Újházi Gyula kommunista cipész értesítette a pápai vörösöket az ellenforradalomról. A terroristák másnap érkeztek Lovászpatonára, ahol lövöldözni kezdtek az utcán; rálőttek a zászlóra, majd a paplakra rontottak, hogy letartóztassák a plébánost. Nagy Jenő felkészülve a kommunistákra, fegyverrel várta a rá vadászó csapatot és figyelmeztető lövéseket is leadott. A vörösök ennek ellenére berontottak az épületbe, ahol Mayer Lajos huszonnégy éves győri asztalossegéd és kommunista lelőtte Nagy Jenőt. [7] Dicsőség a mártíroknak! [1] PFEIFFER J: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). 1079. o. A Veszprémi Egyházmegye vértanú papjai a vörös terror idején - Carolus Martellus. [2] VÉL A/44 1830/1919 [3] VÉL A/44 1878/1919 [4] VÉL A/44 2795/1919 [5] VÉL A/44 3119/1919 [6] NAGY Sz. : Vörösterror a Tanácsköztársaság bukása után. A lovászpatonai plébános 1919. augusztus 4-i megölése (tanulmány) [7] GERENCSÉR M. : Vörös könyv 1919., 489. o.
A Veszprémi főegyházmegye ( latinul: Archidioecesis Vesprimiensis) a tizenkét magyarországi római katolikus egyházmegye egyike, egyike a Szent István által alapított egyházmegyéknek. Magyarország első püspöksége. A veszprémi püspökök koronázták meg a királynét, Boldog Gizellától Zita királynéig. A főegyházmegye védőszentje Szent Anna, társvédőszentje Boldog Gizella. Katedrálisa a veszprémi Szent Mihály-székesegyház. Terület [ szerkesztés] Ranolder János portréja Területébe tartozik Veszprém megye, Zala megye mintegy egynegyed része, valamint Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megyék néhány települése. Történelem [ szerkesztés] A 10. Veszprémi főegyházmegye – Wikipédia. század végén Géza fejedelem által megalapított veszprémi egyházmegye nagy területe a Dunántúlon a Drávától egészen a Dunáig ért. Területéhez tartozott a középkorban Fejér, Somogy, Veszprém és Zala, vagy régi nevén Kolon megyéket, valamint a később megszűnt Pilis megyét. E hatalmas területen a 14. század elejére a pápai adólajstromok tanúsága szerint kb.
Sematizmus oldalunkra folyamatosan töltjük fel az adatokat, így érdemes többször visszatérni és kutatni benne. Jelenleg az alábbi adatok kerültek feltöltésre: papi személyek életrajzi és egyházi közigazgatásbeli adatai Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára c. kiadványa, valamint a nyomtatásban megjelent 1975-ös, az 1984-es és az 1992-es egyházmegyei névtárak alapján. az egyes plébániák adatai ugyanezen névtárak alapján papi személyek fényképei személyi lapjuk, az 1984-es és a 2000-es egyházmegyei névtárak, illetve az ún. Hornig-album alapján az esperesi kerületek beosztása a nyomtatásban megjelent valamennyi egyházmegyei névtár alapján a templomok fényképei az 1940-es, valamint az 1960-as évek végén készült felmérés, illetve a 2015-ös egyházmegyei névtár alapján Segítő javaslataikat, észrevételeiket szívesen fogadjuk e-mailes elérhetőségeinken! Főegyházmegye. A Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár sematizmusa
A püspök a védettebb várába, Sümegre, a káptalan pedig Sopronba költözött. Veszprémet először 1552 -ben foglalták el a török csapatok kb. másfél évtizedre. Ezen kívül még kétszer került törökök kezére a város: a tizenöt éves háború alatt, 1593 és 1598 között, illetve még egyszer, egy rövid időre 1683 -ban. Ezeken kívül a magyar (és német) végvári katonaság uralta a települést. Veszprémi egyházmegye papjai. A Sümegen tartózkodó vagy országos politikai feladatokkal ellátó püspököknek alig nyílt lehetősége az egyházmegyéjükben élő hívek lelkigondozására. Az érseki palotát Koller Ignác építette A káptalan már a 17. század elején, 1630 -ban visszatért a városba, a püspök visszatérésére azonban egy évszázadot kellett még várni. A 18. század elejétől az egymást váltó püspökök, elsősorban Volkra Ottó János (1710–1720), Acsády Ádám (1725-1744) és Padányi Bíró Márton (1745–1762) nagy erővel láttak hozzá az újjászervezéshez (Padányi például bezáratta a kocsmákat az istentisztelet alatt). Az elpusztult templomok, plébániák felújítása és újjászervezése, a protestánsok visszatérítése és a papnevelés újjáélesztése mellett nagy gondot fordítottak az egyházi fegyelem megszilárdítására is.
Az egyházi sematizmus vagy egyházi történeti névtár olyan speciális forráscsoport, amely korábban elsősorban nyomtatott formában jelent meg több-kevesebb rendszerességgel. Ezek a névtárak tartalmazzák az egyházmegye aktuális egyházi közigazgatási beosztását (főesperesség – esperesség – plébánia – fília szinten), az egyházmegyében különféle szolgálatokat ellátó papi személyek adatait, továbbá minden olyan adatot, amely az egyházmegye mint szervezet működését írják le.
A továbbképzés közös imádsággal zárult. Forrás és f otó: Veszprémi Főegyházmegye Magyar Kurír
A templom előtt áll Szt. Flórián és Nepomuki Szt János szobra és az egykori georgikoni jurátusok keresztje. Az épület a kármelita rend szorgalmazására, elsősorban Hász Brokárd tartományfőnök atya kezdeményezésével épült fel a várostól kapott régi, használaton kívüli temető területén. 1927 májusában az alapkőletétellel kezdődtek meg a nagyszabású munkák. 1930-ban a kármeliták már beköltözhettek az épülő rendház egy részébe, s a templom védőszentjének, Lisieuxi Kis Szent Teréznek napján (október 3. ) pedig sor kerülhetett az impozáns méretű templom első megáldására is. A templomot és a rendházat Bruchwieser Brúnó bécsi építész tervezte; a kivitelezésben Marschall Béla győri építész volt a segítője. A templom méretei; hossza: 53 m, szélessége: 18 m, magassága: 22 m, a torony magassága: 38 m. 1932-ben készült el a templom főoltára, melynek szoborcsoportja a templom védőszentjének hódolatát ábrázolja a kisded Jézus előtt, akit a Szűzanya tart az ölében. A szoborcsoport és a templom többi, karrarai márványból készült oltára és szobra Krasznai Lajos szobrászművész alkotása.
Új szolgáltatóra bukkantál? Küldd el nekünk az adatait, csatolj egy fotót, írd meg a véleményed és értekeld! Koncentrálj konkrét, személyes élményeidre. Írd meg, mikor, kivel jártál itt! Ne felejtsd ki, hogy szerinted miben jók, vagy miben javíthanának a szolgáltatáson! Miért ajánlanád ezt a helyet másoknak? Értékelésed
A hírlevélre önszántamból iratkozom fel.