Király Kis Miklós Parázs meg a Húga Indulj, dolog van, Király Kis Miklós Vár rád a 6:20-as pokoli gyors És némi vész, ha majd célhoz érsz: Sárkány, miegymás, pár konkurens vitéz Pár fejet megint le kell most vágnod Csörög a vekker, hívják a számod Megkondítják a harangokat Király Kis Miklós, dobd be magad! És ha már ott vagy és szeled és vágod A témát, az ellent, a sok végtagot, csápot Felötlik bizton, hogy népdallá leszel Ha elbuknál, ha ottan is veszel De ilyen még soha nem fordult elő Csak roppant a sok csont és tolult ki velő Markod alatt lelkük lehelik Király Kis Miklós, mutasd meg nekik! Nem fog ki rajtad se ármány, se csel Ha győzni akarsz, ott te győztes leszel Lepattan róla átok, varázslat Király Kis Miklós, indulj, ha várnak! kapcsolódó videók keressük! kapcsolódó dalok Parázs meg a Húga: Magam ura Se Buddhám, se Krisztusom A Miatyánkot sem tudom A lótuszülés sem megy rég Elsodorhat bármi vég Se Krsnám, se Jehovám Se Allahom, se Devlám Nem vezérel égi jel Bármi végzet megfe tovább a dalszöveghez 1591 Parázs meg a Húga: Leszek a kutyád Leszek a kutyád, ha leszel a gazdám, mert ilyen a fajtám Lehet rövid a póráz, ha laza a hám, az ám!
Elment az öccséhez, de nem mondotta, hogy már a hold is megvan. Mennek, mendegélnek, úgyannyira, hogy elérték a gyémánterdőt. A lovat újra megkötötték egy fához, Király kis Miklós elment a gyémánthídhoz. Mikor odaért, rávágott a kardjával a hídra, ott már három szál deszka szakadt le. Elbújt. Megyen a huszonnégy fejű sárkány, menne a hídon keresztülfele, hát megbotlott a lova annak is. Azt mondja: - Mi oka ennek? Huszonnégy éve rajtad járok, sose botlottál meg! Azt mondja a ló: Akkor leszállott. Kiment. Kérdi a sárkány: Addig verekedett a legény a sárkánnyal, hogy annak is levágta huszonhárom fejét. Mikor levágta a huszonhárom fejét, azt mondja a sárkány: - Király kis Miklós, hagyd meg a huszonnegyedik fejemet, odaadom a napot. Mikor megkérdezte tőle Király kis Miklós, hol van a nap, azt felelte a sárkány: - Ott van a nyeregpokróc alatt! Ennek a sárkánynak háromlábú lova volt, de az a három lábon is sebesebben tudott menni, mint más, akinek négy lába van. Király kis Miklós nem kivette a napot, hanem odatette a csillagokat meg a holdat a naphoz a háromlábú lónak a nyeregpokróca alá.
Ismeretlen útra lép, ahol már nem ő diktálja a szabályokat. Emlékezhetünk a mesére: a nap, a hold és a csillagok megkeresését és visszaszerzését – nem alaptalan – magabiztossággal ajánlotta fel Király kis Miklós, ő volt az, aki kihívta a sárkányokat, a hős volt az, aki elhatározta, hogy megküzd a sárkányokkal (a külső-belső ellenséggel) és meghatározta a harc színterét és módját is. Útja új szakaszában minden ismeretlen számára – azt sem tudja, merre induljon – egy biztos csak: a feladat maga. Illetve még egy, a főhős hite és bizalma abban, hogy sikerrel fog járni. Nem látja, hogy milyen segítséget fog kapni, de elindult és halad előre. Aztán ahogyan halad, úgy kerülnek az útjába a segítők. Szokatlan érzés lehet(ne) ez Király kis Miklósnak, hiszen eddig ő irányított, most viszont a maga erejéből lehetetlennek látszik a feladat megoldása. A mese azonban azt üzeni, hogy ez csak látszólag van így. Miklós is alázattal fogadja el, hogy a történtek után és azok következtében ez a dolgok rendje és minden, ami zajlik vele és körülötte az határozott céllal történik.
további útján már nem bízhat a fegyverében). Király kis Miklósnak a mesefejtés során többször is hangsúlyozott "zökkenőmentes továbblépése" azt is üzeni, hogy ebben a helyzetben a hősnek rá kell bíznia egy időre magát hitére és a magasabb erőkre (a Teremtő akaratára, kozmikus erőhatásokra, kinek hogyan tetszik). Akik ismerik a tarot üzeneteit, azok számára a nagy arkánum XII lapja, Az akasztott kártyája ad útmutatást, azzal, hogy az érintett személyek általában tudatában vannak a körülöttük zajló átalakulásnak ("csak" nehezen viselik el azt). A hit és bizalom, türelem és tudatos egyensúlykeresés, szemlélődő befelé figyelés és robbanó aktivitás nélküli "puszta jelenlét" nagy próbája ez az időszak. A feladattal küzdő személy számára ez a helyzet hihetetlen belső erőpróbát jelent: a mese azonban rámutat arra, hogy sokszor a lehető leghamarabb be kell látni, hogy az eddig alkalmazott eszközök és hozzáállás (bármilyen sikeres lehetett, volt is egy ideig), meghaladottá vált, azon túl kell lépni.
A sárkány huszonnegyedik fejét levágta, felült a háromlábú lóra, s elment az öccséhez. – Na, öcsém, most már megvan a nap, a hold meg a csillagok, mehetünk! – mondta. Ahogy kifele értek az erdőből, leszólt egy kis ember egy fa tetejéről: – Király kis Miklós, azt hiszed, a tied a nap és a hold meg a csillag? – Hát kié? – Az enyém! Na, hát Király kis Miklós fogja magát, felmászik a fára, leveri a kis embert. Az meg, mire ő félig ért, ráugrott a háromlábú lóra, elment vele. Király kis Miklós elküldte haza az öccsét, mondja meg a királynak, hogy s mint járt, ő meg folytatta egymaga az útját. Megy, mendegél szegény fiú hetedhét országon keresztül. Egyszer talált egy embert. Sírt. Kérdi tőle: – Hát te miért sírsz, te ember? – Hogyne sírnék – mondja az ember -, ha kinyitom a szememet, keresztüllátom a világot, és nem látok tovább! – Na, gyere velem, majd lesz módodban a nézés! Mennek tovább ketten. Megint találnak egy másik embert, az is sír. – Hogyne sírnék – mondja az ember -, mikor egyet lépek, keresztüllépem a világot, és nincsen tovább hova menni!
És itt érdemes megállni egy pillanatra. A mesebeli segítők – Messzelépő vagy Messzenéző – tulajdonságai "természetesnek" tűnnek ugyan, a mesehős segítése azonban nekik is kihívást és új területet jelent. Nem véletlenül szól a következőképpen a mese: "azért sírok, mert egyet lépek, keresztüllépem a világot és nincs hova lépni…" amire a válasz így hangzik: "gyere velem, majd lesz módodban a lépés…" Az ősi magyar világszemlélet a mindenséget több, eltérő minőségű, egymástól elkülönülő, mégis összefüggő dimenzióban, rétegben fogta fel és láttatta – pl. a mesén keresztül. Csak ezen a módon érthető – ilyenformán viszont tisztán értelmezhető – hogy Messzelépőnek Király kis Miklóssal való találkozásáig "nincs hová lépnie", ha viszont a hőssel tart a lelki fejlődés, az emelkedés útján, akkor majd "lesz módjában a lépés…" Messzenéző keresztüllátja a világot és nem lát tovább – Király Kis Miklós mellett azonban "lesz módjában a nézés…" Ez alatt csak azt érthetjük, hogy a mesehőshöz csatlakozó segítőtárs számára a szó szoros értelmében új dimenzió nyílik: másik világ, más mozgástér.
Az elvette tőle a napot, holdat meg a csillagokat, s azonnal fel is engedte a csillagokat az égre, hadd ragyogjanak. Megköszönte a három embernek a segítséget, s megindult hazafelé. Feleúton felengedte a holdat is, s mikor már gondolta, hogy nem olyan messzire van, felengedte a napot is, hogy napvilágon érjen haza. Mikor hazaért, a király nekiadta fele királyságát, a lányát is nekiadta, csaptak egy nagy lakodalmat, s még ma is élnek, ha meg nem haltak. Forrás: Kép: Pixabay, Canva
Csontváry Öreg halásza (MTI) – "Sokan készpénznek tekintették, amit Csontváry utolsó éveiben, 1910 után önmagáról papírra vetett, ezt tükrözték az életéről korábban megjelent kötetek. Valószínűleg csak legenda, és része a zseniális festőművész önmítoszteremtésének az is, hogy égi jelre kezdett el festeni. Csontváry öreg hidden. A legendákról le kell hántani, aminek nincs köze életművéhez" – fogalmazott Molnos Péter a Csontváry – Legendák fogságában című album csütörtöki budapesti bemutatóján. A szerző kitért arra, hogy lehetősége volt korábban nem ismert források, elsősorban a Gegesi Kis Pál hagyatékából való kéziratgyűjtemény áttanulmányozására. Mint mondta, kérdéses, hogy a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, a Római híd Mosztárban, a Baalbek festője valóban részt vett-e az általa leírt egzotikus utazásokon Egyiptomban, Palesztinában, Libanonban, Szíriában, illetve képei valóban a helyszínen készültek, avagy később a műteremben. A Népszabadság Könyvek sorozatban, a Kieselbach Galéria támogatásával megjelent 216 oldalas album Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) valamennyi fellelhető – jelenleg 76 ilyen van – festményéről színes fényképet tartalmaz.
Elutazott Capri szigetére, megnézni a kék barlangot, majd tavasszal Spalato, Salome s Trau vidékére kirándult, ahol a napút-motívumok között válogathatott. 1902-ben festette Selmecbánya látképe című művét, majd a budapesti keleti pályaudvar éjszakai fényei kötötték le a figyelmét. Bosznia Hercegovinában megfestette a Római híd Mosztárbant, majd a jajcei Pliva vízesés szivárványos színeit, a nyarat pedig a Magas Tátrában töltötte Tarajkán. "Nem rajzoltam, nem festettem, hanem csak figyeltem és bámultam a természet monumentális szépségét, a hangulat csendes mély ütemét, a gyönyörnek a legszebb természet zenéjét" Rengeteg felé kirándult, kereste a természetet, a szépet melyet megörökíthet. Új Csontváry-album: képei színesben, élete feketén-fehéren – kultúra.hu. 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Az út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban című képei őrzik. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, A taorminai görög színház romjai című húsz négyzetméteres tájképet. Egyiptomban elkészítette a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című sokalakos, expresszionista kompozícióját, amelyen egyes kritikusok szerint már a lappangó skizofrénia jelei mutatkoznak.
Hídugrás Mostarban Régi hagyomány a városban a hídugrá s. Nyári napokon nagy eséllyel láthatunk mi is bátor sport embereket, akik a híd ívének legmagasabb pontjáról, 27 méter magasból alávetik magukat a türkízkék Neretváb a. A hídugrók a hídon bámészkodó turistáktól pénzt szednek össze, ha megvan egy elfogadható összeg, akkor beugranak a vízbe. Az ugrás nemcsak pénzszerzés, hanem gyakorlás is. A július végén tartott Ikari nevű, ezreket vonzó rendezvényre edzenek, ahol a versenyzők hivatalosan is a mélybe vethetik magukat. Mostari Öreg híd | Szeged Ma. Amikor második alkalommal voltam Mostarban, akkor sikerült lefotóznom egy hídugrót, amikor már alávetette magát, de még nem ért a vízbe. Kicsit nehezen kivehető a fotón, ezért pirossan bekarikáztam, hogy jobban kivehető legyen. Hasznos információk Mostarba utazóknak Készüljünk fel arra, hogy nyáron nagyon meleg van. Mostar Bosznia-Hercegovina legmagasabb hőmérsékletű városa, forró napokon akár 45 °C-ot is eléri a hőmérséklet. Egy fejfedő mindenképp tanácsos és ne feledkezzünk meg a gyakori ivásról sem.