Sokan kíváncsiak a népszerű színész házaspár – Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter – életére, ők azonban csak nagyon ritkán engednek betekintést privát szférájukba. A Kossuth-díjas színésznő most kivételt tett, a BEST magazin nak adott interjúban a magánéletéről is mesélt. Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter 21 éve házasok (Fotó: MTVA / Zih Zsolt) " Nálunk az esték amúgy is a munkáról szólnak, a színházról, úgyhogy Péterrel nem romantikus vacsorákat, hanem romantikus reggeliket szoktunk tartani. (…) Éppen akkor nevezték ki a Vígszínház élére, amikor karanténba került az ország. Rögtön megsokszorozódtak a feladatai, óriási terhek kerültek rá. (…) Péter elfoglaltságai miatt az itthoni ügyek intézését is én vittem. Ez természetes. Nagy kálózy eszter rudolf péter. Nekem az a dolgom, hogy amiben csak tudom, támogassam őt. Mi mindent megbeszélünk egymással" – árulta el a Churchill és Garbo című előadásban Greta Garbót alakító Nagy-Kálózy Eszter. "Szeretem, ha nincs körülöttem felhajtás, maximum csak a munkám miatt. A magánéletemet, a privát tereimet próbálom megóvni.
A szülei sokáig nem is tudták, mire készül, csak akkor árulta el nekik, amikor beadta a felvételi jelentkezését. Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter a százéves Filmgyár jubileumi ünnepségén a Mafilm Róna utcai telepén 2017 szeptemberében. Fotó: MTI/Soós Lajos Nem volt lázadó kamasz, az élsportban levezette minden feszültségét. Nemcsak a szüleivel, de a testvéreivel is szoros a kapcsolata. A hat évvel idősebb Flórával felnőttkorukra értek össze. Nagy kálózy eszter rudolf peter gabriel. Nagy-Kálózy Eszter idősebb lánya, akinek Quintus Konrád az édesapja, Montrealban végzett színművészetit, jelenleg Torontóban él. Három évvel idősebb bátyja volt gyerekként a játszótársa. Ő most filmrendező szakra jár a Színművészeti Egyetemen, egy éve van vissza. Rudolf Szonja a gyakorlati éveit hat másik osztálytársával a Vígszínházban töltötte, Eszenyi Enikő hívta őket oda, aki helyett 2020. július elsejével Rudolf Péter az igazgató. - Ez természetesen elég furcsa helyzet, de most úgy vagyunk vele, hogy ezt dobta a sors, el kell fogadni, ki kell próbálni.
Házaspár kategóriában Kiss Verus egészségügyi szakújságírót és Csáki Gergő szoftverfejlesztőt díjazták. Ők a Császárvonal alapítói, csapatuk egyebek mellett ingyenes mobilapplikációval, szakértői Facebook-csoporttal, weboldallal, YouTube-csatornával segíti a császármetszéssel szülő anyák testi és lelki felépülését. Közönségdíjat kapott tudományos kategóriában Balogh Lívia pszichiáter és Mesterházy Helga egyetemi oktató. Az egyéni és a házaspároknak szóló díjra bárkit javasolni lehetett, közülük a zsűri választotta ki a hivatalos jelölteket. A tudományos kategóriában felsőoktatási intézmények ajánlásai alapján hirdettek győztest. Nagy-Kálózy Eszter - Ripost. A díj Kopp Mária orvos, pszichológus és férje, Skrabski Árpád mérnök, szociológus nevét viseli. A házaspárként együtt kutató és alkotó szakemberek számos társadalomlélektani, magatartásszociológiai munkát jelentettek meg. Több országos reprezentatív felmérést végeztek a magyar egészségi állapot és életminőség pszichoszociális háttértényezőinek feltárása céljából.
Kiss Verus és Csáki Gergő Kiss Verus egészségügyi szakújságíró, férje Csáki Gergő szoftverfejlesztő. A Császárvonal alapítói. Három fiúgyermekük mellett valósították meg a hiánypótló kezdeményezést, mely ingyenes mobilapplikációval, szakértői Facebook-csoporttal, weboldallal, Youtube-csatornával, szakmai workshopokkal, és egy Hegmesék nevű projekttel segíti a császárral szült anyákat és a szülés körüli szakembereket. Tevékenységük több tízezer magyar anyának nyújt támaszt abban, hogy megszülethessenek a kívánt gyermekek, és a hasi szülés kapcsán átélt esetleges negatív érzéseken, tapasztalatokon felülkerekedve egészséges, kiegyensúlyozott, az öngondoskodásban is magára találó édesanya állhassa meg helyét a családjában, a társadalomban. Dr. Nagy kálózy eszter rudolf peter van. Balogh Lívia A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának pszichiáter szakorvosa. Betegellátási és kutatómunkáját a felnőttkori figyelemhiányos és hiperaktivitási zavar területén végzi. Doktori értekezését is az ADHD témájában írta, jelentős mértékben gazdagítva a hazai tudásbázist ezzel az állapottal kapcsolatban, mely számos család esetében komoly kihívást jelent a szülőknek és gyermekeknek egyaránt.
A Tinódisták kezdtek lelkesedni, melegedni, izzadni, lármázni s akik értettek hozzá, inni. Az öreg, a régi pincér nagy szánalommal, megértéssel és megbocsátással nézett el a Tinódi-társaság fölött. Néhányan a szolidabbak, családi életet élők, elálmosodtak volna, ha nem izgatja őket a gondolat és a készülő esemény. Egy óra felé megérkeztek az költő fia és a küldöttség és zúgott az éljen a kék szobában. Alkoholista nő arca live. A kocsis nem rémült el, nem mutatott meghatott arcot, értelmes, bátor arccal vizsgálta az embereket. Megette az ennivalót, megitta az innivalót, meghallgatta, amit beszéltek. Minden Tinódista vágott ki egy kis szónoklatot s az omnibusz-kocsis türelmesen hallgatott. Csak négy óra felé, amikor már majdnem mindenki leragadt szemekkel ült, szólalt meg az ünnepelt: - Én az apámat négyéves koromban ismertem, hamar elpatkolt az öreg. Az édes anyám sokat beszélt róla, többet és mást, mint az urak ma este. Hát én ma is, mint tegnap, nagyon sajnálom szegény édes apámat. Köszönöm az uraknak az ételt és italt és kivánom, hogy legyenek boldogabb emberek, mint az apám.
Ezek az emberek, a Tinódi társaság tagjai, itt, a reszkető homályban, a kék teremben mindig egymáshoz vénültek, hasonultak. Nem ment nehezen a dolog, mert többnyire savanyú, öregül született, hamar ráncolódó arcú, vézna, sápadt valakik voltak mind. Fűtötte őket a láz, összekergette őket a szomorúan nyegle s látástalan ambició, nagyon sokat vártak és akartak maguktól. Egymást megvetették, de jobbnak látták sokaságban ostromolni meg a sorsot, az eredményt, a dicsőséget, a sikert. Diák is volt közöttük, éhes újságíró is, díjnok, magánhivatalnok, jómódú tőkepénzes és szép fizetésű, szép rangú tisztviselő. Már évek óta bolondították, vadították egymást a Harmónia kék termében, verseket, drámákat, rapszodikus novellákat és regényeket írtak. Alig egynek-kettőnek sikerült néha-néha egy-egy zúgfolyóiratot csípni, ahol előkelő írónak nevezték ki s kiadták az írását. Arany János: Írjak? Ne írjak? : hungarianliterature. Volt olyan is, aki a napilapokig eljutott valami úton-módon s a Tinódi-társaság védnöke, egy erdélyi, alkoholista báró, már két tragédiáját játszatta színpadon.
A sztori igazából annyi, hogy suliból buszoztunk hazafele egy barátommal, és a leghátsó sor előtt egyel ültünk, mögöttünk (az öt székes soron) csak ketten ültek, egy nagyjából harmincas csávó és egy nő. Mi a haverommal egész úton dumáltunk, nem túl hangosan, csak annyira, hogy értsük egymást a zúgó buszon. Kunhalmi Ágnes 'nekem két cicim van, és nő vagyok, ezért kevesebb a bérem' kijelentése gusztustalan : hungary. Még az elején feltűnt, hogy a férfi nagy hévvel magyaráz valakinek valamit de nem foglalkoztunk vele, a haverom azt hitte, telefonál, én azt, hogy a nőhöz beszél. Aztán úgy három perccel azelőtt, hogy leszálltunk volna, megütötte a fülem pár mondat, amire azért odakaptam a fejem. Ekkor a csávó szabályosan rámrivallt, hogy "mi a faszt nézek" és egymás után többször patkánygecinek, buzigyereknek meg hasonlóknak nevezett minket (de lehet hogy csak engem, mert én fordultam hátra) és megfenyegetett, hogy agyon leszünk verve, mindezt úgy, hogy egy szót sem szóltunk hozzá, és azt sem tudtuk, ki ő. Ekkor vált világossá, hogy a félórás út alatt végig nekünk beszélt. Ezt aztán nem tudtam csak úgy annyiban hagyni, és bár először kicsit megdöbbentem, de visszaszóltam neki "mi a faszom bajod van geci" vagy valami ilyesmit, erre mondta tovább a sértéseket és a halálos fenyegetéseket, amibe aztán beleálltam, megmondtam, meg lehet próbálni, de abba beledöglik az biztos.
Arról volt szó, hogy egy néhai nagy költő fiát megtalálták, omnibusz-kocsis volt, miként villamosvasúti alkalmazott a Paul Verlaine fia. Ez a szomorú, öreg, gyászosan forradalmi társaság nem szerette az eleveneket, de a halottakért akár máglyákat is gyújtott. S az erdélyi báró, a védnök ideája különösen tetszett, mert az omnibusz-kocsis egyszerű ember, úgy-e nyilván. Alkoholista nő arca de noe. S ilyen ember nem nő senki nyakára, ha ünnepelni fogják, maga az eset regényes, különös, biztosan belekerül a lapokba is. De meg azután kegyeletes, nagyságos, irodalmi esemény is az, mely kiemeli az elfeledtségből egy régi poéta alakját. És demokrata cselekedet, ha aránylag és általában biztos kenyerű s tűrhető ruhájú emberek egy kocsist ünnepelnek. A haragos alelnök egyre szelidülőbb, halkabb és meghatottabb szavakban vázolta az este jelentőségét. Tizenegy óra van, az omnibusz-kocsis tizenkét órakor lesz szabad és nem sejt semmit. Három tagú küldöttség várja, mikor leszáll a bakról, hozza ide, közel van a Harmóniához az omnibusz végállomása.
A Tinódi-társaság tagjainak kellett volna összegyülniük a nagy, rossz levegőjű, hitvány butorú, gyér világú, kék szobában. Teremnek hívták kényeskedve, nagyzolva a Harmónia zenés kávéháznak ezt a hosszú, semmire se alkalmas oldalszobáját. Valóságos megváltás, mesebeli átokzárak lepattanása volt, amikor a Tinódi-társaság kimondta, hogy itt fog ezután gyűlésezni. Maga a kávéház, a Harmónia, is tekintélyt kapott, szétszállt a hír, hogy irók látogatják némely héten kétszer is. Alkoholista nő arcadia. S jöttek, csakugyan némely héten kétszer is, különös arcú, százféle divattal öltözködő, általában azonban nem nagyon vidám férfiak. A nagy, hosszú szobában, mely olyan volt, mint egy sorvadásos, nagyon magas, de lábáról leesett asszony, két lámpa égett csupán. A Tinódi-társaság tagjai között akadt húsz esztendős legény is egy-kettő, de negyven-ötven évet taposott a többség. Ám mikor együtt voltak s a kék falak a két rongyos gázlámpától meghorkanva bámultak s vetettek reszkető árnyékokat, elszaladt az arcokról az évek különbsége.
I Írjak? ne írjak? egyre számolom Határozatlan az öt ujjomon. Nem írni, vétek; írni, kész harag... De mikor Bikfic is verset farag! Eh, félre tőlem együgyű szerénység! Máshol megy az: itt minden a legénység; Szegény koldúsnak táskája üres; Ki mer, nyer, és talál az, ki keres. Nincs szebb dolog, mint az őszinteség; Elrejtett gyertya mi haszonra ég? Vagy, például, mit érne a tojás, Ha nem kiáltná a tyúk: "kotkodás! " Cégér fityeg, hol a kancsó kerülget; Cégér ne'kűl a jó bor is elülhet, Kivált az érdem olcsó vakbora, - Nehezen akad erre cimbora. A nagy Simon (ki nem isméri őt! ) Az álszerénységből szépen kinőtt. Ő az, kitől (bizony már jó minap) Egy hirdetést hoz valamennyi lap: Hogy ő az apja lelkinek se vár (Nem oly bolond ő, mint Shakespeár') Elismerésre, költői babérra, Halál után egy foghagymát sem ér a; Patkó se kell, ha már nem él, a lónak, S jobb egy veréb ma, mint egy túzok holnap: Ismerje meg hát a világ jelenben És bálványozza lángeszét; különben... A költő fia – Wikiforrás. No, mások ezt más útakon teszik, S mindegy az út, ha összeérkezik.