De majdan, ha készül róla cikk, nagyon remélem, hogy a Bethlen Gábor téren található zsinagógát nem Bethlen Gábor téri zsinagóga, hanem Bethlen téri zsinagóga címen fogja megírni valaki. De például a helyrajzilag a Deák Ferenc téren található evangélikus templomot ostobaság volna Deák Ferenc téri evangélikus templomnak nevezni, ugyanis Deák téri evangélikus templom az ő becsületes köznyelvi neve, amit alátámaszt az egyházközség elnevezése is: Deák Téri Evangélikus Egyház. Szóval messzire vezet ez.... Index - Kultúr - 3000 szög és 4 négyzetméter − emlékezés az utoljára felszabadult pesti gettóra. abba is hagyom. június 4., 08:41 (CEST) [ válasz] Deák téri evangélikus templom igy is van én alkottam (a cikket) Csörföly D Csörföly D 2007. június 4., 10:09 (CEST) [ válasz] Mélyen egyetértek P elvtárssal: fő a nemes eccerűség. Tekintve, hogy a templomnak se egyik, se másik nem a hivatalos neve (az még annak idején az őt építtető hitközségé volt), a mindenki által használt Rumbach utcai zsinagóga tűnik a legmegfelelőbbnek. – Bennó (beszól) 2007. június 4., 10:14 (CEST) [ válasz] Sőt mi több, át is mozgattam.
Nemrég állították helyre teljes pompájában a budapesti Rumbach Sebestyén utca legértékesebb ingatlanát, a "Rumbach zsinagógát". Ennek apropóján tanulságos felidézni az épület történetének néhány fontosabb időszakát, illetve a zsinagóga megszületésének körülményeit. A zsinagóga felépítésére 1869 és 1872 között került sor, ennek hátterében pedig azok, a magyarországi zsidó vallási irányzatok közötti viták húzódtak meg, amelyek az 1868-as zsidó kongresszust követően végleges szakadáshoz, a neológ, az ortodox, majd a status quo ante hitközségek létrejöttéhez vezettek. Rumbach sebestyén utcai zsinagóga látogatás. Az ellentét lényege életmód- és szemléletbéli különbségekre, többek között arra a kérdésre vezethető vissza, hogy van-e létjogosultsága a zsidóság közéleti szerepvállalásának és ezzel szoros összefüggésben a vallási életet érintő modernizációs elképzeléseknek. A reformokat sürgető irányzat, a neológia hívei – ők jellemzően a zsidóság gazdagabb, nagyvárosi, polgárosult és nyitottabb életformát képviselő rétegét alkották – a vallási élet megújítását szorgalmazták, amely a zsinagógaépítészettől, az öltözködésen (pajesz, valamint a megkülönböztető vallási ruhadarabok, jelképek viselésének elutasítása a civil életben), a rabbi szerepének újragondolásán, a magyar nyelvű prédikáció bevezetésén át az orgonahasználatig számos területet érintettek.
Az emlékezést ennyi év után nem egy expresszív, sokkal inkább egy elgondolkodtató, reflexióra hívó gesztussal lehet kifejezni" – fogalmazta meg pályamunkájában a tervező. A tér közepén egy pontosan négy négyzetméteres korong áll majd, emlékeztetve arra, hogy átlagosan ekkora élettere volt egy embernek a gettóban, a korongon pedig háromezer szögnyomot helyeznek el a temetetlen áldozatok emlékére. A korongon szövegmagyarázat is lesz körben magyar és angol nyelven, ebben leírják többek között azt is, hogy a pesti gettó kijáratait 1944–45 fordulóján 16 utcán át tartó deszkapalánk vette körül. A bronzkorong egy betonperemre fekszik, amely a lyukaknak mélységet biztosít, és lehetőséget teremt a belső, rejtett világítás kialakítására is. Rumbach sebestyén utcai zsinagóga. A lyukak a szögnyomok, a szögek helyei, amelyek a gettó kerületén a betonban valóságosan, itt pedig negatívjukkal szerepelnek. A gettó kerületén pedig az egykori utcák járdájában háromezer darab három centiméteres, sorszámozott bronzszöget helyeznek el ritkuló mintában, tehát a kerületi részen folyamatosan és markánsabban, a belseje felé egyre ritkulóbban.
Az alapkérdés az volt ugyanis, hogy melyik irányzat elképzelése érvényesüljön a hitközségek belső életében. A gyűlésen, miután az ortodoxok elhagyták az üléstermet, az újítók elfogadták a hitközségi szervezet alapszabályát, amelynek alapján létrejöhetett az egységes (valójában neológ) hitközségi szervezet. Az ortodoxok tiltakoztak, így az országgyűlés 1871-ben lehetővé tette számukra, hogy ne csatlakozzanak az egységes hitközséghez, helyette saját szervezetet hozhassanak létre. Ezzel a zsidóság kétfelé szakadt, neológ és ortodox irányzatra, úgy, hogy ezekhez képest egy számban jóval kevésbé jelentős kisebbség nem sokkal később a kongresszus előtti állapot visszaállítását szorgalmazta. Ez a harmadik szárny, amely sem a neológ, sem az ortodox szabályzatot nem kívánta elfogadni, status quo ante irányzatnak nevezte magát, saját hitközségeket állított fel, amelyek 1877-ben törvényi szinten is elfogadást nyertek. Vita:Rumbach utcai zsinagóga – Wikipédia. A felekezeti ellentéteket tükrözték a kor zsinagógaépítései is. A neológ imaházak méretüket, ahogy esztétikai megjelenésüket tekintve is impozáns épületek lettek, a mór stílus, a szecesszió, a romantika, az eklektika jegyeit viselték magukon.
2010-ben Nagyharsányban hozta létre újabb, nyolc osztályos általános iskolai tagintézményét a fenntartó Pintérné Lázok Orsolya vezetésével. 2019-ben Zengővárkonyban az egyházközség saját épületében indult el az alsó tagozatos újabb általános iskolai tagintézmény Józsa-Papp Éva vezetésével. Ugyanezen évtől Nagyharsányban alapfokú művészetoktatási intézményegység is létesült. Ezzel a Pécsi Református Kollégium nyolc intézményegysége/tagintézménye összesen mintegy 1100 diákot foglalkoztat. Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium | Pécsi Tudományegyetem. Igazgatók [ szerkesztés] Baka Sára (1994–2002) Bányai György (2002) Dr. Hoppál Péter (2002–2010) Kutasné Kovács Éva (2010–2016) Dr. Kádár Péter (2016–) Új általános iskola épület, tulajdonviszonyok változása [ szerkesztés] A Baranyai Református Egyházmegye 2019-ben megvásárolta az óvoda épületét, mint ahogy a drávafoki iskola épületét is az illetékes önkormányzatoktól. Szintén 2019-ben vehették birtokba a Pécsi Református Kollégium 1, 5 hektáros Engel János úti székhelyén az intézmény legnagyobb, legmodernebb épületét, az új, 3200 négyzetméteres, 20 tantermes, három szintes általános iskolát.
Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs, Palotás és keringő 2014. 01. 25 - YouTube