A kormány júliusban döntött arról, hogy az egészségügyi dolgozóknak kötelező lesz a koronavírus elleni védőoltás felvétele a járvány további hullámainak megfékezése és a betegek védelme érdekében. A korábbi tájékoztatás még arórl szólt, hogy a még be nem oltott egészségügyi dolgozóknak legkésőbb szeptember 1-ig fel kell venni az oltás első dózisát, viszont egy kedd este megjelent kormányrendelet szerint módosult a határidő, szúrta ki a A Pintér Sándor által jegyzett rendelet szerint az új határidő szeptember 15-e. A egészségügyi szolgáltatók nem hozhatnak létre új jogviszonyt olyan egészségügyi dolgozóval, aki nem veszi fel az oltást és meg kell szüntetni a jogviszonyt azzal az egészségügyi dolgozóval, aki megtagadja az oltás felvételét, állt a korábbi tájékoztatásban. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Kötelező oltás egészségügyben. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Tulajdonképpen rendkívül kevés olyan állapot van, amikor az oltás abszolút kontraindikált, pl. a Pfizer esetén a polietilénglikol allergia, de akkor is kaphat más oltást. Az eddig hallottak alapján a mentesítést leginkább azok kérik, akik nem akarják beoltatni magukat. Itt a rendelet: elbocsátják az egészségügyi dolgozót, ha nem oltatja be magát - Napi.hu. Elvi, hitbéli, téveszmei, bizonytalansági vagy bármely más okból. Ezek egyike sem egészségügyi ok, bár a téveszme az már közelít egy más irányból. Én még egy olyan egészségügyi dolgozóval sem találkoztam, akinek annyira súlyos immun-, onkológiai vagy más betegsége lenne, ami miatt nem oltható, de közben teljes erőbedobással dolgozik. Nyilván mindenkit nem ismerek, tehát lehet ilyen is, de 10 mentesítést kérőből gyaníthatóan egy ilyen sem lesz. Amihez én tartom magam Azt gondolom, hogy foglalkozás-egészségügyi orvosként nem leszek üzenőfal, így én a fenti opciók közül a másodikat választom, azaz önmagában egy háziorvosi javaslat alapján nem adok ki igazolást. Ha komoly a baj, tudni akarom, mi az, és ha indokoltnak látom én is, akkor mentesítem a dolgozót.
Lábon hordtam ki. Kiderült, hogy májusban 221 volt a védettségi mutatóm, a min. 50 helyett. Minek akkor az oltás? Nem fogok, majd valahol kérek tanácsot. De előtte várjunk a jövő mit hoz. üdv. 16:00 Hasznos számodra ez a válasz? 18/33 anonim válasza: 100% Nekem 300 ellenanyagom van. Ha kötelező, márpedig bemondták a hírekben, hogy igen, akkor a kormánynak kell vállalnia a felelősséget az esetleges mellékhatások miatt. Hogy semmi felelősség vállalás papírt alá nem írok, az tuti! 2021. 19:41 Hasznos számodra ez a válasz? 19/33 JLCS válasza: 100% Szerintem is lesz még ezzel egy kis jogi hercehurca-nem lesz olyan sima az ügy. Nem vagyok elégedetlen a munkahelyemmel-ha a realitásokat nézzük. Mindenesetre ki akarom a végsőkig húzni. Ha nem megy, akkor megyek. Sajnos emberileg ez a hely mérhetően leromlott. Szerintem a vezetési módszerek miatt-főleg. A járvány másodlagos. 19:56 Hasznos számodra ez a válasz? 20/33 anonim válasza: 100% Ha ezt hagyjuk, akkor itt már tényleg mindent megtehetnek velünk.
A Thury vár Várpalota központjában, Veszprém megyében, a Balaton és a Velencei-tó között félúton található. Az elmúlt 600 év több ostromát is túlélt vár a 14. században épült a Bakony erdejében. A Várpalota jelképévé vált Thury vár, a legendás hírű várkapitányról, törökverő Thury Györgyről kapta nevét. Várpalotai napok - Thury-Vár - Várpalota. A Thury vár elődjének számító fényűző palota építése a Kont családhoz köthető, akik Bátorkő várának közelében egy rangjukhoz méltó, és a várnál kényelmesebb otthont építettek. Ennek a palotának az épületeit is felhasználva az Újlaky-család megépítette a város főterén az akkor még szabályos négyszög, U-alakú belsőtornyos várat. A gazdag nemesi család egészen a XVI. századig uralta a palotát, ami a török időben többször is gazdát cserélt, és funkcióját tekintve is átalakult, végül végvári szerephez jutott. Új tulajdonosai a Podmaniczkyak 1548-ban a kincstárral együtt belekezdtek a vár átépítésébe. Az átalakult végvárat Thury György 13 évig hősiesen védte az ellenséggel szemben. Végül 1593-ban török kézre került, és ez az állapot közel 100 éveig fenn is maradt.
A régészeti leletek és történelmi hagyatékok vizsgálata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy Palota nem csak egy pusztában álló vár volt, de kellett, hogy legyen egy kisebb település is a vár közelében, ami már a 14-15. században minden bizonnyal létezett. Thury Vár - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Rekonstrukciómban ezt nem ábrázoltam, csak pár leégett romos házzal érzékeltettem. Ennek a településnek a pozícióját és méretét meghatározni jelenleg nem tudjuk, így nem láttam értelmét a rekonstrukcióba való belefoglalásának. A Turco féle rajz magyarázattal Azért választottam az 1569-es ostrom utáni állapotát az építménynek a rekonstrukcióhoz, mert egyrészt erről az állapotról van meg a leginkább részletes rajz, másrészt az ostromban megkopott vár sokkal életszerűbb képet ad a valóságról, mint egy "ép" vár. A valóságban a legritkább esetben volt egy középkori épület ép és hibátlan. A viharos évszázadok alatt komoly amortizáció ment végbe az épületeken, ezért ugyanúgy, ahogy napjainkban is van sok épület esetében, a várak egy része mindig sérült, vagy romos állapotban volt, míg más részei fel voltak állványozva, javítás folyt rajtuk.
A várárkon belüli külső falak és az azt tagoló kerek tornyok és rondellák, illetve a kaputornyot védő barbakán ma már nem állnak. A gyaloghíd és a kocsi híd között ábrázolt fal minden bizonnyal a zsilipet foglalta magába. A kaputorony délkeleti sarkában ma is látható a felvonóhíd láncainak kőbe vésődött nyoma. A vár négy tornyából csak kettő maradt fenn, de a közelmúltban felújították az épületet és a hiányzó két torony is pótlásra került egy bizonyos magasságban. A tornyokat összekötő falak helyenként 5 méter vastagságúak. Tovább szépül a várpalotai Thury-vár - Cultura.hu. A kapuház feletti rész XVIII. századi eredetű, a palota többi része különböző rendeltetésű helyiségeket és épületeket rejt. Az eredeti palotaépület a mai déli szárny földszintjén, annak keleti részén helyezkedett el, ettől északkeletre pedig a várkápolna található. Várpalota 1569 - elméleti rekonstrukció 2014 A 60-as évek régészeti kutatásai a falazatok mögül és alól az eredeti palota együttes négy épületét szabadították ki, ezek egy méterrel mélyebb járószinttel rendelkeztek.
A várat mint rendezvényközpontot is érdemes felkeresni: egyre több eseményeknek, szervezett programnak lehetünk itt részese. Tartsunk hát pihenőt utunkon erre járva, s frissítsük fel szellemünket egy sétával a várban vagy egy esti, sajátos díszlettel övezett koncerten!
Várpalota vára a Balaton és a Velencei tó között fél úton, a Bakony lábánál elterülő lápos, ingoványos területen épült fel a Székesfehérvárról Veszprémbe tartó fontos útvonal közelében. A középkorban csak Palota néven említett vár építésének előzményei a közelben fekvő Bátorkő várával kapcsolatosak, hisz az azt birtokló Újlaki család a 14. században kényelmesebb és tágasabb várat akart építeni magának. 1397-ben említi először oklevél. Az elkövetkező évszázadokban többször átépítésre és bővítésre került az épület, de jelen cikkben nem áll szándékomban ebbe részletesen belemenni, mivel elkészült rekonstrukcióm Giulio Turco itáliai hadmérnök 1572-es alaprajza alapján készült. Az Angellini és a Turco féle rajzok és a régészeti feltárások eredményeképp tudjuk, hogy a Hősök terén álló szabályos, négyszögletű, belsőtornyos vár körül a XVI. században palánkfal húzódott, amin belül 20 méter széles ellenlejtős vizesárok volt. Ez a vár mögötti völgyből kapta a vizét. Valószínűleg a talaj lejtése miatt volt szükség a déli oldalon a félköríves támfal megépítésére.
1/25 fotó 9. 5 31 értékelés alapján Bemutatkozás A várpalotai Thury-vár vagy más néven ismert Palota vára az egyik legépebben megmaradt hazai vár, egyben Várpalota jelképe is. A vár épületébe a 60-as években betelepítették a vegyészeti múzeum szocialista jellegű kiállítását, ami sokáig elriasztotta a látogatókat, ám 2013-ban újra megnyitotta kapuit egy teljesen újragondolt, interaktív elemekkel felszerelt gyűjtemény, ami nem csak a fanatikus kémiásoknak nyújt izgalmas élményeket. A múzeum minden év nyarán nagy sikerű alkimista táborokat szervez a kisebbeknek, emellett szabadtéri játékokat is rendeznek minden korosztály számára. A Thury-vár története A vár elődjét, a lakópalotát Kont Miklós építette a 14. század végén. Ezt az építményt Újlaki Miklós 1440-ben átalakította erődítménnyé. A legendák szerint Mátyás király is megfordult itt az Újlaki családnál, mint vendég. Egy másik legenda szerint, 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel Mátyás királlyal kötött, Fehérváron tartandó esküvőjére és a királynői koronázására.