A budapesti Royal Apolló moziban 1931. szeptember 25-én bemutatták a Kék bálványt, a filmtörténet által az első magyar hangosfilmként aposztrofált filmet. A Jávor Pál és Gózon Gyula főszereplésével színre vitt, az amerikai hétköznapokat imitáló alkotás nem aratott sikert a magyar nézők körében. A budapesti Royal Apolló moziban 1931. szeptember 25-én mutatták be a Kék bálványt, a filmtörténet által az első magyar hangosfilmként aposztrofált filmet – olvasható a National Geographic cikkében. Azonban a két hónappal később bemutatott Hyppolit, a lakáj diadalmenete végül teljesen háttérbe is szorította Lázár Lajos filmjét. Az első magyar hangosfilm miért merülhetett a feledés homályába? | hirado.hu. Lázár Lajos (1885–1936) Kék bálványa az első magyar hangosfilm, de nem az első, magyarul megszólaló film. Több olyan produkció született ugyanis 1931 előtt, amelyben magyar szó hallható, sőt olyan is, amelyben végig magyarul beszélnek. Párizsban forgattak 1930-ban néhány magyar nyelvű hangosfilmet, A kacagó asszonyt (The Laughing Lady), Az orvos titkát (The Doctor's Secret), ezek azonban nem tekinthetők önálló műveknek, lévén amerikai sikerek azonos díszletben és beállításokban, magyar szereplőkkel felvett változatai, így Magyarországhoz semmi közük sincs.
Friss hírek Tovább Rovatainkból ajánljuk 2022. április. 07. 07:30 Samsung Electronics Magyar Zrt. Zöldnek lenni ma már nemcsak trend, de kötelesség is a vállalatok körében, hiszen a fogyasztók, a véleményvezérek és a döntéshozók is ezt... 2022. 09:03 MTI Az avarok néhány év alatt több mint 5000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország... 2022. 05:40 Megvan a kormánypártok 136. mandátuma, a levélszavazatok segítették hozzá őket. A kék bálvány. 2022. 06. 20:56 A klímaváltozás okozta, abnormális jelenségek a világ minden pontját érintik. Ezek egyik legsúlyosabb következménye, hogy bizonyos... 2022. 21:51 Befagyasztják többek közt a Szberbank nagy-britanniai vagyoneszközeinek teljes állományát.
A 19. század végén néhány budapesti kávéházban megkezdődött a mozgóképek vetítése, majd az 1905-től állandósult mozikban az amerikai, olasz valamint francia filmek bemutatása. Miután 1912-ben beindult a magyar némafilmgyártás, a nagyközönség megtekinthette többek között Korda Sándor, Kertész Mihály, Garas Márton és Fejős Pál alkotásait is. A némafilmek hősei, mint például Lugosi Béla, Nagy Kató vagy Bánky Vilma megjelenésükkel, erőteljes testbeszédükkel elvarázsolták az embereket. A mozgókép és a némafilm után a következő jelentős lépést a hangosfilmek megjelenése jelentette. Annak ellenére, hogy a Forum 1929-ben Az éneklő bolond címmel bemutatta az első magyar hangosfilmes próbálkozást, az igazi elsőség az 1931. szeptember 25-én a Royal Apollóban vetített Kék bálványt illeti. A Jávor Pál és Gózon Gyula főszereplésével színre vitt alkotás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az amerikai hétköznapokban játszódó történet idegen volt a magyar nézők számára, nem tudtak azonosulni a kalandos eseményekkel szereplőivel.
Rólunk A Békéscsabai Médiacentrum egy több média-egységet egymás mellett működtető, száz százalékban önkormányzati tulajdonú médium. A médiacentrum része a huszonnyolc éve működő, kéthetente megjelenő városi újság, a Csabai Mérleg, amely 28. 000 háztartásba jut el, a közszolgálati tartalommal működő, és a hírportál. E három média egységes, integrált szervezetet képez. A Médiacentrum kiemelten foglalkozik a békéscsabai és a Békés megyei eseményekkel, mind a három platformján exkluzív, friss hírekkel, információkkal látja el a nézőket, olvasókat.
A Kanári-szigetek nem véletlenül közkedvelt kirándulóhely egész Európában, és ma már sok magyar számára is. Tehát a Kanári-szigeteket kár kihagyni, akár csak egy hosszú hétvégére is. De sokakban – és valljuk be, joggal – merül fel a kérdés, hogy vajon mikor érdemes a Kanári-szigetekre menni? A Kanári-szigetek éghajlata Ahhoz, hogy választ kapjunk a kérdésre, hogy melyik a legjobb időpont az évben, amikor ezt a gyönyörű szigetcsoportot érdemes meglátogatni, érdemes nagyon röviden megnézni a szigetek éghajlatát. Na persze nem tudományos szinten, csak egyetlen bekezdésben. A Kanári-szigetek ugyanis egy Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport Afrika, pontosabban Marokkó dél-nyugati partjaitól 100-300 km-re nyugatra az Atlanti óceánban. Mivel a szigetek az északi szélesség kb. 28 fokánál helyezkednek el, "nem sokkal" találhatók északra a ráktérítőtől. Na persze ahogy írtam, ez nem feltétlenül tudományos megközelítés, egy nagyon fontos dolgot azonban meg lehet alapozni és érthetővé lehet tenni vele: A Kanári-szigeteken a hőmérséklet szinte egész évben azonos.
Kiváló, jelzett útvonalakon sétálhatunk, élvezhetjük a természetet és a nyugalmat. A természet erre különösen csodás. Kalandoroknak. Az előző pontokban említett lehetőségek szerint. 7. El Hierro El Hierro van a legkevésbé felkészülve a látogatókra, csak a hardcore kalandorok keresik föl ezt a vadregényes szigetet. Itt tényleg csak elvonulni lehet a világ elől vagy esetleg búvárkodni. Annak, aki ki szeretné kivonni magát egy kis időre a társadalomból. Az előzőleg említettek alapján. Megéri az esős évszakban Délkelet-Ázsiába utazni? Ebben az olasz városban van egy borkút, ahonnan te is ingyen ihatsz Hétvégi városnézések Románia legszebb nagyvárosaiban
Továbbá néhány üzletek és a célpontok is szoros egy nyaralás ezekben a hónapokban, ezáltal korlátozva a választások-ból szórakozás, vásárlás, városnézés, az utasok számára.