Súgógéppel tartott beszédet Karácsony Gergely Demokrata - 21. 07. 12 14:00 Vélemény Karácsony Gergely az ellenzéki előválasztás című cirkusz keretein belül tartott beszédet Miskolcon – némi segítséggel. 3 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Súgógéppel adta elő beszédét Karácsony Gergely Miskolcon HírTV - 21. 12 21:24 Vélemény Súgógépet használt Karácsony Gergely pénteki, miskolci látogatásán, ez derült ki a oldalon közzétett fényképekről. Súgógép segítségével adta elő Karácsony a plágiumoktól hemzsegő beszédét Magyar Nemzet - 21. 12 13:48 Vélemény A főpolgármester szemrebbenés nélkül sajátjaként olvasta fel a miniszterelnök szavait Miskolcon. Súgógép segítségével adta elő Karácsony a plágiumoktól hemzsegő beszédét Gondola - 21. 12 23:34 Belföld A főpolgármester szemrebbenés nélkül sajátjaként olvasta fel a miniszterelnök szavait Miskolcon.
2021 júl 09 / #hírek Ha feláll a kormánya, megduplázzák a családi pótlékot a ciklus végére, hogy ezzel felszámolják a gyermekszegénységet. És bevezetnének egy szociális minimumot, senki nem kereshet 100 ezer forintnál kevesebbet – jelentette be Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd és az LMP által támogatott miniszterelnök-jelölt pénteken Miskolcon.
Az MSZP politikusa, Varga László mellett kampányol az ellenzék egyik miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely főpolgármester az előválasztáson. Telefonos kampányáról számoltak be miskolci olvasóink, jelezve: a gép által generált hívás gyakran álmából veri fel a megyeszékhely lakóit. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint a magánélethez való jog nagyon durván sérült azzal, hogy éjszaka, vagy hajnali időpontban hívtak állampolgárokat. A részleteket hamarosan megosztjuk olvasóinkkal portálunkon.
A pozsonyi hajóhíd építője, a pozsonyi vár vízvezetékének, a schönbrunni kastély szökőkútrendszerének, a budai vár vízellátásának tervezője, a budai várszínház tervezője és kivitelezője, a gőzgép tökéletesítője, a turbina ősének szerkesztője, a vakok részére írógépet készítő, a beszélőgép és a világszenzációt keltő sakkozó automata készítője negyvenhárom év szolgálat után ment nyugdíjba. I. Ferenc császár a jakobinus mozgalomtól való rettegése okán megvonta tőle járadékát, így korának lángelméje, a pázmándi Kempelen Farkas mérnök-feltaláló 1804-ben Bécsben méltatlan körülmények között hunyt el. Az 1813-as birtokösszeírásnál még a Kempelen család, nevezetesen Kempelen Ferdinánd tulajdonában és birtokában volt Pázmánd. Testvére, Imre azonban 1842-ben tizenhat évre zálogba adta minden jövedelmével együtt Ferdinánd szász-coburg-gothai hercegnek százharmincezer ezüst forintért. Úgy tűnik, a zálogot nem váltotta ki lejáratkor, vagy adásvétel útján adta át a birtokot a hercegi családnak, mert az 1865. évi hírek arról tájékoztatnak, hogy amikor az év szeptemberében négy óra leforgása alatt leégett a templom, a település ötvenhat épülete és a kastély, az még Koburg-tulajdonban volt.
Amikor Kempelen Nepomuki János átvette a birtokot, már kastélyként emlegetik a rendház épületet. A Kempelen család ettől kezdve viselte a pázmándi előnevet. A székesfehérvári kőműves, Johann Michael Grábner részletes rajzot készített a kastélyról és a melléképületekről. A kastély két traktusból állt. Az első a kamrával kezdődött, azt követte az éléskamra, az étkező és a fürdőház, végül egy nagyméretű sarokszoba. Mindkét traktus felső szintje hat szobából és folyosóból állt. Az L alakú kastélyhoz pince és szeszfőzde tartozott. Az épület ugyanezt a képet tükrözi ma is. A kapu záróköve megőrizte a jezsuita rend címeréből ismert IHS monogramot. A nyolc nyelven beszélő Kempelen Farkas, korának zseniális mérnöke, polihisztora maga is a pázmándi előnevet használta, valószínűleg járhatott is a család pázmándi kastélyában. Hihetetlen tehetséggel, fantáziával, szorgalommal áldotta meg a sors. Amikor a császárnő himlőben megbetegedett, mozgatható ágyat készített számára, belopva ezzel magát a kegyeibe.
Van életem, mert henyélek. A paraszté a dolog. Én magyar nemes vagyok! " Kempelen Farkas Mivel nem vetette fel a pénz – a későbbiek során is számos anyagi gondja volt – Bécsben tisztviselőként kezdett dolgozni. Utólag már kár ilyesmin okoskodni, de bízvást elmondható róla, hogy, ha akkora vehemenciával fog a pénzkereséshez, ahogy tudományokkal, mechanikával foglalkozott, korának leggazdagabb emberei közé emelkedhetett volna. De ez már csak így megy, a nagy tudósok ritkán milliárdosok, és ha mégis gazdagok, többnyire örökölték a vagyont. 1767-től, mint az elnéptelenedett Bácska betelepítési kormánybiztosa működött, faluközösségeket szervezett, selyemgyárat épített. Ekkoriban keltette fel az érdeklődését az emberi beszéd mechanikája. 1770-ben, világelsőként beszélőgépet épített. A gép kapcsán írt tanulmánya a modern fonetikai kutatások megalapozója. Korabeli ábrázolás a beszélőgépről De az akkoriban meglehetősen haszontalan mulatságnak tartott beszélőgépen kívül számos más, hasznos szerkezetet is épített, nem ritkán olyanokat, amelyek forradalmi újdonságoknak bizonyultak.