Bármi is legyen a csere oka, fontos tudnunk, hogy ez a tevékenység nem merül ki a kazán megvásárlásával, és beszerelésével. Szigorú előírásoknak kell megfelelnie mind a készüléknek, mint pedig az üzembe helyezés folyamatának. A szigor egyik oldalról érthető, lévén a földgáz használata veszélyes üzem, ugyanakkor fontos tudni, hogy a vásárlónak nem kell feltétlenül egyedül, segítség nélkül bejárnia a kazáncsere rögösnek tűnő útját. Megfelelő szakemberek segítségével a vásárló mentesülhet attól, hogy ő maga birkózzon meg a jogszabályok, előírások és rendeletek szövevényes dzsungelével, számára csak egy "feladat" marad, élvezni egy modern, korszerű fűtési és meleg víz rendszer minden kényelmét. Milyen rendszerű kazánt válasszunk? Első lépésként el kell döntenünk, milyen rendszerű kazán t szeretnénk beszereltetni. Hagyományos gázkazán » Vásárlás » Bosch Siemens Márkabolt. Választhatunk nyílt illetve zárt égésterű kazánrendszerek közül. Fontos tudni azonban, hogy nyílt égésterű kazánok cseréjét – a könnyebben visszaáramló égéstermékek okozta, nem egyszer halálos kimenetelű balesetek miatt – már csak bizonyos feltételek mellett engedélyezik.
ARES Tec sorozat Flexibilis és széles modulációs tartományú fűtő blokkokkal A készülék 150 kW-tól 900 kW-ig egyéni telepítéssel, vagy akár 7000 kW-ig kaszkád rendszerben kínál megoldásokat a különböző ipari méretű épületek fűtésére és melegvíz előállítására, mint például társasházak, iskolák, kórházak, szociális intézmények és egyéb nagyobb fűtési igényű épületeknek. Széles modellkínálat minden igényre Az Ares Tec sorozat 10 modellben érhető el, melyből a legkisebb 150 kW-os, a legnagyobb önálló egység pedig 900 kW-os teljesítményű. Köszönhetően az Ares Tec beépíthető vezérlő elektronikájának a berendezésekből akár 8db is kaszkád rendszerben működtethető, ezáltal akár közel 7000 kW teljesítmény is elérhető. TÖBB KAZÁN EGYBEN Az ARES Tec nem szimplán egy egyszerű kondenzációs kazán, hanem egy olyan monoblokk egység, amelyben több egymástól független kondenzációs egység működik, melyeket egy közös szabályzó elektronika működtet. MAGAS HATÁSFOK Az 1:40 arányban változtatható modulációs ráta eredményeképp, a teljesítmény mindig az adott igényekhez igazítható, ezáltal, rendkívül magas szezonális hatásfokot érhetünk el.
További hasznos információk: Fűtéskorszerűsítés korszerű hőtermelőkkel Harmadával csökkentheti a rezsit a fűtéskorszerűsítés A fűtéskorszerűsítés gazdasági hatásai Fontos szempontok új kazán vásárlása előtt Energiatakarékos fűtési rendszerek
Az időskori demenciáról különös perspektívából beszél Florian Zeller rendező és forgatókönyvíró: Az apa című, kétszeresen Oscar-díjas filmben egy, a nyolcvanas éveiben járó férfi darabokra hulló memóriájával és zavart tudatával követjük mi, nézők is a történteket. A főszereplőt alakító Anthony Hopkins pedig nagy alakítással és némi humorérzékkel enged bepillantást az apa elméjébe. A film egyszerre dráma, pszichothriller és felállított diagnózis. A francia drámaíró Florian Zeller Le Père című színdarabját 2012-ben állították színpadra. Zeller a saját nagymamájával kapcsolatos emlékeit dolgozta bele a drámába, miután maga is megtapasztalta, hogy milyen, amikor egy családtag elveszíti a kapcsolatát a külvilággal, és így a szeretteivel is. Zeller 15 éves volt, amikor az őt felnevelő nagymamán megjelentek a romló memória és a kognitív hanyatlás egyéb tünetei. A személyes élményekből táplálkozó Le Père elképesztő nemzetközi sikert aratott; bemutatták Londonban, a Broadwayn, Szingapúrban és Sydney-ben is (itthon Valló Péter rendezésében tavaly szeptemberben tűzte műsorra a Vígszínház), és miután az elmúlt évtized egyik legünnepeltebb kortárs drámájáról van szó, várható volt, hogy előbb vagy utóbb valaki filmet is csinál belőle.
A film fordított irányú logikával dolgozik. Míg a végére nekünk sikerül valamelyest egymás mellé illesztenünk a puzzle-darabkákat és megfejtenünk a külvilág viszonyrendszerét, addig Anthony mentális állapota visszakerül egy emlékek előtti, tabula rasa állapotba, már magáról sem tudja eldönteni, hogy kicsoda. Olyan, mintha egy kör zárulna be: a végpont itt kísértetiesen hasonlít egy kezdeti, még magzati pillanathoz. És éppen emiatt Az apa nemcsak felállítja filmes eszközökkel a szellemi hanyatlás diagnózisát, de a megöregedésről is szinte költői leírást ad. Az öregség magányosságáról, az egyre érthetetlenebbé váló világ távolodásáról (és benne a mi szerepünk elhalványulásáról), a magunkba fordulásról, az élet végén a kiindulási ponthoz való visszatérésről is szól. Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Nem véletlenül tárgyalják filmes oldalakon, hogy Florian Zeller a horror műfajából ismerős narratív formákat (megkevert idősíkok, becsapós hangulatok) használt, persze az ijesztgetés bármiféle szándéka nélkül. Talán egyszer van olyan vágás, amitől a néző összerezzen. Ez sem gond. Elvégre mégis csak egy "Hannibal Lecter-filmet" nézünk. Filmet, amelynek humora is van, bár ilyen humort a filmművészetben ritkán látunk. Az emlékezetkiesés sok bájos helyzetkomikum forrása, és Florian Zeller mesterien játszik ezzel. A betegség valójában nem vicces, de a néző minden derűs jelenetben el akarja hinni, hogy az. Az apa azért a demencia szószólója, mert utána senkinek sem kell magyarázni, mi ez a betegség. A néző érti, mert az ő fejében is végigmegy, ami a főszereplőében. A lány az apjának magyaráz, de valójában nekünk beszél. És az apával együtt veszítjük el a fonalat. A saját lakásunkban vagyunk. Vagy mégsem. A lányunk Párizsba költözik. Felismerjük a megérkező vendéget. Egyre zavarosabb, kiismerhetetlenebb a világ, és kisgyerekként próbálunk eligazodni benne.
dilemma. Családok ezrei őrlődnek ezeken nap mint nap, miközben a téma még napjainkban is sokszor tabu a társasági beszélgetésekben és a közbeszédben. Érdekes, hogy a tabuk falait legjobban éppen a filmek bontogatják. Nem szándékos, de nem is lehet teljesen véletlen, hogy tavaly Az apán kívül még egy "demensfilm" készült nyugati stúdióban: a Supernova című, Stanley Tucci és Colin Firth főszereplésével. Az teljesen más megközelítésben, de ugyanúgy a betegséggel való szembesülésről beszél. Éppen egy évvel ezelőtt dolgoztuk fel páros interjúban, hogy magyar filmesek is hozzányúltak a témához. Nem is akárhogy: Szekeres Csaba rendező nyolc hónapon át együtt élt egy idős házaspárral, hogy dokumentálja a férj mindennapos küzdelmét felesége Alzheimer-kórjával. A Hűség című filmben van egy hosszú percekig tartó jelenet, amely – hétköznapi szemmel – rendkívül egyszerű mozzanatot dokumentál: egy papucs felvételét. "A beteg asszony papucsba bújtatott lába arra figyelmeztet valamennyiünket, hogy nemcsak a Holdra nehéz leszállni.
Mert nem mindegy. Az életrajziságon és a sport világának vasszigorán, illetve anomáliáin túl ez lenne a forgatókönyv tétje, ám a Richard király mégsem elsősorban családi vagy pszichés dráma, inkább egy ismert paneleket is tartalmazó amerikai karriertörténet. A film forgatókönyvírója ezúttal nem esik egybe a rendezővel, az idáig nem túlságosan ismert, inkább rendezőasszisztensként jegyzett Zach Bayle, akinek története az outsider apa és az amerikai sportelit szkepticizmusát ütközteti erősen érzelmekre ható fordulatokkal, jelenetekkel. Bayle forgatókönyve mindössze néhány évet ölel fel, a lányok tinédzserkorát, nem látjuk őket kisgyerekkorban a teniszpályára lépni, és a sportkarrier ívének felvázolása érdekében sok más egyébbel sem foglalkozik a film, a lányokat például sosem mondanak apjuknak ellent, egy ponton pedig a dráma kiindulópont sportfilmmé válik, ahol a film már egyre inkább a meccsekre, az eredményekre fókuszál. A Richard király életrajzi filmként a szokásos hollywoodi paneleket sorakoztatja fel, legnagyobb erőssége pedig az apát játszó Will Smith, akinek játékát mind a nagyközönség, mind a kritikusok egybehangzóan üdvözölték.