Műsorvezető: Bizse Ferenc Magyar tenger: programok, érdekességek, sportesemények a Balaton partjáról Must és mindörökké: a bor és a borászok magazinja Parnasszus: művészeti panoráma írókkal, zenészekkel, színészekkel, filmesekkel. Műsorvezető: Soós Andrea. Szigorúan nyilvános: zenés portrék, műhelytitkok a magyar könnyűzene ikonikus alakjairól. Műsorvezető: Bizse Ferenc Szintén zenész: Beszélgetések a magyar zeneiparról, producerekkel, dalszerzőkkel, előadókkal és menedzserekkel. Műsorvezető: Thuróczy Richard Taccsvonal: nyertesek és vesztesek – a sport világa Tarsoly: út a családi fészektől a rivaldafényig, a hagyományoktól a modern kultúráig. Műsorvezető: Soós Andrea Útitárs: világjáró magazin Zene, zene, zene: Folkátor, Frissen csapolt, Hittel és gitárral, Reaktor Megszűnt műsorok [ szerkesztés] Az eltűnt béke nyomában Korkóstoló - Műsorvezető: Vass István Zoltán Közös út Magyarok Összegző Privát napló Terjeszkedése FM frekvenciákon [ szerkesztés] A Lánchíd Rádió adóhálózata 2011 -ben, valamint 2013 -ban a Lánchíd Rádió erőteljes terjeszkedésbe kezdett az országban.
A Karc FM fővárosi rádió 2016. február 15-én indult útjára a korábbi Gazdasági Rádió helyén. A Karc FM szerkesztője szerint egy év szükséges ahhoz, hogy a rádiót megszeressék. Az új kormányközeli rádiócsatorna vezetője a korábbi Lánchíd Rádió főszerkesztője, Gajdics Ottó lett. A rádió szerkesztősége a budapesti Lurdy Házban található meg, a hallgatók pedig a budapesti FM 105, 9 MHz-en. A rádió mottója: "Karc FM … ami nyomot hagy". A Karc FM rádió műsorstruktúrájában legtöbbször a hírek és a beszélgetések jelennek meg, de lesznek zenei blokkok is. Gajdics Ottó a Magyar Időknek adott interjújában röviden jellemezte a rádió műsorstruktúráját: "lesz egy nagyon erős reggeli kezdés, amire fel lehet ébredni, és meg lehet szerezni a Magyarországgal, a világgal kapcsolatos legfontosabb információkat, amikről beszélgetni fogunk". A délelőtti adás főként a gyermekeket nevelő anyukákat és nyugdíjasokat célozza meg. Délután elmélyültebb, szakmaibb magazinokat hallhatnak a hallgatók, majd ezt követően interaktív, betelefonálós műsor következik Bayer Zsolt, Huth Gergely, Papp Endre és a főszerkesztő, Gajdics Ottó vezetésével.
Hírek, riport, interjú, kulturális beszéd és zene volt hallható a magát polgári, konzervatívnak nevező rádióból. A Lánchíd Rádió az alapításától fogva Simicska Lajos tulajdonosi érdekkörébe tartozott, amikor a nagyvállalkozó összekülönbözött Orbán Viktorral, a rádió markánsan kormánykritikus hangnemre váltott. [3] [4] Főbb jellemzői [ szerkesztés] Zenei kínálatát elsősorban régebbi és újabb pop és rockzene alkotta, valamint rendszeresen jelentkeztek tematikus zenei műsorokkal. Célközönsége főleg a 30-59 éves korosztály volt, de igyekeztek megszólítani a hír- és információfogyasztás mellett a közélet és a kultúra iránt érdeklődőket is. Alapvetően a helyi hallgatók rádiójaként definiálta magát, ezért műsoraiban igyekezett feltárni, bemutatni a vételkörzetében aktuális helyi ügyeket, az ott élők által felvetett témákat, problémákat. A rádió tagja volt a Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE). Műsorok [ szerkesztés] Napi aktuális műsorok, közéleti-információs magazinok [ szerkesztés] Hírjárat: Aktuális műsorfolyam hétfőtől szombatig, reggel, délben és délután.
Az előző ciklusban a Jobbik országgyűlési képviselője volt, aki a paksi bővítést sem támogatta. Legtöbben nemzeti jogvédő tevékenységét ismerik. A Kettesben hétfői vendége dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő. Programok Programok Adás: 2016. február 20., szombat 13. 05 Ismétlés: 2016. február 24., szerda 22. 05 Szerkesztő-műsorvezető: Mangel Gyöngyi A Natura 2000-es területek európai védettséget élveznek. Ezek az élőhelyek egy speciális hálózatot alkotnak, ahol a vadon élő növények és állatok védelme, a biológiai sokféleség megőrzése a cél. A természeti értékek megőrzésében segíthet a Natura 2000 hálózatról megjelent könyv, a… Tovább » Programok Programok A Föld globális ökológiai gondjaival, az ezzel összefüggő társadalmi problémákkal, hazai környezet- és természetvédelmi ügyekkel és a fenntarthatóság kérdésével foglalkozik a Lánchíd Rádió Zöldgömb című műsora – Budapest vételkörzetében az FM 100, 3 hullámhosszon. Szerkesztő-műsorvezető: Mangel Gyöngyi Adás: szombat 13. 05, ismétlés: szerda: 22.
Hollywood-i akták sorozatunk 47. epizódjában az Utolsó tangó Párizsban. Az utolsó tangó Párizsban (1972) Bertolucci álma Bernardo Bertolucci 1970-ben hatalmas közönségsikert aratott Alberto Moravia regényének adaptációjával. A megalkuvó című, a fasizmus polgári gyökereit feltáró alkotás komoly nemzetközi visszhangot kapott, amire nyilvánvalóan Hollywoodban is felfigyeltek, többek közt az a Marlon Brando, akit ekkoriban maga Mario Puzo győzködött, hogy vállalja el regénye filmváltozatának főszerepét, és bújjon bele Vito Corleone bőrébe. Bertolucci-nak ekkoriban volt egy visszatérő álma, melyben az utcán találkozik egy fiatal nővel, akivel aztán felvonulnak egy üres szobába, és ott anélkül szexelnek, hogy egyáltalán ismernék a másik nevét. A rendező sokáig töprengett rajta, vajon milyen tudatalatti ok húzódhat meg az álom hátterében, aztán úgy döntött, bármi is legyen az, megkísérli a mozgókép nyelvén megfejteni a titkot. Miután az ötlet nyomán Franco Arcalli, Bertolucci, és Antonioni állandó forgatókönyvírótársa elkészítette a végleges szövegkönyvet, a rendező rögtön fel is kérte a főszerepekre a Jean-Louis Trintignant-Dominique Sanda színészpárost, akikkel előző, A megalkuvó című filmje is forgott, ám Trintignant visszautasította a lehetőséget a szövegkönyv túlzó és kendőzetlen szexuális tartalmára hivatkozva, és bár Sanda belement volna, épp akkoriban derült ki róla, hogy gyermeket vár, így kénytelen volt nemet mondani.
ORIGO CÍMKÉK - Az utolsó tangó Párizsban Origo Life Reblog Videa Newsfeed Freemail Travelo Gphírek She Randi Ingatlanbazár Játék Szállás még több 2°C 7°C 2022. ápr. 02., szombat Áron Itthon Nagyvilág Gazdaság Sport Tv Film Tudomány Tech Autó Kultúra Táfelspicc Podcast Utazás Jog Még több mehet mégsem Keresés eredményei az csak cimkékben - tól - ig részletes keresés Frusztrációk, perverziók, nemi erőszak és gyilkosság. 10 film, amelyek szexjelenetei sokkolták annak idején a nézőket. 2022. március 19. 17:24 Fülledtség, magány, szerelem, halál. Gato Barbieri minden idők egyik legjobb filmzenéjét komponálta meg. 2018. december 07. 21:35 A megalkuvó, Az utolsó tangó Párizsban, a Huszadik század, A hold, az Álmodozók. Az Oscar-díjas rendezőre emlékezünk. november 26. 21:25 Az Utolsó tangó Párizsban című film rendezője 77 éves volt. 10:14 Bernardo Bertolucci legújabb alkotásától nem dobtuk el az agyunkat, ezért inkább újranéztük a sikamlós és provokatív témaválasztásairól híres olasz mester életművének bevállalósabb darabjait, és összegyűjtöttük, hogy milyen tabukat döntött le a filmjeiben.
A jazz moziba megy: Az utolsó tangó Párizsban Anonim szex egy párizsi bérlakásban. Gyász és nihilista önvédelem, brutalitás és teljes kitárulkozás az ösztönök szintjén, kiüresedés és halál. A november végén meghalt Bernardo Bertolucci klasszikusa, Az utolsó tangó Párizsban botrányfilm volt a maga idejében. Tabudöntögető merészséggel (és messze nem csak a testiség naturalista és vulgáris ábrázolásával) kritizálta a modern ember értékválságát. Sokat elemzett film ez, különös módon mégsem esik elég szó páratlan zenéjéről. Meghalt Bernardo Bertolucci Meghalt 77 éves korában Bernardo Bertolucci Oscar-díjas olasz filmes, többek között az Utolsó tangó Párizsban, A megalkuvó, az Álmodozók és Az utolsó császár című filmek rendezője - adta hírül hétfőn az olasz La Repubblica. Már sosem nézünk ugyanúgy a vajra Bernardo Bertolucci legújabb alkotásától nem dobtuk el az agyunkat, ezért inkább újranéztük a sikamlós és provokatív témaválasztásairól híres olasz mester életművének bevállalósabb darabjait, és összegyűjtöttük, hogy milyen tabukat döntött le a filmjeiben.
Egyedül a halál adhat neki feloldozást, ez az utolsó jelenetben következik be, amikor üldözőből áldozattá válik. A mű legszomorúbb mozzanata is az ő személyéhez kapcsolódik: amikor felesége halottas ágyánál térdepel, és a brutális szitkozódások hosszú áramlata után összetörve, keserű bömböléssel kísérve bocsát meg a hűtlen asszonynak, az nagyszerű létösszegzés. Többet mond el a szereplő jelleméről és indítékairól, mint a film bármelyik másik történetszilánkja. A Nő élete ezzel szemben több szempontból megalapozott, stabil cölöpökre épült. Vagány, megalkuvást nem ismerő természet, akinek egyaránt vonzó és taszító a hallgatag amerikai. Jeanne inkább "felfedezőként" hatol be a magánéletét gondosan titkoló férfi megcsonkított lelkébe. Amikor amaz vállalná furcsa kapcsolatukat a külvilág előtt, a lány megretten az őt üldöző, ittasan sóvárgó alaktól, és félelmében meggyilkolja. Az ő háttérországa (fiatal vőlegénye, barátai és családja) nem tűrnének meg egy ilyen botrányos, ezer fokon égő szerelmi viszonyt.
Paul kitámolyog az erkélyre, kiveszi szájából a rágógumit, gyermeki gesztussal az erkély korlátjához ragasztja, s a földre rogyva összekuporodik: úgy hal meg, embrióvá gömbölyödve… Ésatöbbi. A sémák is beszédesek, ámbár tagolatlan a beszédük. De mit mond Bertolucci? Nyilatkozatai enyhén szólva félrevezetőek: vajon mit kezdjünk egy 1973-as interjúnak azzal a kijelentésével, hogy a filmbeli ifjú rendező, Tom szerepeltetése merőben "funkcionális", azaz szó sincs a "film a filmben" jól ismert játékáról; s hogy a Jean Vigóra, Buster Keatonra és egyebekre utaló, sok filmtörténeti idézetet (mint például az Atalante feliratú, elsüllyedő mentőövet) sem neki, Bertoluccinak, hanem Tom figurájának köszönhetjük? Hát ki találta ki ezt a Tomot, ha nem ő? A Tom szerepét játszó Jean-Pierre Léaud szerepeltetése ráadásul oly szorosan asszociálódik a francia új hullám filmjeivel, hogy megjelenése már magában is olyan, mint egy idézet, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy Marlon Brando idézet-mivolta egy percig sem kétséges: Bertolucci az említett interjúban nyomatékosan hangsúlyozza is, hogy milyen fontos a film szempontjából mindaz, amit Brando mint jelenség, mint színész és mint ember köztudottan megtestesít.
Marlon Brando vajjal kenegeti Maria Schneider ánuszrózsáját, Depardieu a kommunista... 2013. június 17. 23:56 Az elmúlt egy évben négy Párizsban játszódó szerelmesfilm is bemutatásra került a francia főváros nevét használva varázsszónak, ráadásul három közülük szinte egyszerre érkezett meg a magyar mozikba. A szereposztások átfedései mellett egy-egy mozijegy áráért megkapjuk a jól ismert francia kliséket és anti-kliséket, a szerelem városa pedig nem... 2008. május 08. 12:25 A világon egyedül az olaszoknál került korhatár nélkül a mozikba Mel Gibson filmje, az Apocalypto. Egy parlamenti bizottság új korhatárrendszert követel. 2007. január 05. 10:56 Fura, de jó lenne megszokni: a magyar filmgyártást illetően nincs okunk panaszra. Sok film készül, és akad közte egyre több jó is. Ezért az idei filmtermés legfontosabb alkotóit arról faggattuk, mi inspirálta őket, ki hatott rájuk, merre tovább. Máris lehet készülni a jövő évi csemegékre. Hét kérdés, kilenc válaszóló. 2006. december 24. 01:07 A női mellek kivillanása a filmvásznon már megszokott dolog.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a műfaj elhalt volna. A '60-as évek után is jelentős rendezők művelték szép sikerrel: olyanok, mint R. Fassbinder vagy épp Bernardo Bertolucci. Ezennel el is érkeztünk az aktuális kötelező filmhez, melynek örök érvényű ereje és üzenete van, valamint olyannyira merész, hogy némiképp még ma is meghökkenti a nézőt. Főhősünk Paul, akinek felesége öngyilkos lesz. A középkorú, kiüresedett férfi céltalanul bolyong Párizs utcáin, hátha közös emlékekre lel. A francia Jeanne húszéves egyetemista lány, akiről a filmrendező barátja portréfilmet akar készíteni; és ez jobban lefoglalja, mint a szerelem. A véletlennek köszönhetően e két ember útja egy régi ház kiadó lakásában keresztezi egymást, ahol Paul a felesége elvesztése miatt érzett kétségbeesését váratlan és vadul szenvedélyes szeretkezésben vezeti le. Miközben mindketten élik saját életüket, a lakás állandó találkozóhelyük lesz: oda menekülnek a világ elől egy olyan, mindentől független valóságba, amelynek alapja a szexualitás.