Halottak Napja November 2 A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház ( ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává. Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben "lölkök napja" (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe.
Mindenszentek vagy mindenszentek napja a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház ünnepe. A még élők a "küzdő egyházat" (ecclesia militans), a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők. A halottak napja ünnep története Az európai kultúrában és így Magyarországon is, a krizantém a kegyelet és emlékezés virága, Az emberek halottak napján ezzel díszítik elhunyt szeretteik sírját Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. Február 22-én minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a feralia komorságát. A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében. Kapcsolódó ünnepek: Ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Az eredetileg az örök életről szóló "reményünnepet" a mediterrán népek ma is fiesztával ünneplik. Szokás volt az is, hogy halottak napja és mindenszentek hetén minden este kisebb gyertyát gyújtottak a házban, mégpedig szám szerint annyit, ahány elhunytról megemlékeztek. Az ima ezek mellett a gyertyák mellett mindaddig eltartott, amíg az utolsó szál is le nem égett. Volt ahol annyi szál gyertyát gyújtottak, ahány ember megemlékezett a házban. Úgy tartották, akinek legelőször leég a gyertyája, az távozik legközelebb az élők sorából. Gyertyagyújtáshoz fűződő hiedelem, hogy a már égő gyertyát nem szabad az egyik sírról a másikra áttenni. Ez ugyanis azt szimbolizálná, mintha az egyik elhunyt életében elkövetett bűnét a másik elhunyt bűneinek listájához tennénk át. Hasonlóképpen, ha valaki virágot lop egy sírról, akkor az elhunyt bűneit is magával viszi, vagy átteszi egy másik elhunythoz. Halottak napján a régi hiedelmek szerint tilos volt kerti munkát végezni, ezzel ugyanis megzavarták volna az eltemetettek nyugalmát.
Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, s a 14. században vált hivatalossá. A halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítótűz) -beli szenvedéseik enyhítésére katolikus hittételen alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak. Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben "lölkök napja" (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe.
Tetejét csorgassuk meg szójaszósszal, és meghinthetjük pirított szezámaggal. Remek körítés párolt halakhoz, kacsához és más pecsenyékhez. Kifőzött kínai tésztával összekeverve, pár csepp szójaszósszal megcsorgatva önálló húsmentes ételként is remek fogás. A megmaradt barna szójaszósszal összeforrósított kacsával tálaltam, remek kis vacsora lett belőle
Az ázsiai konyha változatos, gazdaságos, egészséges. Ráadásul finom is. Rengeteg kultúra találkozása, számtalan vidék és szokás íze jellemzi. A sok finomság közül kiemelkedik az üvegtészta, ami a tészta elnevezés ellenére nem hizlal, sőt még egészséges is. Az elmúlt 30 évben az ázsiai nők tartották a várható élettartam világcsúcsát: átlagban 86, 4 évig élnek. De nem csak a nők, hanem a férfiak is világelsők ebben a világ 192 nemzete között. Ennek oka nagyrészt nem más, mint az egészséges táplálkozás. Fűszereiken túl az egyik legismertebb és kedvelt ételük az üvegtészta és a rizstészta. A kettő azonban nem ugyanaz. Káposzta fajták. Mindkét tészta kiváló diétához, fogyókúrához, gyorsan elkészíthető, és ha ez nem lenne elég, még finomak is. A celofántészta titka A celofántészta nem egy harmadik tésztaféle, csupán az üvegtészta másik elnevezése. A kínaiak mungóbabból kivont keményítőből és vízből készítik, tojás hozzáadása nélkül. Általában cérnametélt formában, vagy tagliatelle-re emlékeztető, szélesebb lapokban kapható, és sokszor úgy van összecsomózva, mint egy köteg spárga (a madzag, nem a zöldség).
Peking vagy a kínai káposzta nagyon népszerűvé vált. Kínai tészta fajták 2021. Hosszú, finom, finom levelekkel rendelkező salátafej, salátákhoz. A legfontosabb előnye - tartós tárolással a C-vitamin mennyisége nem vész el. A legelterjedtebb pekingi káposzta Khibiny. Válassza ki ezt a fajta káposztát, vagy azt a fajta káposztát, amely alapján a betakarítást fogja használni, és figyelembe veszi azt a területet is, ahová termeszteni szeretné.