Nincs más út, csak az előre! Mai lapjaink: a Hold (XVIII), a Mágus (I) és az Uralkodónő (III) Képek: Két Ösvény Tarot Semmit ne komplikálj túl! Lásd a lényeget, bárhol vagy és bármi is történjék ezen a napon! Mellőzd a felesleges illúziókat. Épp az van és annyi van, amennyit látsz. Ne az érzéseidre hallgass, ne… Read More Napi Tarot üzenet | 2022. április 7. | Nórától A legnehezebb magunkat megváltoztatni… Mai lapjaink: a Feltámadás (XX), a Mérték (XIV), a Remete (IX) Képek: Két Ösvény Tarot A legnehezebb magunkat megváltoztatni, magunkon módosítani, a hiedelmeinken túllépni, elhinni, hogy lehet jobb, másabb, örömtelibb. Minden változás olyan, mint a kígyó vedlése. Fájdalmas. Hihetjük, hogy az már elhalt, száraz bőr, ám az ettől való megszabadulás piszok… Read More Napi Tarot üzenet | 2022. április 4. | Nórától Létezhet öröm bánat nélkül? Hétvégi lapjaink: a Hold (XVIII), a Mérték (XIV) és a Válaszút (VI) Képek: Két Ösvény Tarot Sokan megkérdőjelezik azt – nap napot követve -, hogy létezhet öröm ezen a bolygón anélkül, hogy az ezzel egyenlő mértékű fájdalom meg ne szülessen.
Lassan járj, tovább érsz! Mai lapjaink: a Csillag (XVII), a Feltámadás (Végítélet, XX) és az Igazság (XI) Képek: Két Ösvény Tarot Eme három lap találkozása nem válthat ki ijedtséget vagy félelmet az Olvasóból, – hacsak nem jut eszünkbe, hogy más Tarot csomagokban a Feltámadás lapját Végítélet -nek keresztelték, így ez utóbbi elnevezéséből fakadóan könnyen félreértelmezhető. Az ítélethez leginkább a büntetés, a kárhozat, az ítélet – így pedig az ebből fakadó félelem és rémület kapcsolódik. Mi jöhet még? Mit kell még átélnem? Rontás? Átok? Negatív energia? Cseréld le jóra május 7-én! Egy szabad hely van! A Végítélet / Feltámadás kártya jelentése a Csillag és az Igazságszolgáltatás lapokkal körülölelve pozitív üzenetet hordoz. Gábriel Arkangyal trombitáján keresztül kürtöli szét a világban, hogy elérkezett a felszabadítás, a feloldozás, a megváltás, a megvilágosodás ideje. Így vagy úgy, de a végére értél valaminek, ami súlyos terhektől kíméli meg vállaidat a továbbiakban. Bármilyen függő ügyed is legyen, ideje rendezni a sorokat.
Elköteleződés? Izgalom? Tanulás? Inspiráció? Tapasztalat gyűjtés? Ez most mind megadatik! Elmaradhatatlan energiaforrás a csuklódon💰: Bőség kristály karlánc & Áldás kristály karlánc… Read More Napi Tarot üzenet | 2022. április 5. | Nórától Aki veszített egyszer, még nyerhet máskor! Mai lapjaink: a Torony (XVI), a Főpap (V), az Erő (VIII)Képek: Két Ösvény Tarot Aki egyszer már veszített, kudarcot vallott, netán sokat szenvedett, – úgy igazán, vérre menően, fájdalmasan, akár ordítva -, az ritkán kockáztat újra. Akiből egyszer már kiszakítottak egy méretes darabot, akit megégettek tűzzel, víz alá nyomtak, … Read More Napi Tarot üzenet | 2022. március 29. | Nórától Megalkuvásra születni kell! Mai lapjaink: a Mérték (XIV), a Kísértés (XV) és az Uralkodó (IV) Képek: Két Ösvény Tarot A Mérték lapja mindig az Arany középút szükségességére hívja fel a figyelmet. Mindegy, mi a téma, hány évesek vagyunk, hol és mit teszünk. Meglelni és beletanulni az Arany középút életformájába bitang nehéz feladat.
Lap száma: VI. (A Szeretők; A Szerelmesek; A Döntés) Archetípusa: sorskérdés, szabad akarat Csillagjegye: Ikrek Kulcsszavak: Dualitás, szeretet, összefüggés, függés, megkérdőjelezés, döntés, döntés elhárítás. Általános leírás, életérzés, amit kivált: A döntés szükségessége, a válaszút, mely túl sok kockázatot rejt. Benne maradni a biztosban, ami nem jó, vagy bevállalni a bizonytalant, ami remek lehetőségekkel kecsegtethet. Túl sok rizikó, túl sok megválaszolatlan kérdés. A tudat szintjén: A dualizmus óriási dilemmája. Világos és sötét, kemény és puha, örök ellentét. Csak egyet lehet választani a kettőből. A kapcsolatok szintjén: A két ember közti döntésképtelenség valójában az elme problémája, ugyanakkor érzelmi szinten, a lélekben és a szívben születik választás. Melyik erősebb? Melyik írja felül a másikat? A Válaszút célja: Megérteni, hogy valójában nincs rossz döntés. Csak döntés van. Minden döntés jó és hasznos akkor, amikor letesszük mellette a voksunkat. Abból tanulunk, az által építkezünk.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A Helytartótanácsot (teljes nevén a Magyar királyi helytartótanács ot) az 1722/1723. évi országgyűlés iktatta törvénybe, mint Magyarország országos kormányzati szervét. Elnöke az uralkodó helytartója, vagyis a nádor volt, vagy a kinevezett királyi helytartó, illetve – mint II. József idejében is – a nádort helyettesítő zászlósúr ( országbíró, tárnokmester). Helytartótanács székhelye. A Helytartótanács rendi kormányzati szerv volt, és ez tagjainak összetételében is tükröződött: meghatározott számban főpapok, fő- és köznemesek alkották a tanácsot, ugyanakkor a tanácsosok kinevezése az uralkodó joga volt. A Helytartótanács rendszeres üléseken, kollegiális alapon hozta döntéseit. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. Székhelye Pozsony volt, majd 1784-ben költözött Budára. Nem tartozott a Helytartótanács illetékességébe sem a kamarai és katonai igazgatás, sem pedig az igazságszolgáltatás. Horvátország ügyeinek intézését az 1767 és 1779 között fennállt Horvát Tanács megszűnésével vette át a Helytartótanács.
Figyelt kérdés Miért fontos az a kérdés hogy hol a minisztérium székhelye? Milyen hatalmakat gyakoroltak a kancellária és a helytartótanács? Mi a jelentősége az évenkénti ülésszaknak? Az évenkénti ülésszak miért korlátozza az uralkodó hatalmát? Miért kell lehetőség szerint télen tartani az üléseket? Mi a különbség a rendi és népképviseleti országgyűlés között? Hogyan alakult a nemesek választójoga? Mit jelent a vagyoni cenzus, és mit az értelmiségi cenzus? Mai szóval hogyan mondhatnánk hogy tudor? Mi a "magyar tudós társaság"? Horvátország mióta volt a Magyar Királyság része? Miért volt érdeke a Habsburg uralomnak az, hogy korábban megbontsa az állami egységet, és Erdélyt külön kormányozza? Mit jelent az egyenlőség mellett az "aránylagosan"? Mit jelent a jobbágyfelszabadítás? Mi az úri törvényhatóság? Mi volt a cenzúra? Hogyan különíti el a törvénykönyv a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat? A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961) | Library | Hungaricana. A törvény hogyan segítette a polgári átalakulást és a hazánk önállóbbá válását? Sajnos még nem érkezett válasz a kérdésre.
Kategória: kulturális örökség Fellelhetőségének helye: Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása: Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyen, a régi megyeházán található levéltáráról így írt Kazinczy Ferenc 1821-ben: De még igen számos, igen nagy tekintetű Írásaink vagynak… Ezek nem egyedül a' Megye', nem egyedül a' Haza', hanem az egész Emberiség' kincsei, 's a' később idők Kovachichai 's Horvát Istvánjai innen szednek majd fényt régibb történeteink homályainak fel-világosítására. " Az Árpád-kori eredetű, a Sajó-Hernád torkolatvidékétől a lengyel (később galiciai) határig húzódó Zemplén vármegye levéltárának legkorábbi, 16. Helytartótanács - Wikipédia. század közepe előtti iratainak sorsa nem ismert. Szirmay Antal, Zemplén vármegye jegyzője történeti műve alapján Kazinczy örökítette meg azt a hagyományt, mely szerint a levéltár legrégibb őrzőhelye Csicsva vára volt, ahol 1527-ben, a kettős királyválasztás utáni polgárháború alatt pusztult el a teljes iratanyag.
A vármegyei levéltár nagyságáról, őrzésének helyéről és rendezettsége mértékéről az 1660-as évek elejétől vannak adataink. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705-ben például Csicsva várában őrizték a "Vármegye Archyvumát". 1711 után az uralkodó, az országgyűlések és a Magyar Királyi Helytartótanács részéről is kezdeményezték, hogy a vármegyei levéltárak anyagát gondosabban őrizzék és használhatóbbá tegyék, elrendelték az iratok lajstromozását és szorgalmazták megyeházák felépítését, ahol az iratoknak állandó és biztonságos őrzőhelyet találhattak. Ekkor, a 18. század első–második harmadában lett a vármegye székhelye Sátoraljaújhely, míg más, korábban központi szerepkört betöltő települések, közte az Árpád-kori földvárral és a 17. században épült, ma is látható megyeházával rendelkező, Zemplén mezővárosának a jelentősége lehanyatlott. Page 65 - hetszinvilag_mf.indd. A ma is álló vármegyeháza előtt is volt már a 18. század közepén, Sátoraljaújhelyen egy vármegyeháza, amelyről 1755-ben azt írták, hogy itt tartották a megyegyűléseket és a megyei törvényszéket, valamint a vármegyei tömlöcök itt voltak.
Máig ható módon később, már élete utolsó szakaszában fonódott pályája a vármegyei levéltárral. 1815-ben kérte fel őt mások mellett a vármegye közgyűlése, hogy legyen tagja, egy a levéltárat vizsgáló bizottságnak, ennek elfogadására azonban ekkor még nem volt lehetősége, az ismételt 1820. évi felkérést azonban elfogadta és így 1831 nyaráig munkálkodott a levéltárban, mint az "Archívum végig nézése végett kiküldött Táblabíró". Levéltárvizsgálati-ellenőrzési feladatai mellett, rendezési, állományvédelmi, selejtezési munkákat is végzett, történeti kutatásokat folytatott és jelentős újítása a közművelődési tevékenység elindítása, így elmondható Kazinczyról, hogy modernizálta a korábban csak jogbiztosító tevékenységet ellátó, rendi jellegű megyei hivatalt. A levéltár, amely 1950-ig, mint Zemplén vármegye levéltára működött, ma pedig a MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára, nemcsak az egykori megye, de a mai Magyarország területén található zempléni térség településeinek, családjainak, intézményeinek, gazdasági társaságainak gazdag iratanyagát is őrzi.