Henrik Ibsen A vadkacsa című drámáját mutatja a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Keresztes Attila rendezésében – közölte kedden az erdélyi teátrum. A Hedda Gabler, A nép ellensége és a Nóra előadások után Keresztes Attila folytatja a marosvásárhelyi társulattal az Ibsen-darabok sorozatát. A rendező, aki a társulat művészeti igazgatója is, elmondta, nagyon közel áll hozzá a norvég drámaíró világa, mert kegyetlen őszinteséggel elemzi az embereket, történeteiben olyan élethelyzeteket hív elő, amelyekkel a hétköznapokban nem szívesen foglalkozunk, hárítjuk őket. Rámutatott, Ibsen minden esetben egy szikár világot rajzol föl, szikár nyelvezettel, ami tökéletes talaj az ember viselkedésének elemzéséhez nemcsak a rendező, hanem a színész számára is. Hozzátette, a drámaíró a szereplősorsokban csodálatra méltó intellektussal állítja szembe egymással a 19. század nagy gondolkodóinak erkölcsi-pszichológiai vitáit, sosem az állásfoglalás szándékával, hanem inkább bizalmatlansággal vagy kritikai hangvétellel.
Színház 2020. 02. 20. 08:30 Ibsen A vadkacsa című műve, Simone Stone The Daughter című filmforgatókönyve és a színészek ötleteinek felhasználásával készített új színpadi átiratot Rusznyák Gábor a Miskolci Nemzeti Színház számára, a Játékszínben. Hjalmar szerényen, de boldogan él feleségével, kislányával és az idős apjával, aki tönkrement életét beteg, sérült állatok ápolásával teszi tartalmassá. Gregers tizenöt év után újra felkeresi ifjúkori barátját, Hjalmart. Gregers apja – az öreg Hjalmar valamikori üzlettársa – sikeres és gazdag. Gregers nem bírja elviselni, hogy Hjalmar csak árnya egykori önmagának. Elhatározza, hogy rendbe hozza barátja életét úgy, hogy szembesíti a hazugsággal, amiben él. A közös múlt feltárása végzetes következményekkel jár az apák és a fiúk számára is. Ibsen műve 1884-ben jelent meg nyomtatásban, a magyarországi ősbemutatója 1906-ban volt. A színmű mai történetként köszön vissza Rusznyák Gábor rendezésében. A ki nem beszélt múlt mindig megmérgezi a jelent. A két apa 30 évvel ezelőtti, a rendszerváltás idején elkövetett bűneit, következményeit ma is nyögik a gyerekek.
ÜZLETI HIRDETŐKNEK AJÁNLJUK Reklámoznál a vadászoknak? Ingyenes és fizetős reklámlehetőségeket ajánlunk üzleti hirdetőknek, amelyeket kizárólag csak a kínál neked! Nézd meg a reklám lehetőségeket, vagy lépj velünk kapcsolatba! Magyar Vadász ® reklámlehetőségek: Banner reklám Kiemelt üzleti célú apróhirdetések Üzleti célú apróhirdetések Hírlevél küldés Hirdetés kiküldés Reklám cikk Szponzorált link reklám Magyar Vadász webáruház Vadászat ajánlatok katalógus Hirdetési csomag PORTÁLRÓL A Magyar Vadász ® Vadászportál vélhetően Magyarország legnépszerűbb és legnagyobb vadászportálja, amely 100 százalékban magyar kézben lévő független portál. A piaci és felhasználói igények alapján folyamatosan fejlesztett portálunkon a hét minden napján 0-24 órás ügyfélszolgálatot biztosítunk a látogatók, a felhasználók és az üzleti hirdetők részére. Regisztrált felhasználóink száma jelenleg 21653 fő.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-02-01 Feltöltötte: eduline_archiv Ibsen: A vadkacsa Tantárgy: Irodalom Típus: Jegyzet hirdetés
Jelenet az előadásból A klasszikus drámai szerepek közül Relling doktor képviseli a rezonőrt. Lényegében Ibsen szócsöve, bár az általa képviselt világszemlélet mellett a többieknek is van valamiféle igazságuk. Nem áltatja magát, a helyzetet tisztán látja. Pontosan tudja, hogy az "erőszakos világboldogítás" csak tragédiához vezethet. "észen kellemesen lehetne élni, ha az ilyen tolakodó világboldogítók békén hagynának bennünket, szegény ördögöket, és nem akarnák számon kérni rajtunk az eszményeket" (5. felvonás, záró rész). Relling betegeit is ennek szellemében kezeli. Alapelve: "Az átlagember boldogtalanná válik, ha öncsalásából kizökkentjük. " Az alkoholista Molvikkal elhiteti, hogy démon szállta meg. Hjalmart megnyugtatja és táplálja önbizalmát. Ő biztatja, hogy találmánya majd forradalmasítani fogja a fényképészetet. Az eszmények fontosságát természetesen elismeri, hiszen ezek nélkül élni értelmetlen. De az eszmények és a valóság áthidalhatatlan szakadékát is ismeri, ezért nem kárhoztatja az esendő embert, ha csupán az ábrándozásig jut.
A feleségem története egy lenyűgöző és komplex alkotás, ami színtiszta filmélményt garantál: nagyívű, átgondolt, esszenciális mű. Gaál Csaba film Enyedi Ildikó A feleségem története
Enyedi Ildikó filmjét szeptember 23-ától vetítik a hazai mozik: íme az előzetes! Elkészült az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikónak új filmjének előzetese. A feleségem története " a szenvedély labirintusába invitáló fordulatos, sodró tempójú film " – írja a közlemény. Férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, női főszereplője pedig a világhírű Léa Seydoux. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A feleségem története világpremierje július 14-én Cannes-ban, a versenyprogram részeként lesz. A Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett azonos című regénye alapján készült alkotásban Störr Jakab holland teherhajó kapitány egy nap egy elegáns kávézóban ülve fogadást köt, hogy elveszi feleségül az első nőt, aki belép – és besétál Lizzy. " A trailer vágásánál nem az vezetett minket, hogy a legtöbbet mutassuk meg a történetből, hanem az, hogy a film lelkületéről a legpontosabb, esszenciális ízelítőt adjunk.
A kapitány azonban munkájából adódóan hónapokat tölt a tengeren, míg felesége egyedül várja otthon. Störrt elkezdi furdalni a gondolat, hogy a felesége megcsalja. A feleségem történetének megfilmesítése Enyedi Ildikó régóta dédelgetett álma. Már 1989-ben forgatókönyvet írt, amit akkor nem tudott elfogadtatni. A közönségtalálkozón elhangzott, kiskamaszként olvasta, és nagyon megérintette a regény. Éppen emiatt a "vallásos imádat" miatt lehetett félő, hogy a rendező mindent szeretne beleszuszakolni alkotásába. Ugyanis Füst Milán műve közel megfilmesíthetetlennek tűnik: egy 400 oldalon hömpölygő, egyes szám első személyben íródott gondolatfolyam. A regény stílusa ráadásul elidegenítő, nehezen befogadható, így joggal lehetett tartani az adaptációtól. Mint kiderült, alaptalanul. Közel hozott karakterek Hiszen Enyedi Ildikó – saját elmondása szerint – a regény utolsó 120 oldalát kihagyta, és alapvetően az az érzése lehetett az embernek a film közben, hogy mintha azokat a hézagokat vagy unalmas részeket hanyagolta volna, amelyek tényleg nehézzé tették a regényt.
2021. szeptember 23. (16) The Story of My Wife 2021 169 perc 6. 3 22 40 dráma romantikus Főszereplők: Louis Garrel Gijs Naber Léa Seydoux Jasmine Trinca Luna Wedler Störr Jakab, a holland hajóskapitány, rögvest megkéri Lizzy, az elragadó francia hölgy kezét, amint meglátja. Boldognak induló házasságuk azonban a meghitt pillanatok mellett gyötrelmes órákban is bővelkedik. A kapitány érzelmi hullámverései a féltékenység tűpontos természetrajzát és a férfi-nő kapcsolat feloldhatatlan ellentmondásait tárják elénk. Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett, azonos című regénye alapján készült. Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús szerelmi történet álarcában, Störr kapitány szeretnivaló, fájdalmasan becsületes figuráján keresztül, elemi módon, az érzékeinken át értjük meg az élet összetettségét, titokzatosságát, törékeny szépségét, megfoghatatlan, uralhatatlan jellegét.
Fontos szerepben látható továbbá Louis Garrel (Bernardo Bertolucci – Álmodozók), Sergio Rubini (Interjú), Jasmine Trinca (Fortunata), Josef Hader (Stefan Zweig – Búcsú Európától), Ulrich Matthes (Bukás), Udo Samel (Babilon Berlin), valamint Funtek Sándor és Hajduk Károly. Bemutatás időpontja 2021. szeptember 23.