Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatos további közlekedési változásokról és lezárásokról a BKK folyamatosan tájékoztatást ad. A legfrissebb információk a oldalon olvashatók.
Ilyen például a füge, a datolya, a gránátalma, a szeder, a mandula, a dió, a pisztácia, a bab, vagy az olívaolaj. A tervezés során ügyelniük kellett a szakembereknek arra is, hogy alkotásuk a rendezvény jellege miatt egyenként csomagolható és hűtés nélkül is tárolható legyen. Az első kör izgalmai A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus részéről Fábry Kornél főtitkár követte figyelemmel a pályázatot és helyet kapott a zsűriben is. Az első fordulóból az ítészek hét süteményt juttattak be a döntőbe.
Mind a zsolozsma, mind pedig a templomi istentiszteleteket kiszolgáló helyiség, a sekrestye fontos a katolikus liturgia szempontjából. Jelen számunk megkísérli az immár évtizedek óta népnyelven (sőt mobiltelefon applikációk segítségével) is végezhető, zsinat utáni Liturgia Horarum (Az imaórák liturgiája), köznyelven zsolozsma bizonyos kérdéseinek taglalását, továbbgondolását. Ezzel foglalkozik az első négy tematikus tanulmány. Ezt követően a sekrestye kérdéskörét csupán két tanulmány elemzi, ám Liturgikus élet rovatunkban visszatér a téma. A többi tanulmány vegyes liturgikus kérdéseket érint: boldoggá avatást, introitust, a keresztény liturgia történetét, a misekönyvet, a templomszentelést, a prefációt, a lényegre való koncentrálást, az eucharisztikus kongresszus liturgikus ruháit, az ó-antifónákat és a Jelenések könyvét. A Dokumentumok között a zsinat előtti liturgia végzésének aktuális szabályait olvashatjuk, valamint XVI. Benedek pápa regensburgi liturgikus beszédét a Hiszekegyről.
Isten nem ellensége a szabadságnak, a hit pedig nem tiltások sorozata, hanem "igen" az örömre, még akkor is, ha elkötelezettséget kíván – tette hozzá a bíboros. A hit nem ellensége az észnek, hanem kutatja a dolgok értelmet. Az észnek is szüksége van a hitre ahhoz, hogy önmaga lehessen – vélekedett Angelo Bagnasco. A szentmisén 100 püspök és több mint háromszáz pap koncelebrált. A résztvevők teljesen megtöltötték a Hősök terét, az Andrássy úton pedig a Bajza utcáig álltak. A tömegben egyebek mellett nagyméretű feszületet, nemzeti lobogót, székely zászlót, illetve a Vatikán lobogóját tartották. A megnyitón részt vett mások mellett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Schmitt Pál korábbi államfő, Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezető-helyettese, Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő, Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője, Tarlós István korábbi főpolgármester, valamint Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Ösztöndíjjal Párizsban is tanult, élt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban. A családpolitika alakítója Az új köztársasági elnök aktív alakítója a magyar családpolitikának. Számos családtámogatási lehetőség ösztönzője, kezdeményezője a Budapesti Demográfiai Csúcsnak és ötletadója a Stipendium Peregrinum ösztöndíjnak. Több családpolitikai írás mellett szerkesztője az "…Ami a miénk" – ötven írás a családról című kötetnek. A kormányzati portálon is olvasható életrajza szerint három gyermekes családanyaként és a magyar kormány demográfiai törekvéseinek felelőseként célja a vágyott gyermekek megszületésének elősegítése, a gyermeket nevelő családok megerősítése, a családalapítás előtt álló fiatalok támogatása, a generációk közötti együttműködés ösztönzése. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a nőknek ne kelljen lemondaniuk a családalapításról, ha fontos számukra szakmai karrierjük. Nevéhez fűződik egyebek mellett a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutatóintézet létrehozása, a Családok éve 2018-as meghirdetése, a kétévente rendezett Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozók megszervezése, olyan nemzetközileg is elismert lehetőségek kidolgozása, mint a Babaváró támogatás, a négygyermekes édesanyák szja-mentessége, az Otthonteremtési Program és a bölcsődei fejlesztések elindítása.
Ebben a helyzetben nem lehet ennyire elköteleződni egy oldal felé, ráadásul tele volt aktuálpolitizálással. Egy eléggé inkoherens beszéd tele kormánykritikával, ami műfajidegen. Továbbá más generációhoz tartozik, ami megint-csak nem segítette őt. A baloldal nem jó jelöltet állított a politológus szerint. G. Fodor Gábor szerint a mosoly embere találkozott a vicsorítás emberével. A stratégiai igazgató szerint Róna beszéde színvonaltalan volt, és egészen másfajta elkötelezettséget sugallt, mint amit a köztársasági elnöki hivatal megkövetel.
Az új köztársasági elnök megválasztása csütörtök reggel kezdődött. A kormánypártok, a Fidesz és a KDNP képviselői Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli minisztert jelölték a posztra. Az ellenzéki frakciók Róna Péter közgazdászt. Novák Katalin 137 szavazatot kapott a titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség. A szavazólapot 195 képviselő vette fel. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett. Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
Egyre gyakoribb, hogy nő áll egy állam élén Bár Magyarországon először töltheti be női politikus az államfői tisztséget, a világ több országában sem ritka, hogy női elnököt választanak. A koszovói Vjosa Osmani például 38 évesen lett államfő, ezzel ő a világ legfiatalabb női köztársasági elnöke. Formabontó lehet az államfőválasztás Az Országgyűlés ma dönt Áder János köztársasági elnök utódjáról, a kormányzó Fidesz-KDNP Novák Katalint jelölte a posztra, az ellenzéki frakciók pedig Róna Péter közgazdászt. Lapértesülés szerint a házelnök belenyúlt a protokollba, nem olvassák fel a két jelölt életrajzát. Ma megválasztják Magyarország első női államfőjét A kormánypártok Novák Katalint, az ellenzéki pártok Róna Pétert jelölté köztársasági elnöknek. Mindkét jelölt 15 perces beszédet mond az országgyűlésben, a parlamenti erőviszonyok alapján Novák Katalint már az első szavazási körben megválaszthatják, és ő lehet Magyarország első női államfője. A két jelölt bemutatása röviden. Ma választ köztársasági elnököt a parlament Az Országgyűlés ma dönt Áder János köztársasági elnök utódjáról, a kormányzó Fidesz-KDNP Novák Katalint jelölte a posztra, az ellenzéki frakciók pedig Róna Péter közgazdászt.
Vasárnap este Márki-Zay Pétertől, a hatpárti ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjétől tudta meg Róna Péter, hogy az ellenzéki összefogás köztársaságielnök-jelöltnek kéri fel. A 79 éves jogász-közgazdász a jelölés előzményeiről az Indexnek azt mondta: egy hónappal korábban volt egy beszélgetése erről Jakab Péterrel, a Jobbik elnökével, és ő kezdeményezhette a jelölését az ellenzéki pártoknál. "Egy hónappal ezelőtt kértem fel Róna Pétert, az Oxfordi Egyetem tanárát, vállaljon szerepet az államfőjelölésben. Tegnap este pedig a pártelnökök meghozták a döntést: Róna Péter lesz az egységes ellenzék köztársaságielnök-jelöltje! " – közölte Jakab Péter a Facebook-oldalán hétfőn. Az Index kérdésére, hogy mennyire tekinthető a parlamenti viszonyokat (a Fidesz–KDNP kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben) figyelembe véve a jelölése szimbolikusnak, Róna Péter kifejtette: az ellenzék részéről kérdés volt, hogy egyáltalán állítsanak-e jelöltet, vagy inkább bojkottálják a március 10-i köztársaságielnök-választást.