünkbe az operatív törzs a napi sajtótájékoztatóival együtt. De mi is az az operatív törzs? Milyen jogszabályok határozzák meg a működését? Kik a vezetői és a tagjai? Mire ügyel az ügyeleti központ? A kormány január 31-én alakította meg a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset, amelynek feladata eleinte a Covid–19 külföldi terjedésével összefüggő folyamatok elemzése és értékelése volt. Az országos veszélyhelyzetet március 11-én hirdették ki, egy héttel azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mint az operatív törzs irányítója március 4-én bejelentette a koronavírus-járvány magyarországi első regisztrált esetét. Mindennapi életünket is meghatározhatja Az első operatív törzset a 1012/2020. (I. 31. ) Korm. -határozat, míg a másodikat (az első jogutódját) a tartalmában hasonló, de a jogforrási hierarchia magasabb szintjén álló a 286/2020. (VI. 17. -rendelet hívta életre. Vagyis tavasszal még kormányhatározat, ősztől már kormányrendelet szabályozza az operatív törzs működését.
Mi az alapvető különbség egy kormányhatározat és egy kormányrendelet között? Nos, a kormányrendelet a végrehajtó hatalom által hozható legmagasabb szintű jogszabály, amely akár a mindennapi életünket is meghatározhatja (például a KRESZ-t vagy a járványügyi korlátozásokat is kormányrendelet szabályozza). A kormányhatározat ezzel szemben alacsonyabb szintű norma, amely a kormány által irányított valamely szervezet feladatait és működését szabályozza, anélkül, hogy a határozat az emberek mindennapi életére közvetlenül is kihatna. Törvényi felhatalmazással Az operatív törzs működését tehát kormányrendelet szabályozza, méghozzá az egészségügyi törvény június 18-ától hatályos módosítása alapján, amely felhatalmazza a kormányt a járvány elleni védekezésre operatív törzs létrehozására, valamint annak összetételére, szervezetére és működésére vonatkozó szabályok meghatározására. A közbeszerzési törvény pedig arra jogosítja fel a kormányt, hogy rendeletben szabályozza az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét, valamint a gyógyszerek, fertőtlenítőszerek és az orvostechnikai eszközök közbeszerzésének – e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő – sajátos szabályait.
A Belügyminisztériumban pénteken tartja első ülését a Koronavírus-fertőzés Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs, melynek vezetői a belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere. A törzs további tagjai: az országos tisztifőorvos; a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója; az országos rendőrfőkapitány; az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az Országos Mentőszolgálat főigazgatói. Az operatív törzs feladata a külföldön terjedő koronavírus-járvány folyamatos elemzése és értékelése; a fertőzés esetleges magyarországi megjelenésének kiszűrése és lokalizálása; Magyarország polgárainak védelme érdekében az indokolt egészségügyi és járványügyi intézkedések hatékony megszervezése, valamint mindezek érdekében az állami szervek tevékenységének összehangolása.
A kedd esti Magyar Közlönyben nem jelentek meg az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett gazdasági intézkedések részletei, viszont az Operatív Törzs nagyon erős jogosítványokat kapott a koronavírus-járvány elleni védekezéshez. Megjelent ugyanis a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes adatkezelési és közlekedési tárgyú szabályokról szóló kormányrendelet, amely többek között arról szól, hogy az Operatív Törzs adatszolgáltatást kérhet bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, amely a kérésnek köteles eleget tenni. "Az Operatív Törzs a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladatellátása céljából jogosult megismerni a koronavírusos megbetegedéssel vagy annak gyanújával érintett személyek, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került, és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személyek személyazonosító, lakcím- és egyéb elérhetőségi, egészségügyi, valamint a nyilvántartásokban szereplő adatait" - szól a rendelkezés.