E bizonytalan, vészjósló jelekkel terhes közhangulatban szólalt meg Vörösmarty, aki jól érzékelte, hogy ebben kritikus történelmi pillanatban különösen időszerűek a Szózat sorai. Akkor kínálta fel a reménység gondolatát és a buzdítást, amikor arra a legnagyobb szükség volt. Akkor rendelte élet és halál fölé a hazához való hűséget, amikor a válsághelyzetbe került magyarság történelmi válaszút előtt állt. A mű a nemzetté válás korában született, ekkor alakult ki az a hazafias kifejezésmód, melynek nemcsak irodalmi, hanem nyelvi, művészeti és viseletbeli elemei is voltak, és amely megelőlegezte az önálló, független magyar nemzet újraalapítását. A Szózat ma ismert szövege 1837 elején jelent meg az Aurora zsebkönyvben. Kossuth Lajos így méltatta jelentőségét: " Vörösmarty, ha mást soha nem írt volna… ezen egy művével is hervadhatatlan koszorút körített homlokára. " Hogyan lett a Szózat hazafias énekünk? Vörösmarty Mihály: Szózat (elemzés) – Jegyzetek. A vers egy naptár révén széles közönséghez eljutott, s hamarosan szavalták, emlegették, idézték, majd 1839-től énekelték is (az Egressy Béni által szerzett első dallamra).
Ezt mutatja még az inverzió, a rövid felszólító szavak. 3-12. versszak a második szerkezeti rész, az indoklás. Ezt a részt idősíkokra lehet bontani. Első két versszak a múlton belül a dicső múlt, célja a példaállítás, hiányzik a haza természeti képe, de megvannak a történelmi képek, a honvédő harcok. Vörösmarty kimeri mondani a szabadságharcot, nála a szabadságharcok dicsők. Közelre mutató határozószavakkal, névmásokkal a jelenhez kapcsolja a múltat. A műben megjelennek, az ünnepélyes jelzők, régies igealakok. A következő rész a jelen (6-7. versszak). Vörösmarty bizakodónak látja a jelent, hiányzik belőle Kölcsey pesszimizmusa. Kitágítja a világot – a magyarság a világ része. Minden szenvedés, csapás ellenére megfogyatkozva, de még itt vagyunk. Végletes választási lehetőség jelenik meg, élet vagy halál. Ez így nem mehet tovább, ezt a részt bővebben kifejti a jövőben. A harmadik nagy rész a jövő (8-12. Felvázolja a döntési lehetőségek két pólusát. A jövőben ez a sorsdöntő lesz. Terjedelemben ez a legnagyobb rész.
Vörösmarty 1836-ban írta a Szózatot, amikor nyílt szakításra került sor a bécsi udvar és a magyarság között. Ezekben a napokban, amikor kockázatos volt jó magyarnak lenni, szólalt meg a költő rendületlen hűséget, hazaszeretetet követelve Ezek után Vörösmarty művészetében a líra lesz az uralkodó műnem. A Szózatában nagy hazafias költészetének el remekművét alkotta meg. A Szózat felhívás, kiáltvány, szózat a magyar nemzethez. Szónoki beszédre emlékeztető szerkezete van: a legfontosabb tétel, a felhívás lényege a mű kezdetén azonnal megjelenik, az egyre erőteljesebb érvsorozat után paranccsá erősödve ismét elhangzik a költemény végén. A vers az egész nemzethez szól. Az egyes szám 2. személy használatával közvetlen, bensőséges kapcsolatot létesít az olvasóval a költő. Ellentmondást nem tűrő érvsorozatával ezt a megszólítottat kívánja meggyőzni mondanivalója igazságáról, de közben a költő maga is átéli a lehetséges ellenérvek elkeserítő alternatíváját. A vers végén a belső vita adja meg a Szózat érvelésének igazi hitelét.
Rendelő címe Cívis Egészségház (Fogtechnika épület) földszint, 12-es rendelő 4027 Debrecen, Dózsa György utca 25. Rendelési idő kedden 16:00-tól 21:00-ig Bejelentkezés A rendelés előjegyzés köteles. Időpontot kizárólag online foglalhat. Online időpontfoglaláshoz kattintson ide
Urológus TOVÁBBI ORVOSOK Urológus SZAKTERÜLETEN Debrecen TELEPÜLÉSEN Dr. Benyó Mátyás Urológus, Debrecen, Dózsa György u. 27. Dr. Berczi Csaba Urológus, Debrecen, Miklós u. 5-13. Kiss Zoltán urológus, Debrecen, Dózsa György utca 25. Murányi Mihály Urológus, Debrecen, Batthyány u. Magán urológus debrecen. 12 Dr. Rácz Kálmán Urológus, Debrecen, Bartók B. u. 2 Dr. Reszegi László Urológus, Debrecen, Küküllő u. 12-16 Dr. Tállai Béla urológus, Debrecen, Batthyány utca 12. Varga Attila urológus, Debrecen, Batthyány utca 12. F/1.
1991-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 1992-ben bevezette a laparoscopos urológiai műtéti eljárást hazánkban. 1994 és 1996 között a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya urológiai kutató bizottság tagja, valamint a Magyar Urológusok Társaságának elnöke (1997-ig), előtte és utána vezetőségi tagja. 1995-től a Debreceni Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár. Dr. Csorba Judit urológus főorvosnő - Piros Katalógus. 1999-ben az Endoscopia és Minimálisan Invazív Terápia című folyóirat alapító főszerkesztője volt. 2006-tól ugyanezen klinika Endourológiai és Vesekőzúzó Központjának szakmai igazgatója. Több könyv szerzője, társszerzője, szerkesztője. Gyógyító munkája, műtétei, publikációi, könyvei, előadásai bel- és külföldön elismertté tették. Több egyetemi és országos kitüntetés birtokosa.