Júliusban megjelent a Peter Parker Pókember 52. száma, és ennek kapcsán úgy éreztük, ideje kicsit foglalkozni hazánk egyik legkülönlegesebb kiadványával, ami az 1999-ben megszűnt A Csodálatos Pókember képregény által hagyott lyukakat hivatott kitölteni. A kéthavonta megjelenő Peter Parker Pókember képregénysorozat nyolc éve, 2012 nyarán kezdte meg a pályafutását a Kingpin Kiadó jóvoltából, de ha valaki ennek ellenére sem hallott róla, az nem meglepő, hiszen A Hihetetlen Pókember sorozattal ellentétben ez a széria nem kerül az újságárusokhoz. A kiadónál lehet előfizetni rá, képregényes rendezvényeken szerezhető be, illetve megtalálható a Kingpin frissen nyílt csepeli képregényboltjában is. Na nem az összes rész, hiszen az 52. kötetnél tartó sorozat már a kezdetek óta limitált példányszámban készül, így a 31. szám előtti időszakból csak alig fél tucat kiadvány szerezhető be, azokból is a második kiadás. Érdekesség, hogy a kiadónál már nem elérhető kötetek az eredeti ár sokszorosáért cserélnek gazdát a másodlagos piacon, így aki nyolc évvel ezelőtt elkezdte gyűjteni a sorozatot, az egyáltalán nem csinált rossz befektetést.
A Klónsztorik után kicsit megint visszatértünk a 80-as évekbe, aztán megismerhettük a Vészmanó valódi kilétét, idén januárban pedig visszaugrottunk a 70-es évekre. Peter Parker Pókember: egy új korszak Mielőtt rátérnénk a Peter Parker Pókember friss számára, még gyorsan eláruljuk, hogy a Kingpin számos történetet megjelentetett a 60-as évekből is, méghozzá a Peter Paker Pókember különszámokban – ezekből eddig összesen 7 jelent meg, a legutóbbi 2020 végén. A Peter Parker Pókember II/1 különlegessége nemcsak az, hogy egy korábban jobbára hanyagolt korszakból közöl történeteket. Az új számban a The Amazing Spider-Man 119-123. számai olvashatók, amik két szempontból is érdekesek. A legendás Stan Lee a 118. számmal fejezte be a Pókember történetek írását, a helyét Gerry Conway vette át, ami mindenképpen korszakváltást jelent, és az író igen hamar letette a névjegyét: a 121. számban lényegében megölte Gwen Stacyt, a Zöld Manóval végeztetve el a piszkos munkát. A sztori, ami örökre megváltoztatta Peter Parker életét.
García! #1 – Mirelitkémmel a rendszer ellen Ahogy azt a fülszövegén olvashatjuk, a García! egy bűnügyi történet. Igazság szerint ez egy roppant visszafogott megnevezés, de sokkal egyszerűbb, mint összefoglalni, mi is ez. A García! ugyanis egyszerre... Jean Grey-nek mindenki örül – Eljött a Tegnap Sokáig kerestem a megfelelő kifejezést Jean Grey-re. Végül a "tiszteletet parancsolót" kaparta ki elmém egyik sarkából a mindenhova betekintő szellem. Mi, olvasók, kezdőtől haladóig és fekete övesig, olvastuk az... Szárnyal a bőregér: Batman Gotham az árnyak városa, kicsivel a mi valóságunktól balra. Egy törött tükör, amelyben a saját neurózisainkkal és sötét oldalunkkal nézünk szembe, egy hatalmas színpad, ahol teljesen természetes, hogy a... 9 gondolat a Maus betiltásáról Többször elhessegettem már a témát, de miután folyamatosan visszatér a látóterembe, így megadtam magam és megnyitottam Vigéc Wordjét. Hangsúlyozni szeretném, hogy az alábbiak a saját meglátásaim, nem egyeztettem a...
Jelen történet megjelenésekor még ismeretlen volt a Manó civil énje, így biztos nagy meglepetéssel szolgálhatott az olvasóknak. A maradék három füzet egyrészt az űrt megjárt Jameson ezredes (Jonah fia) által összeszedett űrspórák, valamint az őt elrabolni akaró – és itt debütáló – Rínó körül forog. Mindegyik füzetre jellenmző a 60-as évek naív bája, a mesélők kiszólogatása az olvasóknak, meg a sok szöveg. De tényleg, a mai képregényekhez képest marha sokat dumáltak ezekben. :D John Romita rajzai szerintem szépek, bár a Rínója a későbbi változatokhoz képest egy kicsit szokatlan volt, de ez talán a korszak legtöbb ellenfelére jellemző. Várom az év végi folytatást, és remélem a sorozat hosszú életet él meg! cyrussmith >! 2019. május 27., 16:27 A kötet az Amazing Spider-Man #39-43 füzeteiből áll, amik legendás számok sok szempontból is, hiszen ezek John Romita által rajzolt első Pókemberek, olyan kultikus képregénytörténeti panelekkel, mint a Zöld Manó önleleplezése, vagy Parker első találkozása Mary Jane-nel.
Mivel a Covid–19-betegség után sokan még hónapokig szenvednek a tünetektől, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja az országban egyedülálló új ellátási formát, Post-Covid Szakambulancia Hálózatot hozott létre. "Kiemelten fontos feladatunknak tekintjük a koronavírus-fertőzésen átesett betegek utógondozását is. Úttörő kezdeményezésként Klinikai Központunkban számos szakma részvételével egy interdiszciplináris ellátási formát, úgynevezett post-Covid Szakambulancia Hálózatot indítunk el, melynek köszönhetően a debreceni és a térségi betegek számára új lehetőségek nyílnak meg a gyógyulásra – idézi Szabó Zoltánt, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DEKK) elnökét az intézmény közleménye. A szakambulanciákon infektológus, gyermekgyógyász, kardiológus, tüdőgyógyász, reumatológus, neurológus, pszichiáter és szakpszichológusok részvételével azoknak a betegeknek a kivizsgálását, gondozását és rehabilitációját fogják végezni március elsejétől, akiknek a panaszai összefüggésbe hozhatók a Covid-fertőzéssel.
A közlemény szerint a post-Covid Szakambulancia Hálózat a nemzetközi irodalom alapján a háziorvosok számára szakmai útmutatót állított össze, továbbá a koronavírus-fertőzés után megjelenő panaszokat és az életminőség-romlást részletesen feltáró strukturált kérdőívet is kidolgozott. A szakmai anyagokat a Debreceni Egyetem Klinikai Központja kiküldi a Hajdú-Bihar megyében működő valamennyi háziorvosi praxisnak. "A beutaló és a kérdőívek kitöltését követően, a háziorvos a vezető panaszok alapján utalhatja a beteget a megfelelő szakambulanciára. Az első vizsgálatra történő bejelentkezés Covid–19-fertőzés lezajlása után legalább 3, de nem több mint 6 hónappal történhet. Az első vizsgálatot követően a beteget egy második ellenőrző vizitre 6–12 hónap múlva visszahívják" – hangsúlyozta Papp Mária, a DEKK alelnöke. © MTI / Komka Péter A cél az lenne, hogy a szakemberek folyamatosan konzultáljanak egymással, elősegítve ezzel, hogy a gondozásra szoruló betegeket időben felismerjék és mihamarabb megfelelő szakellátásra, gondozásra irányíthassák.