A falra szerelést azért nem javaslom, mert ha alacsonyan van, beleverheti a fejét, ha magasan, akkor pedig nem éri el rendesen. Költségekről nem tudok nyilatkozni, nálam 5 évvel ezelőtt cseréltük ki a kádat, vízvezetéket, és a járólapokat, akkor 250. 000. - Ft volt. A csempék jók voltak, azt nem kellett kicserélni. 2009. okt. 14. Épített zuhanyzó – a fürdőszoba ékköve II. – OtthonDepo Blog. 21:43 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: Mi a nyáron csináltunk fürdőszobát így nagyjából tudom az árakat, mármint az anyag árakat mert mindent mi csináltunk.
lalibatyo Hozzászólások: 2989 Csatlakozott: szomb. aug. 23, 2008 7:23 pm Tartózkodási hely: Székesehérvár Szerző: lalibatyo » csüt. 19, 2015 1:27 pm Szerintem aki jó szakember az napi 10 nettóért nem megy el saját szerszámmal dolgozni. Aki meg napi 4 ezret kér azt én az udvarra se engedném be. A vidékre megadott árad is esetleg Szabolcsban vagy Borsodban lehet reális. Szaki az napi 15-30 netto attól függ hol és mit kell csinálni. A segéd pedig napi 8-10. 4 ezret a közmunkás is kap 8 órára A csempézés taposózás négyzetméterre megy amúgy is ami 2-3 ezer/ m2 + anyag. A vízgépészet és a villanyszerelés ilyen "tapogatós" melóknál szokott órabéres lenni meg a falazás vakolás. Célszerű a teljes melóra 1 árat kérni. Általában ha minél többen csinálják annál drágább és annál több probléma is szokott lenni. siporisz Hozzászólások: 54 Csatlakozott: vas. dec. 25, 2011 1:03 pm Szerző: siporisz » szomb. 21, 2015 10:26 pm Tisztelt lalibatyó! Légy oly kedves és fejtsd ki részletesebben azon véleményedet, hogy, "négyezerért még az udvarra sem engednéd be".
A részleges fürdőszoba felújítás során nem újítják meg teljesen az egész fürdőszobát, hanem csak annak egyes elemein változtatnak, például kicserélik az elavult mosdókagylót, vagy átfestik a csempe feletti részt. Komplett fürdőszoba felújítást, amibe beletartozik többek között az esetleges falbontás, a kádak, mosdók cseréje, a csempézés, a festés, a villany-, a víz és a fűtésszerelés, és a munkálatok utáni takarítás is. Természetesen a fürdőszoba felújítások során szerzett tapasztalatunkkal is segítjük, és javaslatainkkal, ötleteinkkel igény szerint a tervezésben is segítünk, de ha Ön pontosan tudja, mit szeretne, akkor azt pontosan kivitelezzük. Akkor is segítünk, ha vannak ugyan elképzelései, de még nem látja tisztán, hogy mindez valóban megvalósítható-e (például, ha a kicsi fürdőszobát szeretné tágasabbá varázsolni, vagy szeretné a wc-t elszeparálni a fürdőtől. Nagy hangsúlyt fektetünk az esztétikára és 100% -ig megvalósítjuk elképzelését. Ötleteket is adunk mit érdemes tenni példáúl helyhiány esetén, hogy lehet kis térből a legtöbbet kihozni.
A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum, a Postamúzeum után a makói József Attila Múzeum lát vendégül bennünket. A József Attila Múzeumot 1950. január elsején hozták létre, azóta szolgálja Makó és térségének közművelődését. 1962-től a Móra Ferenc Múzeum – Csongrád Megye Önkormányzatának Múzeuma tagintézményeként működött. 2013. január 1-én, megváltozott az addigi szervezeti felépítés, József Attila Városi Könyvtárat összevonták az addig megyei múzeumi tagintézményként működő, majd leválás után területi, városi fenntartású József Attila Múzeummal.
Az állandó kiállítás, a skanzen és az Espersit-ház megtekintése tárlatvezetéssel kb. 1, 5 óra. A múzeumban hétfőtől péntekig, 9-16 óráig kutatószoba várja a szakdolgozókat, dolgozatírókat, kutatókat. A makói József Attila Múzeum állandó kiállítása KÜZDELMES ÉVSZÁZADOK MAKÓ VÁROS TÖRTÉNETE AZ ÚJJÁTELEPÜLÉSTŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG 1699 – 1989 Az Alföld déli részén, a Maros mellett fekvő település első okleveles említése 1299-ből maradt fenn, Makófalva alakban. A 16-17. században mezővárossá fejlődő Makó a török kiűzése utáni újjátelepülésétől 1950-ig Csanád vármegye székhelye volt. A 18. század elejétől kezdődően fokozatosan fejlődött a település. 1849 nyarán Makó rendezett tanácsú várossá alakult. Kossuth Lajos kormányzó 1849 júliusában kétszer utazott át a helységen. A kiegyezés után Makó gyors növekedésnek indult. 1878-ban állandó híd épült a Maroson. 1883-ban Makó bekapcsolódott a vasúti forgalomba. 1888-ban a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert a makói hagyma. A 19-20. század fordulójára kialakult a város modern főtere, új városháza, bankpaloták, szállodák, kereskedőházak épü I. világháború után közel egy évig idegen megszállás alatt szenvedtek az itt élők.
Szikszai Zsuzsanna, a József Attila Múzeum igazgatója elmondta, örül, hogy középiskolás diákok is részt vettek a bemutatón, hiszen József Attila hasonló korban volt, mikor itt tartózkodott. – Makó mindig is büszke volt költő fiára, fogadott fiára, és arra a három tartalmas évre, ami alatt ő gyerekből érett férfivá és költővé vált. Éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy ezt a kis füzetet, amit Kiszomboron írt tele '22 nyarán, hogy ismét megjelentessük – vezette fel a bemutatót. Az előző kiadás óta 20 év telt el, így eljött az ideje egy új kiadásnak. Az elsőhöz képest a különbség, hogy az egy "tiszta füzet" volt, a mostani viszont tartalmazza az idő és a használat nyomait: a pacákat és foltokat. Ráadásul a füzethez több tanulmány is tartozik, amelyek költészetének hátterét elemzik. A kötetet Bagoly József Ágoston irodalomtörténész mutatta be, aki beszélt azokról az értékekről, amelyeket ez a kötet tartalmaz és a csatolt tanulmányokról, illetve József Attila életéről is. Bal oldalon a most megjelent Kiszombori versesfüzet, jobb oldalon pedig az 1997-es kiadás látható.
Kihirdették A mindenséggel mérd magad! diák-alkotói pályázat eredményeit is a múzeumban. A beérkezett pályaművekből ráadásul kiállítás is nyílt. Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató beszédében elmondta, hogy szerették volna, ha közelebb hozzák a fiatalokhoz az irodalmat, a verseket és magát József Attilát. Azért választották ezt a módját, mert a képzőművészet által mindenki a saját nyelvére formálhatja ezeket a sorokat. A majdnem 300 beérkező alkotás elbírálása nehéz volt, de végül megszületett az eredmény. Több makói és térségi intézmény is részt vett a versenyen, közülük is kiemelkedő a Makói József Attila Gimnázium, hiszen onnan 144 alkotás érkezett. Az Espersit-ház udvari koszorúzáson, illetve a díjátadón a JAG végzős diákja, Inokai Máté szavalt. Elmondása szerint nagyon szereti József Attilát, de csak úgy, mint Adyt, nehéz megérteni, fel kell hozzá nőni. – Azért jó, hogy sok költőről tanulunk így 12 éven keresztül, az érettségéiig, mert megkedveltetik az irodalmat, meg kialakul egy olyan hazaszeretet, egy olyan magyarságtudat, ami szerintem a mai világban nagyon fontos – tette hozzá.
Régen, gimnáziumi évei alatt ebben az épületben lakott József Attila költő Dr. Espersit János ügyvéd pártfogoltjaként. A Múzeum udvarán helyet foglaló épületegyüttest (bár nem önálló szabadtéri néprajzi múzeum) skanzennek nevezik, hiszen a tágas tér, a paraszti gazdaság épületei, valamint a kiállított gazdag néprajzi anyag alapján önálló, kerek egységnek tekinthető. További információkért tekintse meg a honlapot, illetve felveheti velünk a kapcsolatot az címen, továbbá a recepción munkatársaink személyesen is rendelkezésére állnak.
József Attila Városi Könyvtár és Múzeum KIÁLLÍTÁSOK Espersit-ház Az Espersit-ház a makói múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt. Szabadtéri néprajzi gyűjtemény A Múzeum udvarán helyet foglaló épületegyüttest szabadtéri néprajzi gyűjteménynek nevezzük, hiszen a tágas tér, a paraszti gazdaság épületei, valamint a kiállított gazdag néprajzi anyag alapján önálló egységként jelenik meg. A múzeum főépületéből kilépve már megpillanthatjuk a csodás parkot, amelynek zöldellő ágai mögött már felsejlik egy-egy épület sziluettje. Galamb József és a Ford T-modell Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 1896-tól a szegedi Fa és Fémipari Szakiskolába járt, majd 1901-től Budapesten, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában fejezte be tanulmányait. Ezután egyéves önkéntes katonai szolgálatát Polában, a hadiflottánál töltötte.