Budapesten, az Elem utcában működik az istvántelki főműhely, a vasúttörténeti park karbantartói műhelye, a gőzmozdonyok utolsó hazai menedéke, ami azok szívét is megdobogtatja, akiket nem csapott meg a mozdony füstje. A műhelyt az istvántelki vasúti megálló felől is meg lehet közelíteni, az épület előtt adekvát módon több gőzmozdony is ki van állítva. Képzeletbeli szemeim előtt fekete monstrumokat olajozó, hatalmas kalapácsokat lóbáló munkások jelennek meg, de ahogy belépünk a hatalmas térbe teljes csend és mozdulatlan félhomály fogad. A négyzet alaprajzú csarnok zsúfolásig van különféle mozdonyokkal és kocsikkal, többségük jó állapotban, néhány a szétszereltség különböző fokán, embert azonban alig látni. Kevés a szaki A járművek közt gubbasztó rejtélyes rendeltetésű vasdarabokra, szerszámkupacokra, jókora fémlemezekre és mázsás alkatrészekre a hullámzó tetőablakok sárgásra koszolódott üvegén beszűrődő nyalábok vetnek némi természetes fényt, a csarnok lámpái sötétek. Így pusztulnak az elhagyott vonatok Budapesten, lenyűgöző képek | nuus.hu. A mozdonyok közt bóklászva nemcsak gőzösöket látni, dízel- és villanymozdony is álldogál jó pár a szerelőaknák fölött, rögtön a bejáratnál az a zöld, áramvonalasított gőzmozdony fogad, amelyik sokáig Püspökladány vasútállomásán volt kiállítva, és amit én gyerekként mindig is világháborús páncélvonatnak képzeltem.
De ezek a járművek ettől még nemzeti értékek, itt van nekik pénzben nehezen kifejezhető értékük, jelentőségük, teszi hozzá az osztályvezető-helyettes, aki azonban nem tud választ arra, hogy milyen jövője van ennek az ágazatnak a MÁV-on belül. Pillanatnyilag inkább jelene van, mint ahogy a MÁV-nak sem ismerni a jövőjét, magyarázza. "Természetesen amíg a régi járműpark üzemben tartása elsősorban szakmai és lelkiismereti kérdés, hogy mit tudunk felmutatni és tovább adni a minket követő generációknak abból, amit mi is apáinktól, nagyapáinktól kaptunk, addig hosszú távon biztosított a jövője". Ha nem, akkor jó esetben jön egy külföldi pénzes ember, aki nem tudja a milliárdjait hova fektetni. A rossz esetről nem ejtünk szót.
A gépeket háromféle szerkocsival szállították. Ezek közül az R és G jelű négytengelyes, két forgóvázas, míg a J jelű ugyancsak négytengelyes, de egy forgóvázas és két merevtengelyes volt. Az államvasút anyagi gondjai miatt a mozdonyom gyártása hosszú ideig szünetelt, és csak a második világháború alatt indult be tömegesen. A háború végén összesen 95 új 424-est kellett jóvátételként leszállítani a szovjet, a jugoszláv és a csehszlovák államvasút részére. a jóvátételt aztán külföldi megrendelések követték. Az exportmozdonyok Szlovákiába, Jugoszláviába, a Szovjetunióba és Észak-Koreába mentek. A Jugoszláv mozdonyok kék színűek voltak, és Tito marsall különvonatát továbbították. A mozdonyok megjelenése az '50-es évek második felében változott meg, ekkor kezdték el ugyanis felszerelni rájuk a füstterelő lemezeket. A korábbi gyártású 424-eseket korszerűsítették: mindegyikre felkerültek a füstterelők, és ezeket a gépeket is iker csillagfúvósra építették át, így lett egységes a mozdonyok kinézete.
(kapunk szúrópróbaszerűen ellenőrzéseket a kötelezően feltöltött energetikák után minden évben, és könnyen elveszik az ember jogosultságát, ha "hibázik". Valamint a rendszer nem enged kézi belepiszkálást, az elfogadott épületfizikai programokban a képletek kőbe vannak vésve. Ha van lehetőség kicsit elhajolni, ott jelezni fogom) Nézzünk 3 változatot: 1. Kondenzációs gázkazán padlófűtéssel, indirekt tárolós HMV készítéssel 2. Levegő-víz hőszivattyú padlófűtéssel, indirekt tárolós HMV készítéssel 3. Elektromos fűtés, éjszakai áramos bojleres HMV készítéssel "A" ÉPÜLET 1. Gázkazán Energetikai osztály: "CC" (Korszerű) Megújuló részarány: 0, 3%, tehát 2020. után nem kaphat használatbavételi engedélyt. 2. Haladékot kapnak a közel nulla energiaigény követelményeit nem teljesítő épületek. Hőszivattyú Energetikai osztály: "BB" (Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő) Megújuló részarány: 126, 1%, tehát 2020. utáni közel nulla energiaigényű épületek követelményszintnek megfelel. 3. Elektromos fűtés Energetikai osztály: "FF" (Átlagos) Megújuló részarány: 4, 4%, tehát 2020. után nem kaphat használatbavételi engedélyt.
Kezdőlap > Gépészmérnöki Kar Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Dolgozat Korunkban egyre jelentősebb kihívása a primerenergia-felhasználás mérséklése, az üveggázhatású gázok, különös figyelemmel a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése. Ezen a területen nem hagyhatjuk figyelmen kívül az épületek energiafelhasználását mivel ennek jelentős részét épületeink üzemeltetésére fordítjuk. A TNM rendelet és a hővisszanyerős szellőzés. Ahhoz, hogy ezen a területen is jelentős előrelépést érjünk el, a jogi szabályozás kiemelten foglalkozik ezzel a szektorral. Az Európai Unió is, mint gazdasági közösség általában egységes szabályozásokat és irányelveket határozott meg. Az épületek energiafelhasználásának csökkentése terén ez a közel nulla energiaigényű épület (nZEB) meghatározáson keresztül jelenik meg. Ez a fogalom azonban európai szinten nem rendelkezik egzakt értékekkel, a pontos szabályozást minden tagállamnak saját hatáskörben kell kidolgoznia és azt érvényesíteni saját országában. Így a nemzeti szabályozásokban más-más követelményrendszer tartozik ehhez a fogalomhoz.
TNM helyett DIN1946? Tapasztalatank szerint a TNM rendelet szerinti számítás túlszellőztetett épületet ad eredményül. Az ilyen épület hővesztesége nagyobb a kelleténél, télen a belső páratartalma túl alacsony, és többe kerül megépíteni és üzemeltetni. Sajnos a rendelet a szellőzési kérdéseket nem kezeli kellő alapossággal. Várjuk, hogy e tekintetben is újragondolják a rendeletet az alkotók. A TNM rendelet bizonytalanságaiból és hiányosságaiból fakadóan nem véletlen, hogy a hővisszanyerős szellőzés témával elmélyülten foglalkozó szakemberek külföldi tapasztalatokhoz, példákhoz, számítási módszerekhez nyúlnak, ilyen például a DIN1946 vagy akár a PHPP számítási módszer. Érthetetlen, hogy a rendelet alkotója miért nem merített ezekből a külföldi példákból, tapasztalatokból. A DIN szabvány sokkal részletesebb, pontos iránymutatást ad a tervezőknek a lakóépületek szellőzésének tervezéséről. Érdekes módon ez a szabvány az elszívott levegő szempontjából (a képződő párát figyelembe véve) ad paramétereket.
(VI. 30. ) Korm. rendelet, Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8. rendelet, Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. ) TNM rendelet. A közreadott információk remélhetőleg nagymértékben segítik az eligazodást a vonatkozó szabályokban. Forrás: