Bemutatkozás Nyomda üzemeltetés, könyvkötészet - A telefonszámot csak az előfizető engedélye alapján tehetjük közzé
4 0-21. 15 minden óra 15 perckor, 7. 00-18. 00 minden óra 45 perckor. Hétvége: 5. 15 minden óra 15 perckor, 9. 00 minden óra 45 perckor K OMP • N AGYMAROS - V ISEGRÁD • Tel. : +36-26/398-344 Nagymarosról: 5. 25, 6. 30, 19. 00, 20. 00, 21. 00 személyjárat, 7. 00 személy- és teherjárat Visegrádról: 6. 45 - 17. 45 személy- és teherjárat, 5. 20, 6. 25, 18. 45, 19. 45- 20. 45 személyjárat K OMP • S ZOB - P ILISMARÓT • Tel: +36-30/9144-195 Szobról: 6. 00-tól minden óra 40 perckor 17. 4 0-ig (nyáron 19. 4 0-ig). Pilismarótról: 6. 10-től minden óra 50 perckor 17. 50-ig, (nyáron 19. 50-ig) S TRANDFÜRDŐK: GÖDI TERMÁL ÉS STANDFÜRDŐ 2132 Göd, Kinizsi u. • Tel. : +36-27/532-045 • Nyitva tartás: 6. 00-20. 00. Télen is nyitva! V ÁCI S TANDFÜRDŐ U SZODA 2600 Vác Ady E. sétány • Tel. : +36-27/510-401, +36-27/315-552 • Nyitva tartás: 6. Multiszolg bt vác város. 00 (nyári nyitva tartás) V ÁC V ÁROS S PORTINTÉZMÉNYEINEK Á LLANDÓ S PORTTÖRTÉNETI K IÁLLÍTÁSA Megtekinthető minden péntek 16. 00 - 19. 00 óráig a Vörösház emeletén. 2600 Vác, dr. Csányi krt.
Állandó kompösszeköttetés van a Szentedrei szigettel. Kora tavasztól késő őszig közlekedő kiránduló hajóról vagy szárnyashajóról csodálhatjuk meg a természet remekművét, a Duna-kanyart. A hajók több kikötőt érintenek, többek között Vácot, Nagymarost és Zebegényt. A nemzet sportvárosában híres az evezős és a kajak-kenu szakosztály. A sportolni vágyókat Budapest és Szob között kerékpárút várja. A város déli határánál a Duna-parton a sétálók és kerékpárosok megtekinthetik a kiépített ártéri tanösvényt. A Naszály-hegyen pedig a Gyadai, 5 km hosszú erdei tanösvény hívogatja a természet felfedezőit. Ha s z no s i n f o r m á c i ó k K OMP • D UNAKESZI - H ORÁNY • Tel. Multiszolg bt vác irányítószám. : +36-26/393-795 Horányból: 5. 25 - 20. 25, hétvégén: 6. 25, minden óra 25 és 45 perckor Dunakesziről: minden óra 35 és 55 perckor K OMP • V ÁC - T AHI • Tel. : +36-26/386-560 Vácról: hétköznap: 6. 00 - 21. 00 minden órában, 7. 00 - 18. 00 minden félórában hétvége: 6. 00 minden órában, 9. 00 minden félórában Tahiból: Hétköznap: 5.
A zászlóvivő törököt mélybe rántó hős várvédő alakja a nándorfehérvári csatával kapcsolatban a kortárs itáliai történetíró, Antonio Bonfini leírásában jelent meg, akkor még név nélkül. A legendás eset a magyar történelmi krónikákban több száz éven keresztül nem került említésre. Az 1800-as évek elején népszerű ismeretterjesztő történelmi írások hatására kezdett a legenda szélesebb körben terjedni, majd 1824-től kezdték Dugovics Tituszként azonosítani, miután Döbrentei Gábor cikkében régi nemesi iratokkal igazolta a nemesi Dugovics család sarjaként Nándorfehérvárnál elesett Dugovics Titusz létezését. A nándorfehérvári hős kultusza ettől kezdve Dugovics Titusz néven élt valós történelmi személy hőstetteként került be a magyarság közös történelmi emlékezetébe. A nándorfehérvári diadal a magyar történelem legnagyobb, legtisztább győzelme, amely túlzás nélkül állíthatjuk, egész Európára hatással volt mert 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését. írta és szerkesztette: Cseke Ibolya Forrás: *Vajdasági Könyvtári Hírlevél */nandorfehervari-diadal-hunyadi-janos-deli-…/ */1456_junius_29_iii_callixtus_papa_…/ *Magyar Kurír *1456. július 21.
Ennek tulajdonítható, hogy a harangszót sokan mindmáig a nándorfehérvári diadal jelének tartják. De akkor hogyan alakult ki a déli harangozás szokása, ha Callixtus azt a délutáni órákra rendelte el? Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy annak születése semmiképpen sem a nándorfehérvári eseményekhez köthető: a konstanzi zsinat határozata szerint ugyanis péntek délben – Jézus szenvedésének emlékére – már több évtized óta rendszeresen megszólaltak a harangok. A két szokást az 1500-as szentév alkalmával kiadott pápai bulla kapcsolta össze, miután VI. Sándor – a növekvő török veszély okán – megerősítette elődje 1456-os rendelkezését, és minden napra elrendelte a déli harangozást. Dugovics Titusz alakja Dugovics Titusz alakja a mai magyar történelmi hagyományban a hősi önfeláldozás és hazaszeretet egyik legismertebb szimbólumává vált. Szűkebb értelemben az országot és a kereszténységet a pogány török támadástól védő valamennyi keresztény, illetve a Nándorfehérvárt hatalmas túlerővel szemben védő katonák önfeláldozó hősiességének jelképe.
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. Ünnepek és hétköznapok 2020. 07. 23 | olvasási idő: kb. 7 perc A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadi sikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, és 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben bekebelezte Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat nyitó Nándorfehérvár ellen.
A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta I. Szulejmán bevenni. A diadal emlékére vezette be III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A győzelmet egész Európa megnyugvással fogadta, a pápa az örömhír érkezésének napját – augusztus 4-ét, Urunk színeváltozásának ünnepét – főünneppé nyilvánította. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el a pápa könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. Ennek ellenére a nándorfehérvári győzelem hatalmas haditett, amely a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik. Fotó: MEK/OSZK, MTI
Intenzív ágyútűzzel előbb földig rombolják a vár falait, majd elsöprő létszámfölényüket kihasználva egy döntő rohammal felszámolják az ellenállást…. A végső nagy támadásra július 22-én érkezett a parancs, és ki tudja, mi lett volna a vége, ha a Száva partján nem bukkan fel Kapisztrán János ferences szerzetes és az általa toborzott 30 ezer fős keresztes had. Zömében szerb és magyar népfelkelőkről, fegyvert fogó parasztokról volt szó, az ilyen sereg harcértéke elenyésző… A hadi tapasztalat hiányát pótolta a lelkesedés, életük, földjük, családjuk védelme. Ahogy megindult a török roham, Kapisztrán mintegy huszadmagával csónakba szállt és egyenesen neki indult a túloldali török tábornak… A kereszteseknek sem kellett több, Krisztus nevét kiáltva mind átkeltek a folyón, általános támadást indítottak a török legsűrűbb sorai ellen. Ezt látva Hunyadiék is azonnal kitörtek a várból, elsőként tönkretették, megsemmisítették a török ágyúkat. Véres, de rövid harcban szétverték, megfutamították Hódító Mehmed világuralomra törő hadát.