Velük szemben álltak a változásokat elutasítók, az úgynevezett hagyományőrzők, akik többnyire kimondottan szegény körülmények között éltek és a nem zsidó környezettől elzárkózó rétegekből kerültek ki. A többségi társadalomhoz való viszony kérdése kulcsmomentumnak tekinthető, így a neológia újító törekvései az emancipáció és az asszimiláció folyamatába illeszkednek. A hagyományőrzők, azaz az ortodoxok úgy látták, a zsidóság, a zsidó hit fennmaradásának záloga a hagyományok szigorú megőrzése és az elkülönülés fenntartása, így minden, lazítás irányában tett engedmény – legyen az nyelvi, vagy akár öltözködésbéli – a zsidó közösség, a zsidó hit gyengüléséhez vezet. Index - Kultúr - 3000 szög és 4 négyzetméter − emlékezés az utoljára felszabadult pesti gettóra. A zsidóság polgári és politikai egyenjogúságát 1867-től törvény garantálta. Tekintettel a zsidó felekezeten belüli egyre élesebb vitákra, az 1868. december 10-én, a pesti vármegyeházán összehívott és mintegy két és fél hónapon át ülésező kongresszus (az ún. Izraelita Egyetemes Gyűlés) célja egységes zsidó álláspont elfogadására, az izraelita hitfelekezet autonóm, ugyanakkor egységes testületének felállítására irányult – ám végül szakadással zárult.
A nevek a Trefort kerti épületek tégláinak közeibe telepített bronzcsíkban futnak végig. A Múzeum körúti és Puskin utcai épület fugáiban 200 méteren keresztül futó névsor 198 áldozat nevét tartalmazza születési és halálozási évvel, halálra vonatkozó megjegyzéssel (deportált, kényszermunkás). Most pedig olyan emlékhely születik a gettó lakóinak életét, szenvedéseit és halálát megidézve, amelynek középpontjában háromezer bronzszög áll. Háromezer szög az egykori, 243 épületet magában foglaló gettó jól körülhatárolható kerületén, és háromezer szög negatívja a tér középpontjában álló, korong formájú bronz emlékműben. Az egykori tér nagyobb volt a mostaninál, az alkotók ennek megfelelően olyan tervet készítettek, ami nem csupán a Klauzál téren jelenik majd meg, hanem kiterjed a gettó teljes területére. Rumbach sebestyén utcai zsinagóga látogatás. A tér a háború előtt átlós, centrális elrendezésű volt, ezért az átlót gondolatban rávetítették az új térszerkezetre, és az egykori középpontot ebben jelölték meg. "A tér méretéhez képest ez egy nagyon kicsi jel.
Ajándékozzon ajándékutalványt! Az ajándékutalvány, a rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor. Kultúrát otthonról Élvezze az otthona kényelméből az online streaming kínálatunkat! Hírlevél feliratkozás Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról! Rumbach utcai zsinagoga. Tisztelt Ügyfelünk! Mint a legtöbb weboldal, a is cookie-kat használ a működéséhez. Tudomásul veszem, hogy az InterTicket számomra releváns, személyre szabott ajánlatokat igyekszik összeállítani, amelyhez számos személyes adatot használ fel. Az adatkezelés szabályait az Adatkezelési Tájékoztatóban megismertem, azokat elfogadom. Hozzájárulok
Csáki Imre kollégiumvezető 1998. Munkácsi László c. főiskolai tanár 1997. S. Van der Zwaag ügyvezető, FARMCO Holland Leeuwarden 1996. Magas László c. főiskolai tanár 1995. Vörös Gyuláné kari gazdasági vezető 1994. Szenti Tibor néprajzkutató, Hódmezővásárhely 1993. Sipos tibor szeged magyar. Korell Ferenc… kari igazgatóhelyettes 1992. Hovorka György igazgató, Állami Tangazdaság, Hódmezővásárhely 1991. Fekete Gyula… kari igazgató
2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Munkássága [ szerkesztés] Első írását ( Jakó Zsigmond Írás, könyv, értelmiség c. könyvének ismertetését) a Református Szemle közölte (1979/1), majd a Keresztény Magvető, Korunk, Művelődés, Acta Musei Napocensis, Acta Musei Porolissensis, 1989 után az Aetas, Confessio, Colloquia, Embernevelés, Erdélyi Múzeum, Limes oldalain is jelentkezett az erdélyi magyar művelődéstörténet körébe tartozó tanulmányokkal. A Művelődéstörténeti tanulmányok köteteiben (Bukarest, 1979 és 1980) a kolozsmonostori konvent hiteleshelyi működéséről, illetve a marosszéki népoktatás közép- és újkori történetéről értekezett. Könyvtörténeti kutatásai során végigkísérte Misztótfalusi Kis Miklós betűhagyatékának sorsát ( Magyar Könyvszemle, 1987), valamint a kolozsvári Református Kollégium könyvtárának kialakulását (1991). Munkásságának egyéni arculatát református egyháztörténeti kutatásai adják. Ilyen tárgyú résztanulmányok után ( Bethlen Miklós és a református egyház.