A kalkuláció csak a tájékoztatást és a figyelemfelkeltést szolgálja, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változik és nem minősül ajánlattételnek. Az Zrt. hitelkalkulátora, a, az aktuális banki kondíciók alapján számol, az adatokat legfeljebb 3 munkanaponként ellenőrizzük. További részletek Kevesebb részlet Promóció Hirdetés Hirdetés
- a tágas konyharészen saját igények szerint konyhabútor és étkető is kialakítható - fűtés-hűtés: ház a Panasonic hőszivattyús fűtőrendszerrel, illetve szintenként kiegészítő FAL-COOL-lal ellátott. - nyílászárók: műanyag antracit színű és alumínium redőnyözött, melyik wifi-sek - az ingatlanról teljeskörű műszaki leírást tudunk átküldeni - a ház a legmodernebb minimás stílust képviseli, magas minőségű anyagokkal Amennyiben felkeltette érdeklődését az ingatlan, kérem keressen bizalommal!
sorház 76 M Ft Szeged Szeged, Rókus alapterület 182 m² telekterület 50 szobák 7 üdülőövezeti telek 4. 47 M Ft Nadályfű utca 0 800 utcai bejáratos üzlethelyiség 25. 7 M Ft Ruzsa Fő út 150 önálló garázs 7. 9 M Ft Csanádi utca 13 tégla építésű lakás 66. 9 M Ft Borbás utca 107 3 családi ház 64 M Ft Balástya 300 526 6 39. 8 M Ft Deák Ferenc utca 96 lakóövezeti telek 4. 9 M Ft Röszke 931 tanya 15 M Ft Őszeszéktanya 100 15 118 2 65. 8 M Ft Bérkert utca 140 782 5 szálloda, hotel, panzió... 79 M Ft Pusztamérges 700 17. 4 M Ft Üllés Kossuth dűlő 45 38 366 termőföld, szántó 2. 2 M Ft Makó Makó, Rákos 7 397 82 M Ft Gém utca 108 537 házrész 42. 5 M Ft Kossuth Lajos sugárút 82 4 47. 7 M Ft Mikszáth Kálmán utca 99 M Ft Szeged, Petőfitelep 164 514 20. 5 M Ft ikerház 144 M Ft Szeged, Marostő 190 452 2 + 3 Makai út 136 2 076 40. 9 M Ft Zárda utca 80 3 + 1 135 M Ft Szeged, Baktó 262 896 6 + 2 23. 9 M Ft Zákányszék 90 1 392 39. Szeged Eladó Ház. 5 M Ft Postás utca 85 359 2 + 1
Teremts otthont mihamarabb, és találd meg ehhez az ideális családi házat a portál hirdetésein keresztül!
A globális felmelegedés számos emberi tevékenység közös eredménye. A legjelentősebbek: az elektromos energia termelése, a haszonállat tartás (hústermelés) a közlekedés, a túlfogyasztás, a nemzetközi szállítás, az erdők kitermelése, a füstkibocsátás és a hadviselés. A globális felmelegedés hatásai többé nem puszta hipotézisek, immár vitathatatlan és ijesztő mértékű. Lassan két évtizedes előrejelzések jósolták a szélsőséges időjárást, a gyakori hőhullámokat és extrém csapadékeloszlást, árvizeket és globális klímamenekülteket. A klímaváltozást az ember tevékenysége indította be, ezért le is tudjuk állítani azzal, hogy kerüljük ezeket a tevékenységeket, illetve olyanokkal helyettesítjük őket, amelyek nem járnak a bolygó további károsodásával. Mit is tehetünk pontosan? Az állattartás a legfőbb oka az erdőirtásnak, a vízfogyasztásnak és a környezetszennyezésnek. Több üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős, mint a közlekedési ágazat, valamint az esőerdők pusztulásának, a fajok kihalásának, az élőhelyek eltűnésének, a termőtalaj eróziójának, az óceáni halott zónáknak és szinte minden más környezeti problémának is ez a fő hajtóereje.
A globális felmelegedés hazánkat sem kíméli. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján közzétett legfrissebb tanulmányából kiderül, még hosszabb hőségriadókra és több trópusi éjszakára lehet számítani a jövőben. A tartós kánikula miatt az országos tiszti főorvos az OMSZ előrejelzései alapján a legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el 2015. július 4-től 8-ig, majd az előrejelzések alapján a július 17-től július 19-ig újabb hőségriadót adott ki az ország egész területére. Lakatos Mónika, Szabó Péter, Szépszó Gabriella, tanulmányukban leírták, a másod-, illetve harmadfokú hőségriadó kritériuma a 25, illetve a 27 Celsius-fokot elérő napi középhőmérséklet tartós, legalább 3 egymást követő napon történő fennállása. A nyári hónapok bármelyikében kialakulhat ilyen hőség, de jellemzően júliusban és augusztusban fordulnak elő forró periódusok. A valóban komoly egészségügyi kockázatot jelentő, 27 fokot is meghaladó középhőmérsékletű hőhullámok csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek előtt.
Allergiás betegek Valószínűsíthető, hogy a globális felmelegedés hozzájárul ahhoz, hogy évente 7-10%-kal több az allergiás és az asztmás betegek száma. Amellett, hogy immunrendszerünk egyre kevésbé ellenálló az allergénekkel szemben (legfőképpen helytelen életmódunk miatt), a betegek számát növeli az is, hogy a magasabb átlaghőmérséklet következtében korábban kezdenek virágozni a növények, így az allergiaszezon hosszabb ideig tart. Minél hosszabb ideig vagyunk kitéve egy allergénnek, annál nagyobb rá az esély, hogy allergiásak leszünk rá. Jelenleg Földünk népességének mintegy 15-20%-a szenved allergiás megbetegedésben. Csak Európában és az USA-ban mintegy 50 millió ember allergiás. A fölmelegedés megbolondítja az élővilágot Számos állat-és növényfaj költözik magasabb tengerszint feletti területekre, illetve magasabb földrajzi szélességekre azért, mert a globális felmelegedés következtében élőhelye megváltozik, és a számára megfelelő körülményeket csak új helyeken találja meg. Ezzel együtt nő az invazív - az adott területre betolakodó - fajok száma is, amelyek gyakran kiszorítják az őshonos fajokat.
A globális felmelegedés a Föld átlaghőmérsékletének hosszútávú emelkedését jelenti, amelynek hatásai számos klímaváltozási problémakörben tetten érhetők, melyek közül különösen látványos a sarki jégtakarók és a magashegységi gleccserek átlagos területének és tömegének csökkenése, azaz olvadása is. A magashegységi gleccserek visszahúzódása 1850 óta világszerte érzékelhető, sőt mára egyre dinamikusabbá váló jelenséggé vált, melynek folyamán megfigyelhető a tömegük, így vízkészletük csökkenése. Ennek közvetlen hatása a gleccserek által táplált nagy folyamrendszerek vízhozamának, vízjárásának átalakulása, a potenciális ivóvízbázisok kritikus csökkenése, hosszú távon pedig a világtenger szintjének emelkedése. A magas hegyvidékek gleccsereinek visszahúzódása világszerte észlelhető, ugyanis rohamosan olvadásnak indultak a Himalája, az Alpok, az Andok gleccserei, vagy például a Kilimandzsáró jégsapkája. Himalája Az ENSZ egyik tanulmánya szerint a Himalája gleccserei nek az olvadása a leggyorsabb, és ennek következtében 35 év alatt akár teljesen el is tűnhet a jégtakarója, ami emberek százmillióira lehet végzetes hatással.
Számos szervezet - a Greenpeace-től a Union of Concerned Scientist-on át a Világbankig és a Pentagonig - egyetért abban, hogy veszélyeztetett bolygónk számára a globális felmelegedés tán a legkomolyabb fenyegetés. A Pentagon jelentése például azt állítja, hogy a globális felmelegedés formájában jelentkező éghajlatváltozást " a tudományos vita szintjéről nemzetbiztonsági üggyé kell emelni " - még a terrorizmusnál is fontosabb üggyé.