Főoldal Lélek Közös kiállításon szerepel Gyémánt László festőművész és fiatal tanítványa, Nagy Boglárka. A Társalgó Galériában kiállított képeket november 16-ig tekintheti meg a közönség. A kilencgyermekes váci Nagy családban a legidősebb lány kivételével minden gyerek versenyszerűen sportol. Boglárka 15 évesen abbahagyta a versenyzést a rajzolás miatt, minden délutánját a helyi rajzszakkörben töltötte. Eifert János » Gyémánt László és Nagy Boglárka MESTER ÉS TANÍTVÁNY című kiállításának megnyitója és Gordon Eszter werkfotográfiáinak bemutatása az Art.Salon Társalgó Galériájában, Budapest, 2013. október 21.. "Annyira nyilvánvaló volt, hogy nekem ehhez van tehetségem. Óvodás korom óta elvoltam ezzel, nem hiányzott a társaság, bezárkóztam a szobámba, szerettem az egyedüllétet. Sokat olvasok, rengeteg inspirációt merítek a könyvekből, most épp a francia és az orosz romantikus regényekből" – mondja a 23 éves képzőművész, aki másfél éve diplomázott Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán, egy éve Gyémánt László tanítványa. A népszerű festő egy csoportos kiállításon figyelt fel a Boglárka képeire. "A váci megnyitón találkoztunk személyesen, kiderült, hogy ő már húsz éve nem vállal tanítványokat.
'A REALISTA FESTÉSZET MŰHELYTITKAI' Nagy Boglárka kortárs festőművésszel - YouTube
Élettelinek mutatkozik, miközben éppen ellenkezőleg: hiányzik mögüle az élet, azzal legfeljebb egy dologban mutat hasonlóságot: éppoly mulandó. " "Nagy Boglárka, a tanítvány, két termet is berendez festményeivel. Az egyik teremben elhelyezett képek a testvéreiről készültek. Jobbára egy meghatározatlan vízfelületen billegő vitorlás hajón mutatják őket élénk színekben, amint átadják magukat a vitorlázás, a fürdés apró kalandjainak, melyek felettébb természetesnek tűnnek… Láthatóan tetszetős ecsetkezeléssel, szín- és arányérzékkel amúgy. És, hogy a meglepetés még ennél is erősebb legyen, Nagy Boglárka egy másik teremben is bemutatkozik, ám ott nem a figurális festészet terén mutatott ügyességét, friss lendületét láthatjuk, hanem a Teremtés könyvének szövegeit héber írással: archaikussá roncsolt felületeken nagyméretű szövegszeleteket. És a betűk érzékeny, pontos megformálásánál ugyanitt is tetten érhetjük a festői jártasságot, ám itt mást is tetten érhetünk. Egy norvég festő az ukrajnai háborúra aktualizálta Delacroix leghíresebb képét - Orosz-ukrán háború. A fiatal festő alkalmazkodó tiszteletét, amellyel a gondolatot, és az azt hordozó szöveget az önmegmutatás gesztusa fölé helyezte. "
A Nagy Boglárka sikerével foglalkozó cikket a HVG e heti számában olvashatja!
Kitapsztaltam és imádtam! Gyártottam a pirogravírozóval égetett dolgokat, már csak a formát hiányoltam… Más ember lánya smink készletet kér vagy valami nagyon szuper csajos dolgot, de én!? Egy asztali dekorpírfűrész volt az álmom! És egyszercsak ott volt! A férjemtől és az anyukámtól kaptam születésnapomra. Kétmilliót fizettek a Habonnyal hírbe hozott festőnő képéért a Sotherby's árverésén - Fidelio.hu. Elkezdtem vele dolgozni, de teljesen más volt mint a finom munkát igénylő művészet…. Itt már nagyon figyelni kellett, főleg hogy az ujjaim hova rakom 😀 és jöttek szépen sorban az órák! Mindig belekóstoltam a különféle technikákba, művészi dolgokba, de valahogy a falfestés mindig visszajött. Ott volt igazán terem kibontakozni, mert nem voltak korlátok. Falfestésnél mindig szemmértékkel dolgozom, nem szoktam méregetni, van hogy pecekig csak ülök az üres fal elött és fejben már rajzolok is rá! Amikor fejeben összeállt a kész terv akkor csak nekifogok és készül!
Az életem minden szakaszában felbukkant valaki aki mutatott egy újfajta technikát vagy egy teljesen más irányvonalat mint a gafika. Akkor kezdett elterjedni a kreatív falfestés és jöttek a felkérések! Első körben gyerekszobákba festettem, szerettem nagyon végre nagyban festeni! A papír mindíg bekorlátozott A4-es A3-as A2-es, de én szerettem volna valami hatalmasat festeni, ahol nincsenek korlátok. Az évek során mindig jött egy nagyobb egy nehezebb festmény a falra és persze mindig az aktuális volt a kedvenc, de hiányzott valami és új fordulat jött megint az életemben. Egy nagyon kreatív ismerősömön keresztül találkoztam a rétegelt falemezzel, a falióra készítéssel és a pirografikával! Nagy boglárka festőművész. Nagyon megtetszett ez az újdonság és alig vártam hogy én is rétegelt falemezre tudjak égetéssel alkotni! Tele volt a lakás különböző méretű falapokkal, voltak egészen óriásiak is (azokra később festmények kerültek) a kicsiket viszont égettem amikor csak volt rá időm, mert a maga a folyamat lassú, időigényes.
A becsértékhez képest a legjobban Galimberti Sándor képe szerepelt. A felesége temetése után magát a Műcsarnok mögött 1915-ben főbe lövő avantgárd művész alkotásáért 21. 250 fontos árat fizettek.
A magyar szentek sorából Árpádházi Szent Erzsébet emelkedik ki azzal, hogy tisztelete nemcsak német és magyar földön, de az egész keresztény világban elterjedt. IX. Gergely pápa már négy évvel a halála után szentté avatta II. András magyar király és Merániai Gertrúd 1207-ben született leányát. Négy évesen már el is jegyezték a türingiai őrgróf fiával, Lajossal, egy évvel később pedig el is indult új otthonába, az Eisenach városában fekvő Wartburg várába. Gyerekként is sokat elmélkedett, imádkozott, gyakran virrasztott, és általában kerülte a világi hívságokat. Vezeklőövet viselt, gyakran ostorozta magát, és ha valamit kapott, annak egytizedét azonnal szegényebb leányoknak adta. Mint kislány a királyi udvar gyönyörűségei közt nevelkedett, de vagy teljességgel megvetett minden gyermekded dolgot, vagy Isten szolgálatára fordította azokat – írja róla a XIII. század végén összeállított, szentek életrajzait tartalmazó Legenda Aurea. A rózsa Az uralkodói udvarban csodabogárként tekintettek a lányra, aki elutasította az etikettet, kedvenc időtöltése a lovaglás volt, és legfőképp: minden rendű gyermeket magával egyenrangúként kezelt, és a legszigorúbb tiltás ellenére is istápolta a szegényeket, alamizsnát osztott.
Szent Erzsébet kései unokái vagyunk: figyeljünk a mellettünk élőkre. Az odavitt kenyér, kalács mindig szül két-három jó mondatot, amiből élni lehet… A gyakorlatból, a részvételből azt érzem: átmegy az üzenet. – Milyen szimbolikája van – szándékod és értelmezésed szerint – a kenyér és a rózsák megáldásának? – Egyszerű, hétköznapi szükségleteink megosztásából átminősült találkozás születhet, és ilyenkor születik is a visszajelzések alapján. Ehhez elég egy fél megáldott kenyér, áldáshordozó kézből elfogadva. A rózsa az ingyenes szeretet kifejeződése, szépségében, üzenetében Isten szépsége és az ingyenesség gazdagsága jelenik meg. Egyértelmű üzenet: "Fontos vagy nekem. Értékes vagy a számomra. " Hiszem: egy szentelt rózsa pár órára képes megváltoztatni az otthon fényét, melegét. Erre pedig ma nagy szüksége van családjainknak. Kétszeresen tesz jót a résztvevő: valamennyi mindig marad egy rózsa árából, annak ellenére, hogy olcsóbb, mint az üzletekben. Ezeket a kis maradékokat összerakva vesszük meg a kenyeret, amelyet megáldunk, és eljut otthonainkba, családjainkba.
Árpád-házi Szent Erzsébet rózsái 800 év távlatában fogalommá váltak. A magyar születésű szent neve nemcsak a rózsákkal, de a jótékonykodással és az adakozással is összekapcsolódott. Érdemes megismerni a legismertebb magyar szent történetét! Árpád-házi Szent Erzsébet a keresztény emberek körében az egész világon hatalmas tiszteletnek örvend, az emberszeretet eszményi példaképe. A világ több országában találkozhatunk róla készült ikonokkal, képekkel. Ő az egyetlen ismertebb magyar származású szent. Ünnepét a római naptár november 17-én tartja, mi magyarok azonban november 19-én ünnepeljük. Házassága révén szokás Türingiai Szent Erzsébetnek is nevezni. Árpád-házi Szent Erzsébet élete Erzsébet II. András királyunk lánya volt, a későbbi IV. Béla királyunk testvére. Anyja pedig nem más volt, mint a Bánk Bánból ismert Merániai Gertrúd. 1207-ban született vélhetően Sárospatakon. Már négy éves korában eljegyezték, de jegyese még a házasság előtt meghalt. Csupán tizennégy éves volt amikor feleségül adták Lajos türingiai őrgrófhoz.
A vörös rózsa, miként a mártírok szent sebeire és halálukra, akként utal Krisztus öt sebére, Krisztus vére, pedig a mennyei szeretetre. Ez a szimbólumsor tette lehetővé, hogy a véres seb rózsája magát Krisztust, vagy jelképét a korpuszt is helyettesíthesse, s a mennyei szeretet Erzsébetben való kitöltődését is megmutassa. Az Erzsébet legenda három fejezete: a gyermekkor, a házasság és az özvegység és a hozzájuk tartozó három történet. A gyermekkori, a télvíz idei rózsa, a felnőttkori köpeny és a leprózus történet is az emberi élet három szakaszát a rózsa jelentéstartományába illeszti be, amelyeket a rózsa is megjelenít. A rózsa a keresztény ájtatosság, az engedelmes alázatosság és a könyörületesség jeleként is megmutatkozik. Erzsébet halálakor mennyei illat tölti el a házat és a szent test olyanná vált, mint a balzsam. Ezt a mindent betöltő paradicsomi szagot-a korai keresztények vértanú történetétől kezdve a X. -XII. századi legendákig- mindig akkor lehet érezni, mikor egy erényes és igaz ember földi élete végével rögtön az igazi életbe születik, boldogan.