Egyik szép nyári nap híre ment, hogy a király népes kíséretével Füzér várába érkezik országjáró körútja alkalmából. Mi sem kellett több Sára édesapjának, elhatározta, hogy összehozza lányát a nemes vendéggel. A király is fiatal volt. Nem régen foglalta el a trónt, és a kismadarak az csicseregték, hogy egy hűséges hitves után áhítozik. Ennél jobb alkalom nem is lehetne, hogy a két fiatal megismerje egymást. A Füzéri vár kapitánya lázasan készülődött a találkozóra, és tiszta szívéből hitte, hogy a király elveszi feleségül a lányát. – Jön a király! Jön a király! – kiáltotta az őr a toronyban. Erre kapitányuram mindjárt felugrott, még a pipa is kiesett a szájából. Azonnal hangosan, dörgő hangon utasította a várban élő népséget, hogy mindenki kelően fogadja a királyt és kíséretét. Füzéri vár - Magyarország egyik legszebb vára » Országjáró. Olyan vacsorát készítettet a vendégei számára, hogy amilyen még soha életükben nem ettek. A király elégedetten törölgette a bajszát, és egy nagy kupa bort lezúdított a gigáján. Csak erre várt a Füzéri vár kapitánya.
A várat – a feltételezések szerint – az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, első írásos említése 1264-re datálódik. Majd a 13. században II. András vette meg az építményt, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, végül adományozás útján visszakerült az Abákhoz. A rozgonyi csata után I. Károly elkobozta, majd Perényi Péter koronaőr tulajdonába került, aki ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta, s közel egy évig a palotában vagy a kápolnában rejtegette. Regéc vára A gyertyános-tölgyes erdőn át, kis kaptatóval érjük el a várhoz vezető szerpentinutat. Felérve a 639 méter magas hegyen álló, az 1200-as években épült Regéci várba, annak tornyába ütközünk, elénk tárul a Regéc-Mogyoróskai-kismedence és a Zempléni-hegység csodás füzére. Mesebeli magyar kastélyok és várak, amelyeket télen is érdemes meglátogatni. Rákóczi Ferenc fia, II. Rákóczi Ferenc ötéves koráig itt nevelkedett anyja, Zrínyi Ilona felügyelete alatt, erről a vár egyik falán egy emlékmű is tanúskodik. Az 1686-ban lerombolt várat 2003-tól fokozatosan elkezdték helyreállítani, ma már színvonalas kiállítótermekkel és szolgáltatóegységekkel várja az idelátogatókat.
As szépséges asszony boszorkány dajkája azonban szövetségre lépett az ördöggel. Hollók formájában jelentek meg az ördögfiak és éjjelente elhordták az építőköveket, amíg az asszony ki nem szabadult. Ezekről a hollókról kapta nevét a falu és a vár. Az ófaluból egy kellemes sétával megközelíthető a dombtetőn álló vár, mely sokáig várrom volt csak, 1996 óta látogatható, 30 éves felújítási munkák után. Jelenleg az öregtorony is látogatható, valamint meg lehet tekinteni a felső várban egy várkapitányi lakrészt és ebédlőt. Az alsó várban a vár építésének történetét bemutató 3D-s animációs film elé ülhetünk le, valamint szemügyre vehetünk egy korabeli konyhát, kovácsműhelyt és fegyvertermet. Füzéri vár régen használt mértékegységek. Érdekesség: A külső várudvaron át vezető keskeny útra régen csak felvonóhídon lehetett bejutni, sok kincset rejtett itt el egykor Csák Máté és a törökök is, ezért vonzó volt a kincskeresők számára a sziklába vájt ciszterna. A várba jutva a zömök falak között egy középkori fegyverekből álló kiállítás és vár-makettet bemutató terem, valamint egy a vár első urát és családját bemutató panoptikum várja a látogatókat.
Hogy baj esetén mindig kéznél legyenek, érdemes időnként ellenőrizni, megvan-e minden fontos tétel, nem járt-e le valaminek a szavatossága. További cikkek Kapcsoldó és aktuális cikkek Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait
Előfordulhat, hogy mégis van kapcsolat a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek és az AstraZeneca-vakcina használata között - állapították meg a friss vizsgálatok. Épp ezért nem árt tudni, mely tünetek utalhatnak arra, hogy baj van. AstraZeneca-oltás: jobb 12 hetet várni a 2. adagra - HáziPatika. A vérrögképződéssel járó megbetegedés - amely a trombociták számának alacsony számával áll összefüggésben néhány esetben - eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca koronavírus -vakcinájával beoltottak körében. Az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában ugyanis már több mint 25 millióan kapták meg ezt az oltóanyagot, és mindössze néhány tucat esetben jelentették a vérrög kialakulásának esetleges veszélyét, és 18 halálesetről számoltak be. A regisztrált esetek többsége a 60 év alatti nőknél fordult elő, általában az oltást követő két héten belül. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint azonban a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem azonosítható specifikus kockázati tényező sem a nemek, sem pedig kor alapján. Az esetek kivizsgálása viszont folytatódik - közölték.
Koronavírus: ennyi embert oltanának be a hónap végéig - olvassa el a részleteket!
Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség legfrissebb közleményében viszont kiemelte, hogy a Vaxzevria névre keresztelt oltóanyag alkalmazási előiratában fel kell tüntetni a vérrögképződés esetleges veszélyét, mint nagyon ritka mellékhatást. Astrazeneca 2. oltás utáni mellékhatások. Emellett azonban semmiféle korlátozást nem javasolnak az oltóanyag alkalmazása tekintetében, tehát a 18 éven felüliek továbbra is kivétel nélkül megkaphatják az oxfordi vakcinát. Egyébként a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) is úgy nyilatkozott az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös készítményéről, hogy biztonságos és hatékony, a brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) ugyanakkor elővigyázatossági megfontolásból egyelőre azt javasolja, hogy a fiatal felnőtt korosztálynak lehetőség szerint más vakcinákat ajánljanak fel. A COVID-19 nagyobb eséllyel okoz vérrögöt A gyógyszerbiztonsági tanácsadó bizottság elnöke, Sir Munir Pirmohamed professzor azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a COVID-19 súlyos formája az esetek 7, 8 százalékában tüdőembóliát, a betegek 11, 2 százalékánál pedig mélyvénás trombózist okoz.