A levét eltehetjük krémlevesek vagy főzelék ízesítésére. A sunka-, vagyis sódorpástétom (sonkapástétom) Többféle elkészítési módját is lejegyezte Simai Kristóf a 18. század végén Körmöcbányán. Íme az egyik recept: "Készíts tojással tésztát, de víz nélkül, ennek egy részét nyújtsd vékonyra, a lábost jól kend ki vajjal, 's a nyújtott tésztával béleld ki, egy más részét a tésztának metéld öreg kockára, főzd ki, szűrd le, 's a tésztát rakd ruhára, hogy a vize szivárogjon le. A főtt sunkát vagdald apróra, 's izzó vajon futtasd meg. Végy tejfelt 's tojással verd öszve, 's főtt tésztával egyvelesleg töltsd a kibéllett lábosba, född bé vékonyra nyújtott tésztalevéllel, 's fölülről egy kevés megmaradt sunkával hintsd meg. Kakaós fonott kalács recept képpel. Alól-felül tüzet neki, ha megsült, melegen add fel. " (Simai Kristóf: Némely étkek készítési módja. Alinea Kiadó, 2011. 194. recept) A nagymama kakaós kalácsa Hozzávalók: 50 dkg liszt 1 mokkáskanál só 2, 5 dkg friss élesztő 2, 5 dl tej 16 dkg cukor 2 tojássárgája 6 dkg vaj A töltelékhez: 8 ek.
Hagyjuk kihűlni és szeleteljük. Ha tetszett a foszlós fonott kalács receptje, csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon! Ezek a kalácsreceptek is érdekelhetnek: Kovászos, mézes kalács Karamellás-csokis kalács Ostoros kalács
A régi időkben a keresztszülők azért ajándékoztak húsvéti tojást keresztgyermekeiknek, hogy a megváltás örömére emlékeztessék őket. Így készül a sárgatúró: egy liter tejet jól megcukrozva (néhol fahéjjal ízesítve) a tűzre teszünk, és folytonos keverés közben beleütünk legalább tíz egész tojást. Addig főzzük, míg az összes fehérje ki nem csapódik benne. Ekkor a túróhoz hasonlóan tüllzacskóba téve a levét kicsepegtetjük. Húsvéti sonka A nyers sonka sósságától függően egy éjszakán vagy egy napon át áztassuk a sonkát. Szerencsés, ha közben néhányszor lecseréljük a vizet. Kakaos fonott kalacs receptek. A sonka ez által veszít a sósságából, és puhább lesz. Ha ezt kihagyjuk, a sonkát langyos vízben mossuk meg, és egy nagy edényben annyi hideg vízben tegyük fel főni, hogy a víz teljesen ellepje, majd legalább kilónként egy órán keresztül főzzük. Hústűvel vagy keskeny késsel megszúrva megnézhetjük, hogy elég puha-e a közepe is. Ha megpuhult, a saját levében hagyjuk kihűlni. Hideg állapotban szeleteljük. A főzőlevének egy részében elkészíthetjük a főtt tojást is a húsvéti asztalra, ami így sokkal finomabb lesz.
A társadalmi és a társas élet, a füredi savanyúvíz nagy vonzerőt jelentettek. A tóban való fürdőzés ekkor még nem vált megszokottá, hiszen a korszak emberei nem igazán tudtak úszni, így féltek is a nagy tótól. A balatoni vízi közlekedést a Kisfaludy Sándor költőről elnevezett gőzös vízre bocsátása oldotta meg. Kossuth Lajos és Széchenyi István összefogásaként tette meg első próbaútját a tavon 1846-ban. Hogyan keletkezett a balaton medencéje. 1848-ban, Garay János megírta az első Balatonról szóló verseskötetet, Balatoni kagylók cí 1848-49-es forradalom és szabadságharc némiképp megtörte a Balaton fejlődésének ívét. Igazi mérföldkőnek számított az 1861-es esztendő, amikor megépült a Pest-Budát Nagykanizsával összekötő vaspálya, s mindez új utakat nyitott a Balaton déli parti települései számára. Az igazi balatoni fürdőélet az 1860-as évektől kezdődött. A vasúthálózat kiépülésével számos virágzó fürdőtelep született meg a Balaton déli partján: Siófok, Földvár, Boglár, Lelle, Fonyód hívogatta már a nyaralni vágyókat. kikötő, a parton a Hullám és a Balaton szálló, a háttérben, jobbra a Festetics-kastély.
A Balaton neve szláv eredetű. A honfoglalás előtti pannóniai szláv fejedelemségnek a mai Zalavár helyén levő székhelye volt Blatn grad (Mocsárvár, Sárvár). Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. A tó német Plattensee elnevezése és a szláv Blatn jezer (sekély, mocsaras tó) részfordításával keletkezett. Hogyan keletkezett a Balaton? - Kvízkérdések - Földrajz, csillagászat, geológia - Földünk általában, geológia, nagy utazók. A magyarba a szláv név előtagja került, amely eredetileg a Kis-Balatont jelölte, de később az egész Balatonra vonatkoztatták. A honfoglaló magyarok néhány ütközet után elfoglalták a tóvidéket is: megtelepedtek, megőrizték és szaporították a falvakat, templomokat, monostorokat építettek. Így kerülhetett az alapítólevélbe is a leírás. A tó, első magyar térképszerű ábrázolása, 1514-ből való: Bakócz Tamás esztergomi érsek titkárának, Lázár deáknak köszönhetjük.
Azt írták, hogy mintegy 600 hektáron égett le a nádas és az aljnövényzet. A keszthelyi, a pacsai, a zalakarosi, a marcali, a nagykanizsai és a badacsonytomaji hivatásos, valamint az alsópáhoki, a hévízi és a szőkedencsi önkéntes tűzoltók fojtották el a lángokat. A munkálatokat a Zala megyei katasztrófavédelmi szolgálat irányította. Vasárnap este Kósi Zsolt, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője azt mondta az MTI-nek, hogy a nagy füsttel járó tűz miatt helyszíni méréseket végeztek, de a határértéket meghaladó károsanyag-mennyiség nem került a levegőbe.