Módosult az átalányadó választásra jogosultak köre január elsejével - derül ki az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóból. A magánszemély a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére, munkaviszony mellett is választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele nem haladta meg a 15 millió forintot, és az adóévben sem haladja meg. A választás egyéb feltételei nem változtak. Az az egyéni vállalkozó, akinek a tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, az előzőektől eltérően akkor választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és nem áll munkaviszonyban. A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozónak a bejelentkezéskor kell bejelentenie az átalányadózás választását. A már működő vállalkozás esetében az átalányadózás választásának vagy megszüntetésének bejelentésére az előző évről szóló bevallás nyilatkozat részében van lehetőség, amelynek határideje február 25.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik bármely feltétel hiányában, továbbá, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. Az átalányadózás megszüntetését, illetve a jogosultság megszűnését követően az egyéni vállalkozó csak akkor választhatja újra az átalányadózást, ha a megszüntetés évét, illetve a jogosultság megszűnésének évét követően legalább 4 adóév eltelt. A bevétel meghatározása az Szja-törvény 4., valamint 10. számú mellékletében foglaltak szerint történik. A bevételt kedvezményekkel csökkenteni nem lehet. A jövedelem a bevételből az egyes tevékenységek szerinti százalékban meghatározott költséghányad (Szja tv. 53. §) levonásával állapítható meg. Ha az egyéni vállalkozó évközben nyugdíjba megy, tehát az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, az egész évben továbbra is alkalmazhatja a tevékenységre irányadó magasabb költséghányadot. Minden más esetben, ha a magánszemély tevékenysége év közben oly módon változik, hogy az alkalmazottnál alacsonyabb költséghányadra lesz csak jogosult, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak ezen alacsonyabb költséghányadot alkalmazhatja.
Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó megállapított jövedelme az összevont adóalap részeként adózik. Az adó mértéke 16 százalék. Az áfa levonási jogát nem érvényesítő átalányadózó vállalkozó csak bevételi nyilvántartást vezet, azaz a pénztárkönyvben csak a bevételi adatokat rögzíti - derül ki a tájékoztatóból.
A nap kérdése: mit tehet az egyéni vállalkozó, ha akarata ellenére nem választotta az átalányadózást? Adózóna - 22. 02. 15 11:41 Cégvilág Mit tehet egy kezdő egyéni vállalkozó, ha a webes ügysegéden beküldte a vállalkozásának megkezdését bejelentő nyomtatványt, de azon nem jelölte be az általányadózást, amit választani szeretett volna? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01. 70. 10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02. 40. 10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81. 30. 10); c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03. 00. 71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03. 72); d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18. 20) kivételével; e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43); f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33. 1), gépjárműjavítás (TESZOR 45. 20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95. 2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43. 21, 43. 22, 43. 29); g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49. 32. 11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49. 12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49. 39. 39), közúti áruszállítás (TESZOR 49. 41. 1); h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95. 1); i) fényképészet (TESZOR 74. 20); j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.
Akik indiai futókacsa vásárlására adják a fejüket, jó, ha tudják, hogy az állat társas lény, ami azt jelenti, hogy legalább két példányt érdemes beszerezni. A kertet, ahová elhelyezzük őket, elő kell készíteni: már legalább fél évvel korábban nem érheti semmilyen vegyszer, vagyis rovar- vagy gyomirtó, műtrágya, és főleg nem csigaméreg. Repülni nem tud, de futni annál jobban, ezért egy kacsapárra legalább 500 négyzetméternyi terület szükséges. A ragadozók ellen is védeni kell, megfelelő kerítéssel kell körülvenni a telket. Az indiai futókacsát már nagyon elterjedt haszonállat tájainkon, és egyre többen tenyésztik, a hirdetések között böngészve sok ajánlatot találunk. Megállapítható, hogy jelenleg nincs olyan kacsa vagy más szárnyas, amely ennyi hasznot hajtana a gazdának, ezért is érdemes az indiai futókacsa tartása mellett dönteni, mert ennél környezetkímélőbb megoldás nemigen létezik a meztelencsigák ellen. Kép és szöveg: Pint Sándor
Hazánkat is elárasztja időnként a narancssárga csupasz veszedelem, a spanyol csiga. Ez az állat hatalmas számban jelenik meg és könyörtelenül pusztítja a kertjeink tartalmát, bekúszik mindenhová. Olyan, mint a sáska, csak meztelencsigában. [wp_ad_camp_1] Van egy nagyon környezetbarát, ráadásul meglehetősen mókás megoldás az említett átok ellen. Ez nem más, mint egy kis csigahóhér, az indiai futókacsa. Roppan vicces és roppant hatékony szárnyas a csigák ellen. Az állat Délkelet-Ázsiából származik, Anglián keresztül terjedt el Európában és mára leginkább díszállatként tartják, újabban pedig csiga ellen vetik be. Az indiai futókacsát régebben pingvinkacsának is nevezték függőleges tartása miatt. A Margit-sziget mini vadasparkjának egyik kedvelt látványossága. Mozgékony, érdeklődő és értelmes állat, valamint igen barátságos is. Testalkata karcsú, megnyúlt, nyolc színváltozatban tenyésztik. Ázsiában nagyon régóta tartják, még kőbe faragott, 2000 éves ábrázolását is megtalálták Jáván. Főleg tojása miatt tartották, reggel kihajtották, megtanították, hogy ne menjen távol a pásztor botjára illesztett színes szalagtól, este beterelték a bambuszketrecbe és reggelre ott is volt a tojás.
Alkalmazott nemesítési, tenyésztéstechnikai eljárások 6. A kacsa takarmányozása 6. Táplálóanyag normák 6. A pecsenyekacsa táplálóanyag igénye 6. A tenyésznövendékek táplálóanyag igénye 6. A tojókacsák táplálóanyag igénye 7. Az alkalmazott termeléstechnológiák alapelemei 7. A pecsenyekacsa tartástechnológiája 7. Meleg elõnevelés 7. Önnek is gondot okoznak a meztelencsigák? Hatékony, környezetbarát megoldás az indiai futókacsák bevetése. Környezetbarát megoldás a meztelencsigák visszaszorítására Vagy öt éve láttam egy TV filmet Kaposvár környéki áldatlan állapotokról csigaügyben. No ez itt nálunk (Tolna megye) még nem gond gondoltam. Aztán másnap reggel lenézve a földre láttam egyet, meg még egyet, aztán százával, ezrével. Korábban nem figyeltem fel rá. Naponta reggel-este két-két órán át sóztuk, gyűjtöttük őket, de reménytelen volt a kipusztításuk. Enyhülést a szárazabb idő hozott, de eső után rájöttünk, ezt mi nem tudjuk megoldani. Akkor találtam rá a megoldásra az indiai futókacsára. Sikerült négy db.
-ot (elég borsos áron - 8. 000FT/db. ) beszerezni. Egyet a kutya elkapott, (fene a gyomrát) de a maradék három kipucolta a nem kicsi udvart (kb. 600 négyszögöl) Szépen tojtak és sikerült a keltetés is, ha valakinek hasonló gondjai vannak felnőtt, azonnal "bevethető" tavalyi kelésű egy éves kacsákat (nem 8 ezerért! ) 2. Hideg elõnevelés, kifutóztatás 7. A pecsenyekacsa utónevelése 7. A pecsenyekacsa takarmányozási rendje, itatása 7. Mosúsz kacsával (mulard, barbari típusok) folytatott pecsenyekacsa-nevelés 7. A tenyészutánpótlás nevelése 7. A törzskacsák tartása 7. Beólazás, törzsesítés, a törzsólak elõkészítése, üzemeltetése 7. A tenyészkacsák takarmányozási rendje 7. A tenyészidényben alkalmazott világítás 7. Tojásgyûjtés, tojáskezelés, tojástárolás 7. A kacsák mesterséges termékenyítése 7. A mulard és a barbari kacsák májra történõ hízlalása 8. IRODALOMJEGYZÉK 9. DIAJEGYZÉK