A buszpályaudvar tervezése és építése során az akkor még meglévő, és a környéken mindent behálózó vasúti vágányok érinthetetlenek voltak, ez magyarázza a létesítmény mai szemmel érthetetlen formáját. Később a vágányhálózatot racionalizálták, a buszpályaudvar mellett felszabaduló területet viszont nem arra használták fel, hogy a torz végállomási formációt rendbe tegyék, hanem a maradék területre beszuszakoltak egy P+R-parkolót, aminek a területfelhasználása és kialakítása is – érthetően – távol van a tökéletestől. Jövőre új villamosvonal épülhet Budapesten - Portfolio.hu. A vasútállomás túloldalán az ütemezési tökéletlenkedés miatt helyet cserélt buszvégállomást és P+R-parkolót már olyan sokan kritizálták, hogy ettől nyugodtan eltekinthetünk, meg kell viszont említeni a MÁV korábbi terveit egy járműkarbantartó telep létesítésére, amelyet – hol máshol? – az Etele tértől délre, a tervezett metrókocsiszín mellett építettek volna meg. A vasúti lobby olyan erős volt, hogy kis híján a közben készülő szabályozási tervből is el kellett távolítani a harmincas évek óta befejezetlen Somogyi út dél felé meghosszabbított nyomvonalát.
Az ülésen a tervezők és a beruházó képviselőjén kívül felszólalt többek között a 11. kerület főépítésze, Takács Viktor, a MÁV, valamint a VEKE képviselője. A főváros viszont nem képviseltette magát. A Tervtanács tagjai elé a kereskedelmi létesítmény engedélyezési, az intermodális központ elvi engedélyezési, a tér egészére készült koncepció pedig programterv szinten került. A bemutatott tervek legfontosabb elemei a kereskedelmi létesítmény, az intermodális csomópont, a P+R parkolóház és magának a térnek a rekonstrukciója. 2018-ra mehet el az 1-es villamos az Etele térig | Alfahír. Az elképzelés része a vasúti sínek fölött átvezetett gyalogoshíd is. "Olyan helyszínről van szó, ahol víziók kellenek" – emelte ki Zoboki Gábor építész. "A metróépítési projekt miatt kötelező az intermodalitás, amelyhez budapesti léptékben magasan a legjobbak az adottságok; a jövőben a téren országos jelentőségű közlekedési és infrastrukturális csomópont jöhet létre. " Bár a metró elkészülte javít az infrastruktúra amúgy is kiváló adottságain, ugyanakkor Zoboki szerint a 4-es metró "a szakma szégyene"; véleménye szerint az olyan szinten teszi tönkre a tér környezetét, ami rendkívül megnehezíti majd a jövőben a további fejlesztést.
Frissítve: 2021. jan. 2. Előzmények – Lövőház utcától a Széna térig Bogdán Miklós magánvállalkozó 1928-ban indítja be az autóbusz-közlekedést a Budapest-Páty-Zsámbék vonalon. Az autóbuszok végállomása ekkor még a Retek és Ezredes utca sarkánál volt található, de egy évvel később már a Széna tértől, a Margit körút 87. elől indultak a járatok. A tevékenység kifejezetten nyereséges volt, hamar bővült a járműállomány és az útvonalak már a környező településeket is elérték. 1932-től többen társultak a tevékenység ellátására, már Budapest-Zsámbékvidéki Közlekedési Vállalat Kft. - ként végezték a szállítást. A társaság vonalai a megalakuláskor: Budapest – Budakeszi – Páty – Zsámbék, Zsámbék – Szomor – Bajna, Zsámbék – Herceghalom, Zsámbék – Gyermely – Tarján, Zsámbék – Tök – Perbál – Tinnye – Piliscsaba, Perbál – Budajenő, Perbál – Piliscsaba – Budapest. 1933-ban kezdi meg a társaság a közlekedést a Budakeszi – Telki – Budajenő útvonalon is, ezzel lényegében kialakult a ma is élő hálózat gerince.
Az intermodális csomópont, leánykori nevén az IMCS, a kétezres évek elejének találmánya. Egy nem kis energiaráfordítással kitalált márkanév, mely a budapesti (és az országos) közlekedési hálózat féloldalas, inkább az üzemeltetési, mint a komfortszempontokat figyelembe vevő, fejlődése-fejlesztése során felhalmozódott hibákat volt hivatva – csomóponti szinten – előnyként láttatni. A kifejezés először egészen konkrétan a négyes metró kelenföldi végállomásával összefüggésben talált magának utat a szakmai és köznyelvbe. Itt artikulálták a tervezők és a DBR-projektiroda először, hogy a metró kívánatosnál és szükségesnél beljebb kialakítandó végállomása nem hiba, hanem egyenesen jó dolog. A végállomás robbanásszerű városfejlődést fog magával hozni, az ezáltal felhúzott környezeti minőség pedig kényszer helyett örömmel vállalt tevékenységgé fogja tenni az átszállást. Még annak a gazdagréti lakosnak is, aki tízezredmagával a Budapesten szokásos egy megállóra fog lakni a fő városközponti kapcsolatát biztosító metróvonal végállomásától.
Hannibál tanár úr 1956-os magyar film Szabó Ernő Nyúl Béla szerepében Rendező Fábri Zoltán Alapmű Móra Ferenc: Hannibál föltámasztása Műfaj filmdráma filmszatíra Forgatókönyvíró Fábri Zoltán, Gyenes István, Szász Péter Főszerepben Szabó Ernő Greguss Zoltán Kiss Manyi Zene Tamássy Zdenko (korabeli zenék felhasználásával) Operatőr Szécsényi Ferenc Vágó Szécsény Ferencné Jelmeztervező Nagyajtay Teréz Díszlettervező Márkus Tibor Gyártás Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 88 perc Forgalmazás Forgalmazó MOKÉP (Magyarország) Bemutató 1956. október 18. Korhatár II. Fák jú, Tanár úr! – Wikipédia. kategória (F/5016/J) További információk IMDb A Hannibál tanár úr 1956-ban készült magyar tragikomédia. Móra Ferenc Hannibál föltámasztása című szatirikus kisregénye alapján Fábri Zoltán rendezte. 1968 -ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé ( Budapesti tizenkettő), 2000 -ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe, 2012 -ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is.
- Itt volt régebben az állomásfőnökség! - közölte Andris, és megnyalta a szája szélét. Ingerlőés erotikus volt a mozdulat. Ricsike tétován bóklászott a putri padlóján. - Mért jöttünk ide? - kérdezte. - Nézd csak, mi van itt! - kacsintott Andris, aztán egy rekamié alól kihúzott egy köteg MELEGFRONT magazint. - De hiszen ebben az újságban köcsögök vannak! - replikázott Ricsike. - Igen... de nézd csak meg jobban. Leültek egymás mellé a földre törökülésben, és lapozgatni kezdték a gay magazinokat. Fiúk tangában. Fiúk pucéron. Bukósisakban. Azbesztkötényben. Hatalmas farkú, izmos fiúk. Ricsike kapisgálni kezdte a gay-életérzést, és merevedése támadt. Andris észrevette, és rögvest szájon csókolta. A két fiú hempergőzni kezdett a földön, majd kiszabadították a farkukat, és felváltva kiszopkodták egymásnak. Ricsikét ábrándozásából László tanár úr hangja szakította ki. - Ricsi, gyere légy szíves, pakoljuk be ezt a közlekedőedényt a raktárba! Ricsi boldogan somolyogva felpattant, és fenekét enyhén riszálva már sietett is a tanár úr segítségére.