Az elsőfokú bíróság szerint a vevőtől nem elvárható, hogy a hatályos alapító okiratot beszerezze, vagy más módon utánajárjon az elővásárlási jog esetleges fennállásának. Az elővásárlásra jogosult fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta a Ptk. § (1) bekezdése, valamint a 2/2009. (VI. 24. ) PK. vélemény alapján és megállapította, hogy az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosulttal szemben hatálytalan és rendelkezett arról, hogy az elővásárlási jogosult tulajdonjogát be kell jegyezni. A másodfokú bíróság szerint a vevő az adásvételi szerződés megkötése és tulajdonjogának bejegyzése során ügyvéddel járt el, aki ekként az ő meghatalmazottjának minősül, így az eljáró ügyvéd mulasztását a meghatalmazó vevő terhére kell értékelni, hiszen az ügyvéd a hivatásának szabályait megszegve, anélkül működött közre társasházi ingatlan elidegenítésében, hogy a hatályos alapító okirat beszerzésével tisztázta volna az elővásárlási jog fennálltát vagy annak hiányát.
Az elővásárlásra jogosult keresetét elutasító elsőfokú ítéletet helyben hagyva, a Kúria jóhiszeműnek tekintette azt a vevőt, aki olyan adásvételi szerződést kötött, amelyben az eladó a társasházi alapító okirat ellenére szavatolta, hogy a tulajdonostársaknak nincs elővásárlási joguk, az ügyvéd pedig azt a tájékoztatást adta, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elővásárlási jog nem korlátozza a jogszerzést (Pfv. 20. 072/2019/12). Nem tekinthető jóhiszeműnek az a jogszerző, aki a jogszerző cselekmény időpontjában az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helytelenségéről vagy a bejegyzett jog korlátozottságáról tudott vagy tudnia kellett (v. ö. Ptk. 5:172. § (2) bek; 5:175. § (2) bek. ). Elég-e a jóhiszeműséghez a be- illetve feljegyzett (közhiteles) jogok és tények ismerete, vagy a "tudnia kellett" fordulat azt is jelenti, hogy a vevő csak akkor jóhiszemű (és ügyvédje csak akkor alapos), ha az adott helyzetben elvárható módon, az ingatlan-nyilvántartson kívüli tényekről és körülményekről is tájékozódott.
Azonban később jelentkezett egy tulajdonostárs a társasházban, aki jelezte, hogy az alapító okirat alapján a külön tulajdonban álló ingatlan tekintetében a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg, és élni kívánt ezen a jogával. Ebből a tényállásból alakult ki a felek között a jogvita. A végső bírósági döntés szerint az elővásárlási jogra csak azokkal szemben lehet hivatkozni, akik azt követően vásárolnak az ingatlanban tulajdonjogot, miután az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert. Ha ez elmarad, akkor az elővásárlási jog csak az azt szerződésben létrehozó, a társasházi alapító okiratot aláíró tulajdonostársak között létesít jogot és kötelezettséget. Ezért a bírói gyakorlat szerint az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elővásárlási jogra a jóhiszeműen tulajdonjogot szerzett vevővel szemben nem lehet hivatkozni, vele szemben ez érvényesen nem jött létre. A perben a Kúria vizsgálta az ügyvéd feladatait is az adásvétellel kapcsolatban, és azt az álláspontot foglalta el, hogy társasházi ingatlan adásvétele során a megbízott ügyvéd köteles a konkrét lakás és a társasházi törzslap ellenőrzését elvégezni a szerződéses elővásárlási jog fennállásának vizsgálata kapcsán, de az alapító okiratot nem kell beszereznie.
A Kúria szerint az okiratszerkesztő ügyvéd és a vevő döntésén múlik ezért, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt beszerzik-e az alapító okiratot, amelynek elmulasztása jelenthet veszélyt a vevőre nézve, de nem jelent olyan mulasztást, ami őt rosszhiszeművé tenné és különösen nem teszi rosszhiszeművé ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető, de ténylegesen be nem jegyzett jogok tekintetében. A fentiek szerint a Kúria kimondta, hogy a vevő rosszhiszeműsége nem került bizonyításra, ezért a vevő jóhiszemű jogszerzőnek minősült, így vele szemben a felperes az elővásárlási joga megsértéséből fakadó igényt alappal nem érvényesíthet és elutasította az elővásárlási jogosult keresetét, illetve helybenhagyta a vevő tulajdonszerzését. A Kúria ítélete egyértelműsíti, hogy az alapító okiratban rögzített szerződéses elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül nem jelent hatásos jogvédelmi eszközt a tulajdonostársaknak, ezért minden esetben javasolt az elővásárlási jog bejegyeztetése valamennyi adott társasház törzslapjának tulajdoni lapjára.
A jogeset tényállása szerint egy társasházi ingatlanban kisszámú lakás és garázsingatlan volt, melyeket a földhivatal külön-külön helyrajzi számon, külön tulajdonban tart nyilván. A társasház alapító okirata tartalmazta, hogy bármely garázs önálló (azaz nem az adott társasházban lakásingatlannal együtt) harmadik személy részére történő értékesítése esetén a többi lakásingatlannal vagy garázsingatlannal rendelkező tulajdonostársnak elővásárlási joga áll fenn. A tulajdonostársak az alapító okiratot a földhivatalhoz az iratok csatolása végett benyújtották, de a szerződéses elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztették be. Az egyik garázstulajdonos eladó önálló értékesítés keretében eladta a garázst egy harmadik személy vevőnek. Ugyanakkor a társasházi tulajdonostársakat, mint elővásárlási jogosultakat a vételi ajánlatról nem tájékoztatta. Sem az eladó, sem a vevő által megbízott, a szerződést ellenjegyző ügyvéd nem szerezte be a társasház alapító okiratát, így egyikük sem szerzett tudomást az elővásárlási jog fennállásáról.
ezredes: Puskás Tivadar Szakközépiskola, Sepsiszentgyörgy 59 Révész Gyula mk. alezredes: 66. Puskás Tivadar híradó zászlóalj 61 Kovács Gergelyné: Puskás Tivadar emlékezetének ápolása a Postamúzeumban, a múzeum együttműködése a Puskás Tivadar Távközlési Technikummal 65 Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület 71 Horinka Ferenc nyá. ezredes: A bajtársi egyesületek és az országos szövetség megalakulásának előzményei 71 Szepezdi Dezső nyá. ezredes: A Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület megalakulása 72 Szepezdi Dezső nyár. ezredes: Szervezeti élet 77 Horinka Ferenc nyá. ezredes: Puskás Tivadar tudományos emlékhét 80 Horinka Ferenc nyá. ezredes: Szakmai napok 82 Horinka Ferenc nyá. ezredes: Emléktúrák 87 Fekete Álmos nyá. alezredes: Együttműködés, kapcsolatrendszer 88 Vörös Béla nyá. ezredes: Puskás Híradó, az Egyesület időszakos kiadványa 90 Visszaemlékezések 93 Dr. Nikola Tesla tiltott találmányai - Astronet.hu Tudomány. Lindner Miklós nyá. vőrgy. : A Puskás Tivadar Távközlési Technikumra emlékezünk 93 Pákozdi Imre nyá. ezredes: Emlékeim a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban folytatott tanulmányaimra 94 Janoch Béla nyá.
Tesla és a Tunguzka meteor A 20. század első évtizedében Tesla erőfeszítései a vezeték nélküli energiaátvitel megvalósítására összpontosultak. De az évtized közepe táján mély depresszió vett rajta erőt, amiben sok különböző tényező játszott közre: a rádiózással kapcsolatos ellopott felfedezése, financiális problémák, a tudományos világ elutasító magatartása. És ekkor, 1908 június 30-án Közép-Szibériában, a Tunguzka folyó körzetében iszonyatos robbanás következett be. Edison, a villamosszék feltalálója erőszakmentes aktivistának tartotta magát - Bharata Kultúrtér. Minden valószínűség szerint meteor volt, noha meteorkrátert máig se találtak. Ám olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy talán az elkeseredett Tesla hozta működésbe pusztító energia-fegyverét. A világ azokban a napokban a híres sarkkutatóra, Pearyre figyelt. A legenda szerint a csalódott Tesla azzal akarta felhívni magára a figyelmet, hogy óriási detonációt idéz elő Peary téli szállása, az Ellesmere szigeti Alert és az Északi Pólus közötti lakatlan területen. A célzás azonban nem sikerült pontosan. Az irányzék jó volt, mert a Long-Island-i laboratóriumot és a Tunguzka vidéket összekötő hosszúsági kör pont áthalad Peary akkori szálláshelyén, de a távolság túl nagyra sikerült.
Képességeiről legendák keringtek, teljes könyveket volt képes kívülről megtanulni. Szülei a családi hagyománynak megfelelően papnak szánták, annak ellenére, hogy ő mérnök szeretett volna lenni. Apja, hogy jó pap váljon a fiából, különös gyakorlatokat végeztetett vele: memóriagyakorlatokat, fejszámolásokat, gondolatok kitalálását. Logikáját, emlékezőképességét és kritikai érzékét szerette volna ezzel csiszolni. Középiskolás éveiben maláriajárvány tört ki lakóhelyén, ami kilenc hónapra ágynak döntötte, már-már úgy tűnt, hogy nem éli túl. Édesapja vigasztalásképpen beleegyezett, hogy mérnöknek tanuljon, s ez a tény akkora erőt adott a fiatal Nikolának, hogy rohamos ütemben elkezdett javulni. Hamarosan megkezdte tanulmányait, s leginkább az elektromosság kezdte el érdekelni. Munkamódszere eltért a kor tudósaiétól, ő nem foglalkoztatott tucatnyi asszisztenst és segítőt, hanem elsősorban fejben dolgozta ki a találmányait. Ha mégis voltak kollégái, ők sem mindig látták át elsőre, hogy mit szeretne, és sokszor kérték, rajzolja le, mire gondol.
26. Pungor Ernő akadémikus 80 éves Tóth Klára Anyagvizsgálók lapja 13. 2003. 3. 79. Pungor Ernő a hazai elektroanalitikai műszergyártás megalapozója Havas Jenő 13. 80. Anyagvizsgálók lapja Magyar kémikusok lapja 58. 422-423. Pungor Ernő akadémikus rangos kitüntetése Magyar kémikusok lapja 59. 2004. 37. Pungor Ernő (1923-2007) Acta pharmaceutica Hungarica 76. 2007. 4. 199-200. Záray Gyula Anyagvizsgálók lapja 17. 127-128. Gép 58. 8-9. 4-6. Gyógyszerészet 51. 581-582. A hús 17. 124. In memoriam Pungor Ernő (1923-2007) Sohár Pál Magyar kémiai folyóirat 113. 5-6. Pokol György Magyar kémikusok lapja 62. 249-250. Magyar tudomány 168. 1225-1227. Dr. Pungor Ernő, 1923-2007 Scharle Péter Mérnök újság 14. 7. 52-53. Gyászhír - Dr Pungor Ernő Papíripar 51. 136. Búcsú Pungor Ernőtől Wellek Margit Technika 50. 6-7. 2-3. Tejgazdaság 67. 52.