Az egyetlen kiút továbbra is az alkohol. Meg a nők, de azért az alkohol olcsóbb és kevesebbet kell vele törődni – bár kétségtelen, hogy a nőknek is vannak bizonyos előnyeik. Ennyi munka mellett mondjuk biztos nem tudod kihasználni ezeket. Ellentétben például egy öblös pohárnyi whisky kínálta előnyökkel. Szóval itt van Charles Bukowsi, és mindezt megmutatja a számodra. De úgy, hogy közben eldobod az agyad. Charles Bukowski: Posta (Helikon Kiadó, 2019) - antikvarium.hu. Aztán meg nem találod meg a sok üres whiskys üveg között. Főhőse, alteregója, Henry Chinaski nevű karaktere pedig teljesen a posta hatása alá kerül. Nem mintha igazán szeretne dolgozni, főleg nem postásként vagy hivatalnokként, de valami munkát kénytelen keresni, s látszólag ez is ugyanolyan rossz, mint a többi, csak talán kényelmesebb lesz kicsit. Aztán persze még véletlenül sem. Tévedése hosszú-hosszú éveken át meghatározza életét, az alkohol-nők-posta tengely mentén éli mindennapjait, szabadulni nem képes, noha erősen próbálkozik azon, hogy végre kirúgassa magát. Rövidebb-hosszabb kapcsolatai egy ideig örömet adnak, aztán csak nyűgöt; míg az alkohol legalább permanens boldogságban tartja.
Egy kis stílust lehet tanulni Bukowski-mestertől, van valami szerethető ebben az örökös mámoros hangulatban, akkor is, ha a csattanó elmarad. Biztosan utána nézek még néhány regényének, s ha annyira meggyőznek, még a verseire is rávetem magam.
Ha már nem találkozhatunk, beérem a művei elemezgetésével, s az onnan kihámozott valószerűségekkel. Azt gondolom, kell némi életbölcsesség ahhoz, hogy valaki ilyen hetykén élhesse az életét, mint Chinaski tette a Posta című Bukowski-regényben. Emlegetik úgy is ezt a művet, mint egy darabját Bukowski életének, s Chinaskit az író alteregójának. Talán jogosan teszik, tudniillik a német költő-író maga is dolgozott a postánál, s hasonlóképp élte életét, mint főszereplője: másnaposan. Könyv: Posta (Charles Bukowski). Szókimondó, obszcén poénok repkednek a kötetben, kíméletlen, nyers stílusával láncolja az olvasót a könyvhöz, s megismertet bennünket a spiccesen elegáns, életvidám hedonizmussal. A nőzés, a szerelmek kapnak fontos szerepet az éjszakai műszak mellett, s mindezeket részegen, vagy másnaposan űzi Chinaski. A humoros, lendületes írásban jó adag társadalomkritika van elrejtve, sőt az egész mű egyetlen metafora az amerikai társadalomban szédelgő munkásokról, az átlagos közszolgákról. Összességében fogalmam sincs, mit szerettem ebben a regényben, de szerettem.
Huszonöt nálunk forgatott filmből vágtuk össze azokat a jeleneteket, amelyekben budapesti helyszínek tűnnek fel a hollywoodi sztárok háta mögött. Így változtatták hadszíntérré Magyarországot A jellegzetes panelházak, ahonnan marcona katonák elhurcolták Angelina Jolie bosnyákjait A vér és méz földje képsoraiban, ismerősek lehettek minden ferencvárosinak. De vajon mit keresett az amerikai stáb az óbudai Praktiker parkolójában, vagy a Mammut II. mellett? Sajnos csak Budapest miatt izgalmas a Netflix nálunk forgatott akciófilmje | 24.hu. A teljes egészében Magyarországon felvett háborús szerelmes film forgatási útvonalát a produkcióban dolgozó néhány magyar stábtag segítségével próbáltuk meg rekonstruálni. Jelképes temető jelent meg a Baywatch helyszínén Az őrbódék még állnak, és a sárga járőrautók is fel-feltűnnek azon a parton, ahol a világ egykor legnézettebb tévésorozata, a Baywatch forgott. Santa Monicán járt az [origo] tudósítója, aki egy szimbolikus temetőt talált a korábbi forgatás helyszínén.
Egyetlen óriási hibája van a filmnek: pillanatok alatt elröppen a két és fél órás játékidő, és a történet pont a legizgalmasabb ponton ér véget egy óriási cliffhangerrel. Ha valami újra beviszi a mozikba a koronavírus-járvány után az embereket, akkor az új Dűne lesz az – nagy kár, hogy a folytatásra valószínűleg még éveket kell várnunk. Abigél (film) – Wikipédia. Kiknek ajánljuk? Minden fekete öves sci-fi rajongónak, valamint mindazoknak, akik szerették David Lynch Dűnéjét, de azoknak is, akik nem.
Újpesti Áruház (IV. kerület) Az 1952-ben emelt épületet eredetileg is bevásárlóközpontnak szánták és kései születése következtében kimaradt a magyar történelem nagy viharaiból, egyedül az 1956-os forradalomban játszott szerepet, amikor a kirakatában gyűjtést szerveztek az elesettek hozzátartozóinak. A többség számára a korszak népszerű Latabár-vígjátékából az Állami Áruházból ismert, ez a felirat díszelgett évtizedekig az oldalán is, amit a rendszerváltás után cseréltek Újpesti Áruházra. Funkciójából adódóan ingyenesen látogatható és akár még egy bevásárlással is összeköthetjük a nosztalgiázást. Andrássy-kastély (Tóalmás) A párizsi operaház lebegett a szemei előtt Wahrmann Renátának, amikor megbízást adott a 19. század utolsó évtizedében a nagyhírű építész Ybl Miklós unokaöccsének, Ybl Lajosnak a kastély megépítésére. A mester meg is tette, ami tőle tellett, így az ország egyik legtakarosabb palotáját építette meg a Wahrmann vagyon dúsgazdag örökösének. A 20. század elején a kastélyt Andrássy Géza gróf vásárolta meg, majd vadászlaknak rendezte be.
A lakás Isztambul Üsküdar kerületében, Kuzguncuk mahalléban (kerület kisebb területének elnevezése) található. Szándékosan említem a török mahalle szót, mert a gazdag család is csak így emlegeti őket: a mahalléból érkezők. Nyugodtan írják be Google térkép alkalmazásba a címet, és tehetnek egy virtuális túrát ott, ahol a színészek és a stáb is bizonyára sokat járt a forgatások idején. Cím: Icadiye caddesi, Kuzguncuk, Üstükar/Isztambul. forrás: google térkép Nihan, a gazdag, gondtalan életet élő lány és családja ezzel ellentétben egy óriási villában él medencével, szolgálók sorával. Élete egészen addig felhőtlen, míg e ház az övék lehet saját jogon. A történet csavarja, hogy a sorozat "rossz fiúja", Emir megvásárolja a fejük fölül, és cserébe Nihan kezét kéri. Csodálatos ház, mely a Bir İstanbul Masalı (Egy isztambuli mese) című sorozatban is "szerepelt". Címe: İstinye – Yeniköy. Egy nagyon fontos szereplő, Leyla – aki Kemal barátja, de egyben Nihan nagynénje is –, egy csodálatos villában él, melynek teraszáról az egész Boszporusz látszik.