A kötet válogatást ad a szerzőnek e témakörökben az elmúlt években megjelent közel 100 írásából. Napjaink migrációs válságának eseményeit az évekkel ezelőtti, kezdetektől fogva olykor a hazai sajtóban egyedül vizsgálódva alapos figyelemmel feldolgozó szerző nemcsak a drámai eszkalációval foglalkozik könyvében, hanem az elvilágiasodás, az ún.... bővebben A termék megvásárlásával kapható: 190 pont 5% 3 999 Ft 3 799 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont 4 850 Ft 4 607 Ft Törzsvásárlóként: 460 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Tehát vagy lesz globális etikai közmegegyezés közösen elfogadott alapnormákkal, vagy dugába dől az emberiség, s ránk dől mindaz, amit évezredek alatt létrehozott az emberiség. A mai Bábelek összeomló tornyai maga alá temethetik még a jövőt is. Ennek megakadályozására csak a nemzeti erkölcsi maximum, a mi esetünkben a mainál is erősebben tudatosított és betartott, gyakorolt keresztyén etika lehet képes másokkal egyeztetve. A globális egyensúlyvesztést a nemzeti egyensúlytalálás normatív etikája tudja csak elviselhetővé tenni. Dr békefy lajos hudson. Látjuk, Európában ez egyre gyengül. Kérdés: mi mennyire leszünk képesek az erkölcsi határvédelemre? Önmagunkért, Európáért? A tovatűnt századokban magyarságunknak, hitünknek sikerült már nem is egyszer. Etikai köztudatunkat erre is edzeni kell! Hozzájárulhatunk ahhoz a magunk mértéke szerint, hogy a nemzetközi erkölcsi vákuum és válság, aminek nem csak gerjesztésére, hanem kivédésére is hatalmas szellemi erők összefogása is tapasztalható. Hogy ne húzza a népeket az önmegsemmisítő vagy éppen egyoldalú hatalmi önérvényesítéssel semmilyen erő könyörtelen végküzdelembe, ezért is szükséges az erkölcsi határvédelem nemzeti méretben és az erkölcsi önvédelem világméretekben.
Különleges vendége volt még május 16-án a Lankadatlanulnak, azaz a Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség nyitott bibliaórájának. Hitünk a 21. század viharaiban címmel tartott előadást Dr. Békefy Lajos Ph. D. Dr. Békefy Lajos; Dr. Birkás Antal - Napjaink dilemmái - Protestáns válaszok | Extreme Digital. református lelkipásztor, szociáletikus, közíró, fordító, kutató, publicista, a Protestáns Műhely külügyi titkára, a Presbiter Lap szerkesztője. 1000. cikke jelent meg a kolozsvári Agnus Rádió honlapján 2012 eleje óta – nem sokkal nyugdíjaztatása után – keletkezett az 1000 írás. Spirituális "mini-esszék", ünnepi elmélkedési sorozatok, továbbá a keresztényüldözéssel, a migrációval, az ökológiai problémákkal foglakozó írások, híradások a világkereszténységet foglalkoztató aktualitásokról, esszék a reformációval, a reformátori örökséggel, ennek 21. századi érvényességével kapcsolatban, a világvallások helyzetét bemutató sorozatok, világsikerű keresztyén könyvek recenziói, számos teológiai aktualitás, igazán biblikusan. E cikkeket ingyen írta és nyújtotta át olvasóinak – gratis.
A Szent-kúti Öko Ünnep stációi Populáris hír Cím Egy csodálatos "ZÖLD" délután ünnepi stációi Tudósító: Dr. Békefy Lajos ZÉRÓ TOLERANCIA MINDEN KÖRNYEZETI BÁNTALMAZÁSRA, ROMBOLÁSRA! AZ ÚRISTEN RÁMOSOLYGOTT A SZENT-KÚTI ÖKO-ÜNNEP RÉSZTVEVŐIRE ÉS A FOGADALOMTEVŐKRE EGY CSODÁLATOS "ZÖLD" DÉLUTÁN ÜNNEPI STÁCIÓI Tudósító: Dr. Békefy Lajos ©bekefy lajos (Az egész tartalom, és egyes részei felhasználása csak szerzői engedéllyel! ) Ismét csoda történt a bakonybéli Szent-kút mellett szeptember 10-én, a napszállta előtti és utáni órákban tartott open air spirituális ünnepen. Azon a teremtés-napi öko-ünnepen, amit a tavalyihoz hasonlóan a Barankovics István Alapítvány, a bakonybéli Önkormányzat és a KDNP PM támogatásával szervezett meg d r. Dr békefy lajos el. Béke f y Lajos és öko-csapata. Csoda volt, ahogyan az Úristen, Teremtő Atyánk puha takaróként borította rá a közel 100 résztvevőre esőcseppek nélkül az égboltot, s ahogy a napfény ki-kikacsintott a szürke felhők mögül. Csoda volt, ahogyan az ősi fák alatt megelevenedett a messzi magyar múlt, amikor még árpád-házi királyaink álltak meg meríteni a hűsítő, tiszta forrásvízből, a Borostyán vagy Szent-kút vizéből.
Királynők és királynék a történelem viharában E-könyvek Összes Böngészés Kategóriák Műfajok Nyelvek Hangoskönyvek A királynők és királynék a történelem során mindig jelentős hatalommal és befolyással bírtak, közülük mégis meglepően kevésnek jutott osztályrészül az őt megillető figyelem és hírnév. Ez a könyv e kevésbé ismert női uralkodók alakját világítja meg, akik közül sokan rafinált politikusoknak, rátermett vezetőknek vagy nagy hadvezéreknek bizonyultak, míg mások ugyanolyan gyarlók vagy kegyetlenek voltak, mint férfi társaik. A szerző negyven kiemelkedő nő életútját mutatja be. Úttörőkét, mint Szondok, az ősi koreai Silla királynője és Tudor Margit skót királyné, szabadgondolkodókét, mint Nzinga angolai királynő és Erzsébet magyar királyné, harcosokét, mint Provance-i Eleonóra angol királyné és Amina nigériai királynő, lázadókét, mint Anacaona taíno törzsfőnök és Krisztina svéd királynő, túlélőkét, mint Cartimandua, Brigantia királynője és Parr Katalin angol királyné, imázsépítőkét, mint Hatsepszut egyiptomi fáraónő és I. Erzsébet orosz cárnő, valamint vezércsillagokét, mint Elfrida angol királyné és Núr Dzsahán mogul sahfeleség.
Valois Magdolna (Saint-Germain-en-Laye, Franciaország 1520. augusztus 10. – Edinburgh, Skócia 1537. július 2. ) francia királyi hercegnő, házassága révén skót királyné. 7 kapcsolatok: I. Ferenc francia király, I. Klaudia breton hercegnő, Klevei Mária orléans-i hercegné, Lotaringiai Mária skót királyné, Tudor Margit skót királyné, Valois Magdolna (egyértelműsítő lap), Valois Margit savoyai hercegné. I. Ferenc francia király I. Új!! : Valois Magdolna skót királyné és I. Ferenc francia király · Többet látni » I. Klaudia breton hercegnő Klaudia breton hercegnő és francia királyné (1499. október 14. – 1524. július 20. ) francia királyi hercegnő, 1514–1524 között Bretagne uralkodó hercegnője, házassága révén 1515–1524 között Franciaország királynéja. Klaudia breton hercegnő · Többet látni » Klevei Mária orléans-i hercegné Klevei Mária (1426. szeptember 19. – Chaunay, 1487. augusztus 23. ) I. Adolf klevei herceg és második hitvese, Burgundi Mária hercegnő hatodik leánya. Új!! : Valois Magdolna skót királyné és Klevei Mária orléans-i hercegné · Többet látni » Lotaringiai Mária skót királyné Lotaringiai Mária vagy Marie de Guise (Bar-le-Duc, 1515. november 22.
Tudor Margit 1541. október 18-án, 51 éves korában hunyt el, a Methven Kastélyban. Utolsó életben maradt testvére, a nála két évvel fiatalabb VIII. Henrik még hat évet élt. Margit már nem érhette meg unokája, Stuart Mária, a későbbi skót királynő világrajövetelét, aki 1542. december 8-án született, fia második házasságából. m v sz Tudor-ház Anglia királyai VII. Henrik · VIII. Henrik · VI. Edward · I. Mária · I. Erzsébet Írország királyai I. (VIII. ) Henrik · II. (VI. ) Edward · I. Mária · I. Erzsébet Wales hercegei Artúr · (VIII. ) Henrik · (I. ) Mária · (VI. ) Edward Gwynedd Királyság udvarmesterei Tudur ap Goronwy ap Tudur ap Goronwy ab Ednyfed Fychan Richmond grófjai és hercegei Edmund · (VII. )
Jakab skót királyhoz, akitől fia született, s V. Jakab skót király néven uralkodott később. Tudor Margit e házassága révén apai nagyanyja lett a későbbi skót királynőnek, Stuart Máriának, ezért történhetett meg az, hogy felnőve Mária nemcsak a skót, hanem az angol trónra is igényt formálhatott, mivel dédapja VII. Henrik volt.
A könyv a maga idejében (a hetvenes évek Magyarországán) az első hiteles írás volt Izrael és az arab országok viszonyáról. Amolyan "klasszikusnak" számít. A Magyarországon jól ismert – és Magyarországot jól ismerő – francia történész, Catherine Horel a franciák Magyarországról alkotott ismereteit, benyomásait tekinti át az 1818 és 1910 közötti időszakban itt járt utazók visszaemlékezéseinek, úti beszámolóinak tükrében. A könyv, amely lényegében a napóleoni háborúk végétől az első világháború előestéjéig tartó hosszú évszázadot fogja át, három nagy fejezetre oszlik. Az első a tájról, a nemzeti karakterről és az itt élő nemzetiségekről szól, a második Budapestre és a millenniumi ünnepségekre koncentrál, míg az utolsó fejezetben az ország politikai viszonyainak francia szempontú megítélését, pontosabban annak változásait mutatja be a reformkortól a forradalom és szabadságharc időszakán át a Monarchia és Franciaország hol közeledő, hol távolodó kapcsolatáig. Aki nem tudja, honnan jött, az azt sem tudja, hová megy.