Ötven évvel ezelőtt mutatták be az amerikai mozik Peter Bogdanovich Az utolsó mozielőadás című remekművét, a koreai háború előestéjén egy texasi kisvárosban játszódó keserű felnövéstörténetet. "Az aranyláz után a mozi volt az utolsó nagy kaland" – állítja Peter Bogdanovich, filmes szakíróból lett rendező, aki első két filmjében ezt az utolsó nagy kalandot búcsúztatta. A debütáló rendezésben, a Célpontok -ban (1968) egy autósmoziban futnak össze a szálak: itt köszön el a publikumtól az egykori horrorsztár (Boris Karloff), akit egy feltörekvő rendező (maga Bogdanovich alakítja) vesz rá egy utolsó közönségtalálkozóra, és itt keres magának újabb áldozatokat az ámokfutó sorozatgyilkos. Két világfelfogás áll szemben egymással, és a filmben ugyan a régi idők mozijának egykor rajongott sztárja végül lefegyverzi az új idők realista-nihilista szörnyetegét, de szó sincs az illúziók világának győzelméről, mert már a moziban is teret követel magának a kiüresedett valóság borzalma. Bogdanovich második játékfilmjének már a címe is eleve búcsút ígér: Az utolsó mozielőadás az ötvenes évek elején játszódik egy poros, hanyatlásnak indult texasi kisvárosban, hősei végzős gimnazisták, keresik a helyüket a világban, folyamatosan veszítik el álmaikat és ártatlanságukat, s mire a film végén bezár a környék egyetlen mozija, épp olyan menthetetlenül belesüppednek a kilátástalanságba, mint megkeseredett, boldogtalan szüleik.
Egy texasi kisváros 1951-ben, röviddel a koreai háború előtt. A kopott kis üzletek, poros, kihalt utcák fekete-fehér képei jelzik a városkára telepedő unalmat, a hanyatlást. Az ifjúságot az elvágyódás jellemzi, el innen a kisszerűségből, a tespedtségből, ahol mindenki tud mindenkiről, ahol a szórakozás egyetlen forrása a szexualitás hajszolása, na és a mozi. A két kamasz főszereplő, mielőtt egyikük a koreai háborúba indul katonaként, megnézi az utolsó mozielőadást, majd a mozi bezár. Nem csak a mozitól kell ekkor végleg búcsút venniük, hanem saját ifjúságuktól és az illúzióiktól is.
Az utolsó mozielőadás 1. változat szinkron (teljes magyar változat) készült 1978-ban szinkronstúdió: Pannónia Filmstúdió megrendelő: Magyar Televízió (Rt. ) látogatói értékelés ( 1 db): -. - 3 felhasználói listában szerepel
Januárban népszerűsítették a finn filmnapokat, de többször kampányoltak a magyar kortárs film mellett is. Ha már itt tartunk, a tavalyi "kutya vacsorája" esztendő után a hazai filmkészítők már tűkön ülve várják a premierjeiket, illetve sokan azt, hogy végre befejezhessék a pandémia miatt ugyancsak elhúzódó munkát. Az idei várható premierek listáján egyébként találunk több fehérvári vonatkozásút is: a Spirálban a főszereplők egyike a Vörösmarty Színház tehetséges, fiatal művésze, Kiss Diána Magdolna, aki egy halgazdaságot vezető menyasszonyt játszik. Felméri Cecília első nagyjátékfilmjének már most erős a renoméja, Varsóban és és Thesszalonikiben is különdíjjal jutalmazták, csak a mozik újranyitására várnak a bemutatóval. Egy másik fiatal fehérvári színészt, a korábban diákszínpadokon és a Vörösmarty Színházban háttérszerepekben feltűnt Börcsök Olivért is láthatunk majd nagyjátékfilmben: a Hét kis véletlenben ráadásul a szintén Fehérváron játszó Mészáros Blanka lesz az egyik partnere, Rezes Judit és Mészáros Máté mellett.
Keresd fel a titkos a Törteli hőforrást! Utazz vissza az ősidőkbe az Ammonitesz tanösvényen!
Kellemes erdei sétány forrással, történelmi múltra visszatekintő vár és Budapest talán legszebb kálváriája várja ezen a túrán, hogy felfedezd. Az egészben pedig az a legszebb, hogy választhatsz is, erőnléted szerint, melyik rész a legszimpatikusabb. Solymár és Pesthidegkút határában érdemes csatangolni. Kezdjünk is hozzá! Túra a Solymári várhoz izgalmas látnivalókkal fűszerezve 1. Első dolgunk, hogy leszálljunk a buszról a benzinkútnál Solymáron és a Kökörcsin utca sarkán. Ez a Kökörcsin utcai buszmegálló. Vagy autóval is jöhetünk ide. Solymar rozika forrás. Sőt, ha autóval érkezünk akkor a Solymári várhoz is mehetünk, de ez már csak alternatíva a túraútvonal szempontjából. 2. A sárga sáv és a kék Mária út jelzésen észak felé a Paprikás-patak völgyébe indulunk. A sétánya patak parton kanyarog, út közben kalandos kis fahidakon jutunk át a patak másik oldalára. Nagyjából 400 méter után egy kis vízesést is megnézhetünk. Kicsit arrébb egy szikla mellett haladunk el, majd elérjük a Rózsika-forrást és a Kremzer Ferenc túravezetőről elnevezett emlékkövet.