Tavaly kétszer is megdőlt a pi-rekord: januárban egy francia matematikus, Fabrice Bellard 2, 7 billió tizedesjegyig jutott, de augusztusban egy japán és egy amerikai informatikus, Kondo Sigeru és Alexander Yee ötbillió (5*10 12) számjegyre állította be a rekordot. Ekkor sem fedeztek fel a számjegyek közt semmilyen mintázatot. A minél pontosabb pinek van gyakorlati értelme is, egyebek mellett számítógépek ellenőrzéséhez használják. Ha egy gép nem működik tökéletesen, akkor a pi egy vagy több számjegye nem stimmel, így hamar megmutatkozik a hiba. Pite, vers, ének, magolás A hányados számjegyei természetesen a nemzetközi pi-nap főszereplői is (a mellékszereplők pedig rettenetes szójátékok). Nemzetközi Pí-nap - GYŐRI HÍREK. A pi-t többek között piemek (ferdítés az angol poem szóból), azaz pi-versek írásával ünneplik az erre fogékony geekek. A pi-versek olyan alkotások, amelyeknek minden szava annyi betűt tartalmaz, amennyit a pi soron következő számjegye. Tehát a vers első szava hárombetűs, a második egybetűs, a harmadik négybetűs, és így tovább (a nullák kimaradnak).
A cél, hogy a π minél több tizedesjegye kiférjen az ínycsiklandó süteményekre. Ha ezt olvasva felmerül valakiben, miért pont pite, a válasz egyszerűbb, mint gondolnád: a pite angolul pi e. A nemzetközi Pí-napot sok helyen pitével ünneplik Forrás: Shutterstock A 2004-ben tartott pí-napi ünnepen Daniel Tammet 22 514 tizedesjegyig írta a pít, Haragucsi Akira két évvel később viszont ezt a csúcsot is jócskán megdöntötte, és 100 000 tizedesjegyet sorolt fel 16 óra alatt. Mi az a pí valójában? A pí nem egy újkeletű szám, ugyanis már az ókorban is sokat szerepelt a különböző összefüggésekben. Sőt, már az i. e. 2000 körüli időkből származik egy egyiptomi Rhind papiruszon található képlet, ami a pí kiszámítását célozta meg. A pí egy transzcendes szám, amit nemcsak a matematikában, de a fizikában is használnak. Szombaton lesz a nemzetközi pí-nap - alon.hu. A π 3, 1415926535... -tel kezdődik és a végtelenségig tart. Anélkül, hogy belemennénk az összefüggésekbe, elárulunk néhány érdekességet a píről: ha összeadjuk az első húsz tizedesjegyét, pont 100-at kapunk ha összeadjuk az első (6+6) x (6+6), tehát 144 tizedesjegyet, 666-ot kapunk 1879-ben ezen a napon (március 14. )
A pi értékével már az ókorban is foglalkoztak, az egyiptomiak 3, 16-ra becsülték, míg a perzsák a 15-ik században már 16 tizedes jegyig számították ki. A pi első egymillió számjegyében az "5" fordul elő a leggyakrabban – 100. 359 alkalommal. A pi eddig ismert értékét digitálisan tárolni is nagy kihívás, Lu Chao viszont rekordot döntött azzal, hogy 24 óra 4 perc alatt a 67890-ik tizedes jegyig sorolta fel a számsort. Az angol Daniel Tammet elmondása szerint a pi első 22 514 számjegyét csupán két alatt tanulta meg. Tudását az Oxford egyetemen bizonyította. 1937 óta a párizsi Palais de la Découverte egyik termének mennyezetét a pi számaival díszítik – 1949-ig rosszul. Nemzetközi pi nap video. Az 528-ik tizedes jegyet ugyanis elvétették és csak később javították ki. A pi világnapját 2013 óta ünnepeljük, előtte először 2009-ben ismerte el nemzeti napként az USA. Nem csak a március 14-én emlékeznek meg világszerte a matematika legtöbbek által ismert számáról, hanem július 22-én is. Hogy miért? Mivel a pi legegyszerűbb, nagyjából értékét megközelítő hányadosa a 22/7.
Manapság már szinte mindennek van világnapja, így nem meglepő, hogy a pínek is. De mégis honnan ered a matematika egyik leghíresebb száma, mi mindent érdemes tudni róla, és miért van világnapja? A pí ünnepe, és a világnap eredete A nemzetközi π-nap a matematika egyik leghíresebb számának, a Pínek az ünnepe. Ezt a napot 1988 óta március 14-én ünneplik, ugyanis ennek a napnak a számjegyei két tizedesjegyig megegyeznek a matematikai pí értékével: 3, 14. Nemzetközi pi napoule. Ez alkalomból világszerte különböző rendezvényeket és konferenciákat szerveznek, az USA Képviselőháza 2009-ben nyilvánította március 14-ét nemzeti Pí-napnak. Joggal merül fel a kérdés, mégis miért van világnapja egy matematikai számnak. Az ünnep ötletadója egy fizikusprofesszor, Larry Shaw, akit sokan csak "a pí hercegének" hívnak. Larry Shaw, a San Franciscó-i Exploratorium nevű természettudományi múzeum munkatársa és kollégái ezen a napon körbejárják a múzeum kör alakú csarnokát, elfogyasztják az ünnepi alkalomra készített gyümölcsös pitéket, amiket rendszerint feliratkoznak is.
Süti ("cookie") Információ Weboldalunkon "cookie"-kat (továbbiakban "süti") alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A "sütiket" az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a "sütik" használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük. 1. "Sütik" használatának szabályzata Ez a szabályzat a domain név weboldal "sütijeire" vonatkozik. 2. Mik azok a "sütik"? A "sütik" olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. Nemzetközi pi nap 4. A "süti" a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.
3. Mire használhatók a "sütik"? A "sütik" által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és "személyre szabott" tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A "sütik" segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát. 4. Milyen "sütikkel" találkozhat? A weboldalak kétféle sütit használhatnak: - Ideiglenes "sütik", melyek addig maradnak eszközén, amíg el nem hagyja weboldalt. - Állandó "sütik", melyek webes keresőjének beállításától függően hosszabb ideig, vagy egészen addig az eszközén maradnak, amíg azokat Ön nem törli. Ma van a nemzetközi pi nap. - Harmadik féltől származó "sütik", melyeket harmadik fél helyez el az Ön böngészőjében (pl. Google Analitika). Ezek abban az esetben kerülnek a böngészőjében elhelyezésre, ha a meglátogatott weboldal használja a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat.
Úgy voltam Bukowskival, mint anno Vonneguttel, néztem-néztem, tudtam, hogy olvasnom kell Tőle, de mindig hozzátettem, hogy majd. Csábított minden kötet, ami szembe jött velem a könyvesboltban, valamiért mindig azt hittem, olyan stílusa van, mint Hrabalnak. Sokat nem tévedtem. Életstílusa valóban hasonló Hrabaléhoz, az írói stílus messze nem hajaz a cseh mesteréhez. A Könyvmegállónak köszönhetően végre hozzájutottam egy példányhoz, s mindjárt rá is vetettem magam, érdekelt, hogy mitől híres-neves ez a német pasas? Megkaptam a választ. Charles Bukowski: Posta - ekultura.hu. Bukowski valami egészen egyedi stílust tudhatott magáénak. 2014-ben olvasva a Postát, minden előzetes infó nélkül megírásának koráról és körülményeiről, azt hinném, ma firkantotta egy huszonéves koravén "életművész". S hát nem. Bukowski 1920 és 1994 között élt és alkotott. Sajnálom is, hogy Vele sem ihatok már meg egy sört, bár képzeletben lejátszottam párszor az interjút, amelyben én lennék a kérdező fél. Elképzeltem, hogyan mesélne a mocskos, piával hígított életéről, a nőkről és az elviselhetetlen munkahelyekről.
Fogyasztja is bőséggel. Úgyhogy igen, Bukowski tud írni. Vagy mit tudom én, hogy tud-e írni: szórakoztató, ez biztos. Beledob főhősének hivatalnok- és postássztereotípiákkal teli világába, olyan könnyedséggel és hitelességgel, hogy legszívesebben egyhuzamban végigolvastam volna könyvét. A Postá ban megjelenik minden, ami vicces és humoros volt a '60-as évek postarendszerében, Bukowski cinikus és legfőképpen életszagú stílusában pedig mindez valami veszettül élvezetes. No, azért nem lesz világmegváltás, ez nem az a kategória. Cserébe viszont merem garantálni, hogy ennél szórakoztatóbban és emlékezetesebben nem írtak még a postáról. És valószínűleg nem is fognak egy darabig.
Charles Bukowski: Posta (Helikon Kiadó, 2019) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Helikon Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2019 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 247 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 978-963-479-170-6 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A Posta Charles Bukowski első regénye, amit állítólag három hét alatt írt. A mű antihőse, Henry Chinaski "tévedésből" helyezkedik el a postánál, ahol permanens másnaposságtól szenvedve, kora reggel szortírozza és kézbesíti a leveleket, közben kölcsönösen alázzák egymást főnökeivel, az utcán nők és kutyák rontanak rá, szóval semmi izgalom, csak maga az élet... Önéletrajzi regény ez is, hiszen a szerző valóban hosszú éveken át dolgozott a postánál. Aztán a sors váratlan ajánlattal állt elő: egy kis kiadó vezetője havi száz dollár jövedelmet ígért, "az éhező művésznek" egész hátralévő életére, ha otthagyja a postát, és minden idejét az írásnak szenteli.