a portugál Salvador Caetano csoporttal közösen vásárolja fel a Renault Hungária....
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2016. április 7. Új utakon hat magyar-osztrák határátkelő! – Cyberpress. csütörtök 11:06 Legkésőbb május végéig Ausztria kerítést épít az osztrák-magyar határszakasz egyik részén – közölte a Kurier című osztrák napilap csütörtökön kormányértesülésekre hivatkozva. A lap szerint a stájerországi Spielfeldnél lévő határátkelő mintájára nemcsak a tiroli Brenner-hágónál, hanem Burgenland tartomány Miklóshalma (Nickelsdorf) és Rábakeresztúr (Heiligenkreuz) településeinél is menekülteket átléptető rendszert hoznak létre. A lap értesülései szerint a burgenlandi kerítés 30 kilométer hosszú lesz, azonban a belügyi tárca szóvivője szerint erről még nem született döntés. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter az osztrák közszolgálati rádióban (Ö1) szerdán úgy nyilatkozott, hogy Ausztria felkészül esetleges új migrációs útvonalakra, ezért a következő hetekben az osztrák rendőrség az ország keleti felére, a magyar-osztrák határszakasz burgenlandi részére fog összpontosítani.
Egy korábbi döntés szerint idén legfeljebb 37 500, 2019-ig összesen mintegy 130 ezer migránst engednek be az országba. Tavaly 89 ezer kérelmet nyújtottak be, mintegy három és félszer annyit, mint egy évvel korábban. Idén egyre kevesebben akartak Ausztriában maradni: április első hetében mintegy 750-en, februárban ötezren, januárban hatezren, decemberben 7300-an, novemberben 12 ezren.
Átadták pénteken a több mint ötmilliárd forintból felújított székesfehérvári Szent István Király Múzeumot, az intézmény a Királyok és szentek - Az Árpádok kora című kiállítással nyitotta meg kapuit. A szakmai megnyitón Vargha Tamás, a Fejér 1-es választókerület fideszes országgyűlési képviselő-jelöltje, az Árpád-ház Program megvalósulását felügyelő kormánybiztos hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár több mint ezeréves történelme és annak első néhány száz éve szervesen egybeforrt az Árpád-ház dinasztia történetével. Jelezte, hogy hatalmas munkát végeztek 2016 óta a kormány támogatásával, egyrészt, hogy a lehető legteljesebb mértékben megújulhasson a múzeumépület, másrészt, hogy otthona lehessen ennek a korszakos kiállításnak. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester rámutatott, hogy 5, 1 milliárd forintból a város kiemelkedően fontos kulturális intézménye újult meg kívül-belül és bővült ki egy fogadótérrel. Úgy vélte, az Árpád-ház kincsei "hazatértek", ezt a kiállítást Szent István városában kellett megrendezni.
századtól a Szent István-templom kápolnaként szolgálta a körülötte létrejött temetőt. A századok során a templom többször cserélt gazdát a protestáns és a katolikus egyház között, ma római katolikus, rendszeres istentiszteletet már nem tartanak itt, de esküvők kedvelt helyszíne. Minden évben itt tartják a hagyományos Vadásznapon Szent Hubertus miséjét. A templom látogatása A kis templom meglepő módon, viszonylag sértetlenül vészelte át az évszázadokat, még a törökök sem bántották, sőt megtűrték a vallás gyakorlását. Szerencsére a későbbi időkben sem alakították át az épületet, így szinte változatlan formában őrzi román stílusát. Kör alakú kőfal veszi körül, mely 1632-ben épült. A kőkerítésen belül, a templom körül egykor temető volt, ahol a halottakat a keresztény előírások szerint kelet-nyugati irányban temették el. Az akkori szokásoknak megfelelően keletelt, vöröses-szürke kváderkövekből falazott kis templom félkörívű szentélyfala támaszkodik a magasabb, háromszögű oromzatban végződő hajóhoz.
A Budavári Palota ékszerdoboza, a Szent István királyról elnevezett terem, a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert díszes terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el. A csodálatos helyiség a II. világháborúban teljesen megsemmisült, de a Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti tervek szerint alkották újra a legapróbb részletekig.
2000-ben nyilvánította az országgyűlés február 25. -ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. A Szent István Általános Iskola idén emlékfalat állított tiszteletükre, és pénteken néma főhajtással, virággal és mécsesekkel emlékeztek meg a diákok. "2000. június 16-én nyilvánította az országgyűlés a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjává február 25-ét. Ez a nap az 1947-ben elhurcolt, munkatáborba és börtönbe zárt Kovács Béla nevéhez kötődik, aki a Kisgazdapárt főtitkára volt. 9 évet töltött kínzásban, majd mindössze 51 évesen halt meg. Az ő története az emléknap kiindulási pontja és ezen a napon mindenkire, mindenkiről megemlékeznek, aki a kommunista diktatúra áldozatává vált. Nagyon sokan haltak meg munkatáborokban, börtönökben, családok szakadtak szét" – ismertette lapunkkal Béresné Kotymán Erzsébet, történelem szakos tanár. A Szent István Iskola pedagógusa elmondta, nagyon fontosnak tartják, hogy a diákok megismerjék ezt a korszakot is, és bár távoli nekik ez a történelmi időszak, az ő életük részét is képezi, és még tudnak olyanokkal beszélgetni, akiknek vannak emlékei, történetei ebből a sötét időszakból.