45 sz. Czegléd 3. 00 " Rákospalota-Ujpest " í? » Szolnok 1. 55 " Bártfa, Kassa _ 2. 50 " Lajosmizse, Kecskemét 3. 20 " Kecskemét, Lajosmizse 2 ** 87- v- E" e k> B°" nabrli d- Gyékényes 210 () Grácz, Fehring 3. 10 " Rákospalota-Ujpest 8 4. 00 " Rákospalota-Ujpest " vv- Pak s, " 3. Szerencs, Hatvan 4. 10. Rákospalota-Ujpest 4. 05 " Szeged. Szolnok 2 32 <í SJ- v. B. -Bród, Belgrád, Konstant. 4. 15 " Bicske 4. 20 » Nagymaros 4. 10 " Nagymaros » Ruttka, Berlin 5. 25 " Gödöllő M 4. 30 " Szeged 5. 00 " Esztergom 3' 5® » Balatonfüred, Tapolcza 6. 35 " Győr, Veszprém Bí 5. 15 gy. Wien 5. 30 tvszsz. Érsekújvár " áb, From^Ronu, Nizza, Kapoli 6 4 0 ^ Brassó, - olozsv., Debr. M 5. Gödöllő erdészeti arborétum nyitvatartás. Szob 5. 38 sz. Rákospalota-Ujpest * sz. Gödöllő «, 55 v. Szerencs, Hatvan w 5. 55, Rákospalota-Ujpest 5. 45 " Nagymaros í', ® » 7-® 5 gJ- v. Wien, Grácz OJ 6. 05 " Nagymaros 5. 55 " Wien, Berlin 2SJV- Győr, Sopron 7. v Berlin. Ruttka 6. 25 " Párkány-Nána 6. Bukarest, Báziás ®2® s zv- Godöllo 7. 25 " Brassó, Arad 6. 3» " Czegléd 7.
Jött a világháború, amit az arborétum is borzasztóan megsínylett. Nemcsak az emberek okoztak benne kárt, mert a kidőlt kerítéseken természetesen a vadak is bejutottak. Trianon után Magyarország elveszítette az erdőinek a 80%-át, ezért komoly támogatást kaptak az erdészeti kutatások, fontosnak tartották az arborétum rendbe hozását. Az ág. hitv. ev. egyház Egyetemes Névtára 1913. | Könyvtár | Hungaricana. A munka annyira jól sikerült, hogy ezután a terület, amit akkor József Főherceg Ligetnek neveztek, nemzetközileg is nagy ismertségre és elismerésre tett szert. 9 / 21 Az arborétum létrehozásakor az volt a cél, hogy olyan fenyőket és lombos fákat honosítsanak meg itt, amelyekkel az Alföldet is fásíthatják, valamint, hogy minél alaposabban megismerjék ezeket a fajokat Fotó: Csanádi Márton Sajnos a második világháborúban ismét súlyosan károsodott az arborétum. 40 ezer katona állomásozott itt, akik a lakossággal együtt kivágták tűzifának az állomány jó részét, és megint csak lerombolták a kerítést, így újfent jöttek a vadak is. A háború után sokáig senki sem foglalkozott az arborétummal, sőt, létrejött a Gödöllői Gépgyár, ami mintegy 54 hektárt vett el a növénygyűjtemény területéből.
3 / 21 Szebb napokat is látott a kisvasúti állomásépület Fotó: Csanádi Márton Az arborétum fénykora Az arborétumot több mint száz évvel ezelőtt kezdték kiépíteni erdészeti kutatások céljából. 1902-ben fogtak hozzá az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác rendeletére, aki Nyugat-Európában tett utazása és az ott szerzett tapasztalatai alapján rendelte el a létrehozását. A 189 hektáros terület terveit Pirkner Ernő erdőigazgató és Ilsemann Keresztély – ez persze egy fura magyarosítás, az úriembert eredetileg Christian Ilsemannak hívták – dolgozták ki, akik nagy hangsúlyt fektettek a tájképi jellegre is. A fő vonások, azaz az eredeti területi beosztás és szerkezet még ma is tetten érhetőek az arborétumban. A cél az volt, hogy olyan fenyőket és lombos fákat honosítsanak meg itt, amelyekkel az Alföldet is fásíthatják, illetve, hogy megfigyeljék ezeknek a növekedését, ellenálló- és alkalmazkodóképességét. Gödöllő erdészeti arborétum mlyňany. Számos nehézséggel szembesültek az arborétum létrehozása során, például homokviharokkal, a szárazsággal és a vadrágással, így végül 1914-re lett készen.
Az alapítók szándéka szerint az arborétum célja az Alföld fásítására alkalmas fenyő- és lombos fafajok honosítása, alkalmazkodóképességük, növekedésük, ellenálló-képességük megfigyelése volt. A külhonos fajok mellett hazai fafajokat is telepítettek, részben összehasonlítás, másrészt a homoktalajon való kipróbálás céljából, de alkalmazták ezeket a kényesebb fafajok védelmére is. Az első világháború hatalmas károkat okozott az állományokban. Gödöllői Erdészeti Arborétum - TRIP TIPP - Fedezzük fel Magyarországot!. Az emberi károsításokon túlmenően a kidőlt kerítéseken átjutó vadak okoztak komoly pusztulásokat. Trianon után Magyarország erdőterületeinek 80%-át elvesztette, ezért a megmaradt országrészben az erdészeti kutatások komoly támogatást kaptak. A háború utáni években nagy munkával rendbe hozták az arborétumot, amely a két világháború közötti időszakban nemzetközi ismertségre tett szert. A II. világháború alatt és után ismét súlyos károk érték a már rendezett arborétumot. Részben az itt táborozó katonaság, részben pedig a lakosság vágta ki tűzifának az értékes állományok jelentős részét.
Az Ayam Cemani névre hallgató különleges és ritka csirkefaj példányai 2500 dollárt (564 ezer forint) kóstálnak, de van rájuk kereslet. A floridai Greenfire Farm 4999 dollárt (1, 1 millió forint) kér egy kifejlett pár különleges indonéz csirkéért. A gasztromániás szakácsok valószínűleg ölni tudnának egy ilyen teljesen fekete tyúkért, melynek a szervei és a húsa is fekete, de még nem igazán indult be az Ayam Cemani kereskedelem. Az ördög kakasa. "Ez egy teljesen fekete csirke, úgyhogy nagyon elegáns. A tolla, a szervei és a húsa is fekete, nagyon különleges csirke, ritka fajról van szó" – mondja Dana Cowin, a Food&Wine amerikai főszerkesztője Rick Newmannek a The Daily Ticker című műsorban. A csirkék színét egy különleges genetikai elváltozás, a fibromelanosis okozza, a sznobok rajongói azért szeretik, mert egzotikus, szép, és nehéz hozzájutni: például Amerikába nem is lehet legálisan szállítani belőlük Indonéziából, ezek után kérdés, hogy szerzett a Greenfire Farm szabályosan ilyen csirkéket – de állítják, legálisan kerültek hozzájuk a tyúkok.
Felöltöztetett óratorony egy karnevál alatt Ő itt Kurama, egy Pomerániai és Husky keverék!
Az ember azt hinné, a 21. században már nehéz új dolgokat felfedezni ezen a világon, ugyanakkor ez egy helytelen felvetés. Nap mint nap lehetőségünk nyílik arra, hogy új, meglepő dolgokat ismerjünk fel! Igenis vannak még kevesek által látott, tapasztaltalt dolgok, ahogy ezt a most következő összeállításunk is bizonyítja majd!
A szárnyas nehezen bírja a téli hideget, ezért fűtött ólat igényel. Takarmányozása és tartása – akárcsak alkata és testmérete – többnyire megegyezik az Európában ismert tyúkokéval, de a téli hideget nehezen bírja, ezért fűtött ólat igényel. A jércék a tojástermelést 6-8 hónapos korukban kezdik, és éves tojáshozamuk 100 db körül mozog. A szaporításnál öt tojótyúkra kell egy kakast számítani.