2019-10-21 A felső végtag csontjai
intercarpea) Feszes izület, benne a mozgás csekély. Hozzájárul a csuklóizület mozgásához, kiegészíti annak mozgásait. Közös kéztő-kézközép izület (art. carpometacarpeae) Feszes izület (kivéve a hüvelykujj kéztő-kézközép izülete). Rövidítése: CMC (CarpoMetaCarpalis izület) Hüvelykujj kéztő-kézközép izület (art. carpometacarpea pollicis) Mozgásai: – abductio-adductio, valamint – többi ujj elé való helyezése (oppozíció) ill. visszahelyezése (repositio). (Ez csak emberi sajátosság: így jön létre a harapófogószerű mozgás, amely lehetővé teszi a tárgyak szilárd körülfogását. ) – hüvelyk forgatása (circumductio) Kézközép-ujjizület (art. metacarpophalangeae) A 2-5. Felső végtag csontjai - Csont kollekció - Anatómia - Meska.hu. kézközép-ujjizületek alak szerint gömbizületek, működés szerint korlátolt szabadizületek. Rövidítése: MCP (MetaCarpoPhalagealis izület) – 13 – Mozgásai: – flexio (90°-nál jobban) – extensio (túlfeszíthető ún. hyperextensio) – abductio-adductio (az oldalszalagok megfeszülése miatt 90 fokban behajlított ujjak mellett nem vitelezhető ki) – circumductio (csak feszítésben levő ujjakkal) Hüvelyk kézközép-ujjizület (art.
Ágyékcsigolyák teste a legnagyobb, bab alakú, a tövisnyúlvány hátra csaknem egyyenesen halad, harántnyúlványuk a processus co starius pedig csökevényes bordanyúlvány. A szabad felső végtag csontjai, izületei: | Norbi masszőr. Izületi nyúlványaik a median síkkal cca. 45 o -ot bezáró függőleges síkban egymás felé tekintően. Keres ztcsont --Os sacrum 5 csigolya összecsontosodása a 20-25. év táján, első felszíne a facies pelvina, a felső része a basis ossis sacri, ennek a medence felé kiugró része a promon torium, a caudalis vége a csúcs - apex 1
A kéz csontjai, izületei: ( kéz – manus) Kéztő( carpus) 8 apró köbös csont 2 sorban elrendeződve, tenyér felé homorú egységes felszint alkot Kézközép csontok (metacarpus) rövid, csöves csont, a kézhát kialakitásában vesznek részt. Kézujjak ( digiti manus) rövid csöves csont, az ujjak vázát alkotják. Hüvelyk 2, a többi 3 percből áll. Kéztőcsontok közötti izület: a kéztőcsontok két sora kapcsolódik össze, feszes izület, benne a mozgás csekély. Kéztő – kézközép izület: ( CMC carpometacarpalis) Feszes izület, kivétel a hüvelykujj területe, mely nyereg izület, ez teszi lehetővé hogy a hüvelyk ujjat a tenyér, ill. a többi ujj elé helyezzük, oppozició, vissza ehlyezés repositio. Kézközép – ujjizületek (MCP metacarpophalangealis)gömbizület, de a feszes oldalszalagok miatt a forgómozgás csak nyujtott ujjal lehetséges. Ujjpercek közötti izületek. egytengelyű henger izület, PIP proximális interphalangealis, DIP distalis interphalangealis A vállövben lehetséges mozgások: – a váll emelése ( elevatió) és süllyestése ( depresszió) = vállvonogatás – a vállak előre és hátra húzása – forgómozgás – kisfokú – A váll izület mozgásai: 1. saggittalis tengely mentén ( frontális sikban) Abductio rögzitett vállnál nem éri el a vizszintest, rögzitettlen vállnál felefelé is nyujtható a kar ( elevatio) mert a lapocka is mozog.
A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek ( ko: közös, valens: vegyértékű). Kémiai jellegükben azonos vagy különböző elemek atomjai között jön létre vegyérték elektronjaik közössé tételével. A kötés létrejöttének feltételei [ szerkesztés] részecskék effektív ütközése megfelelő energia pályaátfedés ellenkező spinkvantumszámú elektronok Kovalens kötés kialakulásakor két atompálya átfedésével egy molekulapálya jön létre. Ha kettő vagy több atom vegyértékelektronjai közös pályán mozognak, azt kovalens kötésnek nevezzünk. Például két hidrogén ha találkozik, "egyesülnek", mindkettőnek két elektronja lesz, azaz osztoznak azon a kettőn. Másodrendű kémiai kötések - Kémia kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Tehát: H• + H• → H−H (H 2) Csoportosítása [ szerkesztés] Szigma-kötés [ szerkesztés] A szigma-kötés (σ-kötés) olyan tengelyszimmetrikus molekulapálya, melynek szimmetriatengelye a két atommagon átmenő egyenes. Ez a legerősebb kovalens kötés. A szigma-kötések mentén lehetőség van az atomok rotációjára (forgására).
A témakörhöz tartozó feladatokat itt találod. A kémiai kötések. Két bevezető videó a kémiai kötésekhez Elsőrendű kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések: a molekulák atomjai között Idonkötés Az ionkötés kialakulása egy választott példán bemutatva Pl. : a nátrium-klorid kristályrácsa Az egyszeresen pozitív nátrium-ionok és az egyszeresen negatív klorid-ionok vonzzák egymást, így alakul ki a kristályos szerkezet Konyhasó Itt és itt találsz egy feladatot az ionkötések és ionok kialakulásához. A konyhasó felépítése 2D-s és 3D-s ábrázolásban Kialakulásának magyarázata A pozitív és negatív töltésű ionokból –> szilárd halmazállapotban ionrácsos kristályt képeznek Az ellentétes töltésű ionok között elektromos vonzóerő, ionos kötés alakul ki Ionvegyületek tapasztalati képlete Tapasztalati képlet: a vegyület sztöchiometriai összetételét adja meg és az elemek egymás mellé írt vegyjelét tartalmazza A vegyjelek alsó indexe fejezi ki az összetevők legegyszerűbb arányát Pl.
: szerves vegyületek (pl. : szénhidrogének, cukrok, stb. ), O 2, N 2, H 2, CO 2, jód A molekularácsos anyagok olvadás- és forráspontértéke függ a halmazt alkotó molekulák tömegétől és a közöttük fellépő másodrendű kötések erősségétől. Így például a fluor- és brómmolekulák között csak diszperziós kölcsönhatás lép fel, de a molekulák tömege jelentősen különbözik, ezért a forráspontjuk között nagy az eltérés (-188 °C illetve 58 °C). A hasonló molekulatömegű részecskékből álló halmazok olvadás- és forráspontjában nagy különbség mutatkozhat attól függően, hogy milyen másodrendű kötőerők alakulnak ki a molekulák között. Ezt jól szemlélteti a metán és a víz forráspontjának az összehasonlítása (víz: +100 °C; metán -161, 6 °C).