A munkáltatók előszeretettel nyúlnak a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéshez abban az esetben, amennyiben az adott munkavállalóval nem kívánnak már a jövőben együtt dolgozni. E mögött meghúzódhat vélt vagy valós munkáltatói sérelem (pl. : a felek nem jönnek már ki egymással), de szerepet játszhat ebben a munkavállaló kötelezettségszegő magatartása is, mellyel összefüggésben a munkaviszony felmondással vagy akár azonnali hatályú felmondással is megszüntethető lenne. Utóbbi esetre példa az, amennyiben a munkavállaló munkáját nem végzi az elvárható gondossággal, a munkahelyétől igazolatlanul távol van vagy amennyiben rendszeresen késik. A munkavállaló is kezdeményezheti a munkaviszonyának a közös megegyezéssel történő megszüntetését, ez azonban a gyakorlatban kevesebb jogi problémát vet fel. A munkaviszony megszüntetésének ezen módjától a munkáltatók elsősorban azt várják, hogy ezzel egy esetleges, elhúzódó munkaügyi per elkerülhetővé válik. Úgy vélik ugyanis, hogy a közös megegyezés sikerrel ritkán támadható meg.
22. § (3) bekezdés]. Ebből következően a közös megegyezés is csak írásban érvényes. Ennek ellenére előfordulhatnak olyan helyzetek, ahol a felek nem foglalják írásba a megállapodásukat, de az valós akaratukat tükrözi – azaz megállapodtak ugyan a megszüntetés jogcímében és a munkaviszony megszüntetésének napjában, de a megállapodásukat nem írták le. Van arra példa a bírói gyakorlatban, hogy ha a munkavállaló rendkívüli felmondásra irányuló, írásba foglalt jognyilatkozata indokolást nem tartalmaz, de a munkáltató a munkaviszony-megszüntetést tudomásul veszi, azzal, hogy nem ismeri el annak jogszerűségét (nem fizeti ki az ilyenkor a munkavállalót megillető járandóságokat), akkor a munkaviszony megszüntetése a munkavállaló erre irányuló kezdeményezéseként, a munkáltató magatartása pedig az ahhoz történő hozzájárulásként értelmezendő. Azaz, a felek között közös megegyezés létrejötte is megállapítható ilyen esetben (BH1994. 512. Ehhez hasonlóan a közös megegyezés létrejöttét állapította meg a bíróság akkor is, amikor a munkáltató igazolást állított ki a munkaviszony megszűnéséről, amelyet ugyan a munkavállaló nem írt alá, de azt felhasználva munkanélküli ellátást vett igénybe; bár a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozataikat nem foglalták írásba (BH1999.
A közös megegyezés létrejötte A közös megegyezés, mint a felek kétoldalú – az Mt. 14. §-a szerinti kölcsönös és egybehangzó – jognyilatkozata (megállapodása) ahhoz, hogy a célzott joghatást ki tudja váltani (azaz meg tudja szüntetni a munkaviszonyt), egybehangzó akaratnyilatkozatokat kell, hogy tartalmazzon. Vagyis, a közös megegyezésben mindkét félnek ki kell fejezni azt a szándékát, hogy a munkaviszonyt ezen a jogcímen kívánja megszüntetni. Önmagában ez viszont még nem elég, hiszen lehet, hogy a munkavállaló ma, a munkáltató pedig csak három nap múlva kívánja a munkaviszony megszüntetését. A közös megegyezésben így meg kell állapodni abban is, hogy a munkaviszony melyik nappal szűnjön meg. Amennyiben tehát a megállapodásból kitűnik, hogy a felek egyező akarattal közös megegyezéssel kívánják megszüntetni a munkaviszonyt, és a megszűnés időpontjában is megállapodnak, akkor a közös megegyezés létrejön, és a munkaviszony a megállapodott időpontban megszűnik. A munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésről szóló iratban a felek erre irányuló közös szándékát egyértelműen kifejezésre kell juttatni.
Ez azonban nincsen teljesen így, ráadásul a közös megegyezés megkötését követően rendszerint az érintett munkavállaló jog- és igazságtudata fellángol, fűhöz-fához, s ami még kínosabb ügyvédhez fordul. Nézzük tehát meg a pontos szabályozást, valamint a bírói gyakorlatot. Kulcsszó: tényleges akarategység Az Mt. 64. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntethető többek között közös megegyezéssel is. Közös megegyezés, mint kétoldalú jognyilatkozat keretében akkor szűnik meg a munkaviszony, ha mindkét fél egybehangzóan és kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a munkaviszonyt egy közösen meghatározott időpontban meg kívánják szüntetni. Ezzel összefüggésben négy feltételnek kell teljesülnie. A megállapodásnak, illetve az akaratelhatározásnak kifejezettnek, feltétel nélkülinek, valódinak és félreérthetetlennek kell lennie. Amennyiben bármelyik feltétel hiány, a megállapodás sorsa megpecsételődött. Szóban csak kivételesen érvényes A közös megegyezést tartalmazó megállapodást írásba kell foglalni.
– Fekete István: Vadászelbeszélések
A koppányi vár urát, Oglut megöli az apja halálát megbosszuló Babocsai László. A török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát vegye gondozásába. Így bontakozik ki a romantikus elemekkel átszőtt történet, amely hitelesen mutatja be a dunántúli végvári harcok hétköznapjait. 2. 124 Ft 1. 954 Ft 2. 699 Ft 2. 294 Ft Az ország kétharmadán a török szedi a harácsot, tizedet, dézsmát és minden elképzelhető adót, míg Rudolf, a habsburg király a messzi prágai várban retteg és hagyja, hogy spanyol meg vallon zsoldosai szipolyozzák a népet. 3. 490 Ft 2. 966 Ft Fekete István legszebb mondatainak, leginkább időt álló gondolatainak gyűjteményét Bányász István több mint ötven kötetből válogatta össze. Azokat az idézeteket, amelyekben a szerző önmagával vívódva, gyakran melankolikus hangon, bölcsen vall önmagáról és a világról. 1. 999 Ft 1. 699 Ft Bogáncs pusztai terelő kutyaként boldogan csaholva végzi a dolgát a nyáj őrzésében. Egy napon azonban elszakad a pusztától, új és új kalandokba keveredik, még a cirkuszi mutatványosok világába is belekóstol.
Fekete István (1949) Roráte - karácsonyi novella Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak. Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak. Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak. Néhol kis lámpások imbolyognak és mutatják, hova kell lépni. Ámbár hiszen sár van mindenütt. Az ég még sötét. A tegnap gondja, mintha még aludna, a mai még nem ébredt fel. S a falu csak tiszta önmagát viszi a hajnali misére. Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs. A külső mozgás bekúszik a templomba s megnyugszik. Suttog egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is meggyúlik a várakozástól, felkiált az időtlen vágy: "Harmatozzatok égi Magasok" Mise végére egészen bemelegedett a templom, szinte otthonos lett. Legalább is így érezte ezt Baka Máté az alszegből, de így érezte ezt Hosszú Illés is ugyanonnan.
Lutra 1986-os magyar film Rendező Hárs Mihály Alapmű Fekete István Műfaj filmvígjáték Forgatókönyvíró Hárs Mihály Dramaturg Kiss Mihály Főszerepben Zágoni Zsolt Usztics Mátyás Herczeg Csilla Nagy Anna Surányi Imre Zene Oroszlán Gábor Oroszlán György Operatőr Borbély János Vágó Hárs Mihály Hangmérnök Pölhőssy István Díszlettervező Takács István Gyártásvezető Dr. Borza Lászlóné Gyártás Gyártó MAFILM Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 83 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Mokép Bemutató 1986. október 23. Korhatár Kronológia Kapcsolódó film Vuk Kis Vuk További információk IMDb A Lutra 1986 -ban bemutatott magyar kaland - dokumentumfilm, Fekete István regénye nyomán. Tartalomjegyzék 1 Cselekmény 2 Szereplők 3 Televíziós megjelenés 4 További információk Cselekmény [ szerkesztés] Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Díjai •József Attila-díj (1960) •Munka Érdemrend arany fokozata (1970) •Somogyért-díj (posztumusz) (1997) •Magyar Örökség díj (posztumusz) (2000) •Somogyország Kincse (posztumusz) (2005) Olvasson bele a Őszi számadás - Fekete István füveskönyve [eKönyv: epub, mobi, pdf] c. könyvbe! (PDF)
Ámbár, ha tudták volna, hogy most egy véleményen vannak, aligha érezték volna, nagy harag volt ugyanis a két öreg között. Kitartó, régi harag. Formája sem volt már, nem is emlékeztek, ló volt-e az oka vagy asszony, mindenesetre ragaszkodtak hozzá, mint beteg szilva a fához. És most bóbiskolva várják, hogy kiürüljön a templom. Az ajtóban még mozgás, hát csak ülnek tovább, sőt Illés a lábát is kinyújtja, mert úgy kényelmesebb. Illés nem szereti a tolongást. De egyébként is ráér. Félszemmel odapislant Mátéra, hogy alszik-e már, mozdul-e már, de Máté nem mozdul. Amilyen kutya, konok ember volt világéletében, azt várja - gondolja Illés - hogy én menjek előbb. De abból nem eszel! Pedig már a gyertyát is eloltotta a dékán. Azaz a harangozó, szóval a sekrestyés. Azután: csend. Illés gondol erre, gondol arra, állát behúzza a meleg nyakravalóba és a szeme szép lassan lecsukódik. - Nem! - ijed meg. - ezt igazán nem szabad - s Mátéra néz, aki úgy látszik elaludt. Hö-hö-hö. Ez hát a híres? - mosolyodik el magában.