Visszafelé a komp menetrendszerűen minden egész órában indul a túlpartról, majd pár perc múlva már fedélzetről néztünk vissza a szigetre. Azt kell, hogy mondjam, a "Lupa" tényleg olyan, mint amilyennek elképzeltem, egy elképesztően nyugalmas hely, ahol tényleg úgy érzi az ember, ha nem is állt meg az idő, de az biztos, hogy lassabban jár, mint ahogy szokott. Kapcsolódó cikkek: Hunyadi-sziget-séta az egyik utolsó budapesti vadonban Időutazás a Svábhegyen Falu a városban-Wekerletelep Svábhegytől Budafokig- a budai bor nyomában Forrás:
Neve annak ellenére maradt meg több korábbi elnevezése helyett, hogy valójában orsó alakú. Miután az 1930-ban itt felépült Tassi-zsilip megakadályozta, hogy a földnyúlványt időről-időre elöntse a Duna, vagy kiszáradjon mellőle a mellékág, megindult rajta a horgászat, kiskertek, nyaralók épültek. Pillanatnyilag is vehetünk rajta háromszáz négyzetméteres telket három és félmillióért, vagy több mint ötezreset 25 millióért. ULTRA LUPA-TÓ, AZ EGYÉJSZAKÁS FUTÓKALAND. Nyaralókat is kínálnak itt: a mintegy négymilliós kétszobás 25 négyzetméterestől a 300 négyzetméteres, 13 és félmilliós őstelekig, amelyen egy 45 négyzetméteres víkendház áll. A Ráckevéhez tartozó szigeten nagyjából százan laknak. Van is rajta több mint hatvan lakás, de megvásárolható nyaralók is akadnak szép számmal a mintegy tízmillióért kínált ötven négyzetméteres hangsúlyozottan felújítandó épülettől a majdnem harmincmilliós 146 négyzetméteres összkomfortosig. A szigetet is magában foglaló Áporka település szeretett volna korábban itt egy parti strandot felhúzni, de abból nem lett semmi.
Budapest északi hátárától nem messze található a Lupa-sziget. Hídon nem lehet megközelíteni, csak csónakkal vagy komppal. Az üdülők itt még lábakon állnak, és ezért az itteniek nem ordítanak gátért, mint ahogy ezt teszik a rómaifürdői ártérre építkező vállalkozók. A természet fontosabb az üzletnél. Sok nyaralótulajdonosnak saját csónakja van, így azon kelnek át. A Duna itt viszonylag keskeny és a sodrása sem túl erős. A budakalászi kerékpárút elején található egy kicsinyke komp is, ezzel is bejuthatunk. Eladó családi ház - Budakalász, Lupasziget #31933243. Előtte azonban egy jópofa úszó kocsmát kell leküzdeni. Vétek kihagyni az itteni hangulatot. Amúgy a szigeten is üzemel egy boltnak tűnő kocsma. Erről az írt két évvel ezelőtt, megszólaltatva a tulajdonost is. Lángos csak akkor van, ha legalább 20-at rendel az ember, hiszen drága az olaj, de kisfröccs az van bőven. A szigetet 1932-ben kezdték el parcellázni, akkortól épültek az első nyaralók. Hosszú lábakra, hiszen tudják, a Duna 2-3 évente nem viccel, ilyenkor az egész sziget víz alá kerül.
A Moderna vakcinájától az amerikai járványügyi hivatal közlése szerint influenzához hasonló tünetek jelentkezhetnek az oltás beadását követően, amelyek az oltást követően (főként a második dózis után) 1-2 napon belül jelennek meg és néhány napig tartanak. Pfizer oltás után milyen tünetek jelentkezhetnek?. Az FDA tájékoztatója szerint az alábbi mellékhatásokra lehet számítani: Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók, mint az érintett kar nyirokcsomóinak fájdalma, érzékenység, duzzanat, bőrpír az oltás helyén. Általános mellékhatások oltások után, mint a fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, izületi fájdalom, hidegrázás, émelygés, hányás és láz. Mint a Pfizer vakcinájánál, a Moderna vakcinánál is felhívják a figyelmet az esetlegesen fellépő súlyos allergiás reakciókra, amelyek akár néhány percen belül jelentkezhetnek az oltást követően, ezért szintén megfigyelést javasol az FDA a vakcina beadása után. Allergiás reakció esetén nehézlégzés, gyors szívverés, szédülés, gyengeség, a torok és az arc feldagadása és kiütések jelentkezhetnek.
Ami már most látszik a Pfizer első dózisa utáni tünetekkel összevetve, hogy a Moderna oltóanyagát megkapók közül körülbelül 3 százalékkal többen számoltak be fájdalomról, 2 százalékkal többen hidegrázásról, több mint 6 százalékkal többen az oltás helyén keletkező duzzanatról. A többi tünet esetében az arányokat tekintve csak minimális különbség látszik. A Moderna vakcina oltás utáni mellékhatásai | CIVILHETES. Az oltottak egy részénél jelentkező rövid ideig fennálló kellemetlenségek ellenére a koronavírus-járvány megállításában kulcsszerep jut a védőoltásoknak. Ezért nagyon fontos, hogy világszerte minél több ember megkaphassa - hívják fel a figyelmet az orvosok a vakcináció fontosságára. ()
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt 2020 decemberétől 2021 májusáig 275 szívizomgyulladásról számoltak be Izraelben, amelyek közül 148 a koronavírus elleni védőoltáshoz közeli időpontban történt. A vakcina első dózisához közel 27 esetet jelentettek az 5 401 150 beoltott közül. Azok közül, akiknél szívizomgyulladás lépett fel, 11-en valamilyen háttérbetegségben is szenvedtek. Az oltás második adagjától számított 30 napon belül 121 alkalommal jelent meg ez a betegség 5 049 424 vakcinázottból, közülük hatvanak háttérbetegsége is volt. Harmadik oltás: ezek a leggyakoribb tünetek. A szívizomgyulladás miatt a legtöbb beteg legfeljebb négy napig volt kórházba, és 95 százalékuknál csak enyhe tünetek jelentkeztek. A kutatók az adatok alapján azt állapították meg, hogy összefüggés lehetséges a második oltás beadása és a szívizomgyulladás megjelenése között a 16-30 év közötti férfiaknál, különösen 16 és 19 éves kor között. Izraelben a magas fokú átoltottság nyomán szinte teljesen visszahúzódott a koronavírus-járvány. A 9, 3 milliós országban a december végén megkezdett oltási kampányban 5 452 298 embert legalább egyszer beoltottak a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájával, ez az ország lakosságának 58, 63 százalékát jelenti.
A leggyakoribb helyi reakció a fájdalom volt az injekció helyén, az első dózis után a 18-64 éves korcsoport 86, 9 százaléka, a második után pedig a 90, 1 százaléka jegyzett fel fájdalmat, a 65 feletti korosztálynál 74 százalék és 83, 4 százalék volt az arány. A második leggyakrabban előforduló helyi mellékhatás a Moderna vakcinájánál a hónalj duzzanata és érzékenysége volt, a fiatalabb csoportban 16 százalék, az idősebbek közül pedig 8, 4 százalék számolt be róla a második oltást követően. Ezen kívül 10 százalék felett volt azok aránya mind a két korosztályban, akik a második oltást követően az injekció helyének bepirosodását tapasztalták. Legalább egyfajta szisztémás reakcióról a 18-65 éves korcsoport 57 százaléka számolt be az első oltást követően, a második oltás után pedig közel 82 százalékuk jelentett legalább egy mellékhatást. A 65 feletti korosztályban 48, illetve 72 százalék volt az arány az első és a második oltást követően. A helyi reakciókhoz hasonlóan a fiatalabb korosztályban fordultak elő nagyobb arányban szisztémás reakciók és mind a két korcsoportra jellemző volt, hogy a második oltást követően többen jeleztek mellékhatásokat.
Kevés ilyen eset (anafilaxiás sokk) fordult elő egyelőre a világon és egyik sem vezetett halálhoz, mivel jellemzően az oltás után rövid idővel már jelentkeztek a tünetek, amikor még az oltóhelyen tartózkodott az illető és így gyors orvosi segítségben részesülhetett. Milyen gyakoriak a mellékhatások? A klinikai vizsgálatok során többnyire enyhe és a közepes erősségű mellékhatások jelentkeztek, kis számban voltak súlyos mellékhatások. A MELLÉKHATÁSOK JELLEMZŐEN 1-2 NAPPAL AZ OLTÁST KÖVETŐEN JELENTKEZTEK ÉS 2 NAPIG TARTOTTAK (MEDIÁN ÉRTÉK). A vakcinával beoltottak többségénél jelentkezett valamilyen helyi reakció, szignifikánsan nagyobb arányban, mint azoknál, akik placebót kaptak és a második dózis után nagyobb arányban fordultak elő mellékhatások, mint az első oltást követően. Helyi reakciókról nagyobb arányban számoltak be a fiatalabb (18-64 éves) korcsoportból, mint az idősebb (65 év feletti) csoportból. A fiatalabb csoport tagjainak 90, 5 százaléka jelezte a második oltást követően, hogy előfordult valami helyi reakció, míg az idősebb csoportban 83, 9 százalék.
Összefüggés találtak a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájának második adagja és a fiatalok körében kialakuló enyhe, rövid lefolyású szívizomgyulladás között Összefüggés találtak a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájának második adagja és a fiatalok körében kialakuló enyhe, rövid lefolyású szívizomgyulladás között. Az izraeli egészségügyi minisztérium kutatócsoportot állított fel, mert több fiatalnál szívizomgyulladás alakult ki röviddel az oltás második adagjának beadása után. Az egészségügyi minisztérium, a tel-avivi és a haifai egyetem, valamint a haifai Technion műszaki egyetem közegészségügyi és járványügyi szakértőiből álló orvoscsoport kedden ismertette következtetéseit a minisztérium főigazgatójával, Hezi Levyvel. A szívizomgyulladások általában enyhe lefolyású betegségek, amelyeket mellkasi fájdalom, légszomj és szívdobogás jellemez, és rövid kórházi tartózkodással járnak. Leggyakrabban 16-30 éves férfiaknál fordulnak elő, és ezeket a gyulladásokat a koronavírus vagy más vírusok is okozhatják.