Előzetesen egyeztetett időpontra érkeztünk, hogy a internetes honlapunk számára készítsünk fényképeket. A házigazda már várt ránk, a recepciónál találkoztunk. A látogatást a Nagykastélyban kezdtük. A kastély együttes eredetileg a Gyurcsányi családé volt, csak a 19. Alsópetény pranay kastély . század első felében lett a Prónay családé. A Prónay család építő tevékenységének eredményeképpen jött létre a 19. század végén az az építészeti forma, ami ma is jellemzi a kastély együttest. Az épület mai formájában a település főutcája felől nézve reprezentatív homlokzatával, az épülethez felvezető lépcsősorral és az előtte elhelyezkedő kis tavacskával valóban kastély jellegű megjelenést biztosít. A kastély együttest 2009-ben megvásárló új tulajdonos célul tűzte ki, hogy a kastély eredeti értékeivel összhangban álló, modern hasznosítási formát kapjon úgy, hogy a teljes helyreállítás és felújítás után látogatható is legyen. Ez kiválóan sikerült, olyan benyomásunk volt, mintha időutazáson vettünk volna részt, és a 19. század első felében találtuk volna magunkat.
A minden igényt kielégítő klimatizált terem hang- és fénytechnikával felszerelt. Az akusztikus burkolatok biztosítják a kiváló zenei hangzást, hiszen ez elengedhetetlen, ha felejthetetlen élményt szeretnének. Az épület üveg homlokzata természetközelivé varázsolja a termet, ami a semleges alapszínei miatt bármilyen színvilágú dekorációt lehetővé tesz. Az elegáns esküvői vacsora menüjét az Önök igénye alapján állítjuk össze a magyar és a nemzetközi konyha ízvilágával. Prónay-kastély - Esküvő. Esküvő a kastélyban - Egy álom valóra vált Hallgassák meg hogyan emlékezik vissza Eszter és Károly a Prónay-kastélyban szervezett esküvőjére. A párral Déri Annamária a pár esküvőszervezője és Tömösvári Szilvia kastélyigazgató beszélgetett. Pár: Zavaros Eszter & Szemerédy Károly Szervezés: Icon Esküvőszervezés - Déri Annamária Helyszíneink
A Nagykastély, a Kiskastély, a majorsági épület első része és az őrház is egységes megjelenést mutattak, magas tetőformájuk, homlokzati kiképzésük a Nagykastély jellegzetes vonásait ismételte. Az épület mai formájában a település főutcája felől nézve reprezentatív homlokzatával, az épülethez felvezető lépcsősorral és az előtte elhelyezkedő kis tavacskával valóban kastély jellegű megjelenést biztosít. Hátsó homlokzata "U" alakú formát mutat, és ennek a belső kis udvarnak a folytatása a Kiskastély és a majorsági épület által közbezárt kertrész is. A homlokzat kialakítása a barokk és neobarokk kastélyok formáját követi, viszonylag egyszerű építészeti megoldásokkal. Építészeti megjelenésének legfontosabb eleme az alapvetően szimmetrikus homlokzatforma, amelyet az ablakok szabályos elhelyezése, a mindkét homlokzaton középen nyíló bejáratok alakítottak ki. A körbefutó párkányzat, az ablakok és ajtók kőkeretei, valamint az egyes nyílások feletti egyszerű geometrikus vakolat és festés dísz mellett más nem díszíti a homlokzatot.
Nem tartotta lehetetlennek, hogy a későbbi Prainer-kápolna (Bedy szerint a barokk toronytól délre eső raktárhelyiség) volt eredetileg a Demeter-kápolna. Az 1529-ben Győrt a védői felgyújtották, és magára hagyták. Ez és az ezt követő rövid török megszállás erősen megrongálta a várat. A török után a katonaság élelem- és lőszerraktárnak használta a székesegyház nagyobb részét, valamint börtönöket is kialakított ott. 1554-ben a várkapitány le akarja bontani a súlyosan rongált székesegyházat. A legjobb 10 hotel a győri Nagyboldogasszony-székesegyház közelében, Győrben, Magyarországon. Ezekből az adatokból és az 1566-os felmérési rajzból arra következtethetünk, hogy ebben az időben következett be a székesegyház Ny-i részén egy olyan nagymérvű pusztulás, amely azt ott teljesen használhatatlanná tette. 1569 júliusában Miksa császár levelében felszólította a káptalant, hogy hagyja el a székesegyházat, és az oltárokkal együtt költözzön a Szent István templomba. A 16. században a győri püslökök pápai kinevezésinek irataiból lehet következteteni a székesegyház állapotára. Herresinczy Péter püspökké választása előtt, tehát 1585-ben leégett, csak a falai és fedett kórusa maradt meg, ahol miséket celebráltak.
In: Győregyházmegye multjából, I. szám. (Győr, 1936) Lelkipásztori oldalról is indokolt volt ez a döntés. A stallum hatalmas teret foglalt el a templomban, gyakorlatilag három folyosóra osztotta azt, és a szentmise ünneplésekor a miséző papot teljesen elválasztotta a hívektől. Mintegy 20-25 méterre voltak az oltártól azok a padok, ahol a hívek helyet foglalhattak. Nagyboldogasszony székesegyház györgy ligeti. A hívek nagy örömmel jönnek a megújított, tágas templomba. Először még bátortalanok voltak, ám a miséző pap invitálására szívesen foglalták el helyüket azokban a széksorokban, ahol száz ember is kényelmesen elfér. Most télen az sem elhanyagolható szempont, hogy erre a részre padlófűtést szereltettek be. A győri székesegyházat minden évben nagyon sok zarándok keresi fel. Elsősorban a Könnyező Szűzanya oltárát – mely az átalakításnak köszönhetően most már jól látható a szentély előtt elhelyezett új ülőhelyekről – és a Héderváry-kápolnát, amelyben a Szent László-hermát és Boldog Apor Vilmos vértanú püspök sírját is megtaláljuk. A Szent László-ereklye a felújítás alatt is látogatható volt, várhatóan februárban kerül vissza eredeti helyére.
részletek