2020. augusztus 10., hétfő 9:51:44 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ▪ Sajtóközlemény Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Szobonya Nikolett meteorológus beszélgetett az országos jégkármérséklő rendszerről. A beszélgetés során többek között elhangzott: Az időjárás változása, az extrém időjárási jelenségek megszaporodása tette szükségessé az országos jégkármérséklő rendszer kiépítését, amely nemcsak a mezőgazdasági területeket védi meg, hanem a lakosság, a vállalkozások és az állam ingatlanjait és ingóságait is. A rendszert a NAK üzemelteti, működését az Agrárminisztérium finanszírozza a Kárenyhítési Alapból. A különböző jégkármérséklő technológiákat évtizedek óta alkalmazzák hazánkban. A Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) 1976-1990 között Baranya megye egy részén rakétás, majd 1991-től a három dél-dunántúli megyében (Baranya, Somogy, Tolna) talajgenerátoros védekezési rendszert működtetett, ezt bővítette ki a NAK az ország teljes területére.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a jégkármérséklő rendszer társadalmi ismertségét is növelni kívánja a rendszer újonnan elindított internetes oldalával, amely a mezőgazdaságban dolgozók és más érdeklődők számára is hasznos, a működéséről szóló és valós idejű riasztási információkat is tartalmaz. A kamara – újdonságként – utólagos heti elemzéseket is közread, közérthetővé téve ezzel is az időjárás és a jégeső összefüggéseit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiépített és a működtetés finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1, 5 milliárd forintot biztosító – az adatszolgáltatással az elemzéseket támogató, valamint az érintett társszervezetekkel az együttműködést koordináló – Agrárminisztériummal közösen üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer idei védekezési szezonja immár a tizedik heténél tart. Működésének köszönhetően, ez idő alatt, zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak a jégesők átvonulásakor. A rendszer nem csak a mezőgazdaságban tevékenykedők számára előnyös azzal, hogy a kisebb jégszem-méretek miatt kevesebb az agrárkár, hanem megóvja a jégeső okozta jelentősebb károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.
Üzembe helyezte az országos jégkármérséklő rendszert 2021. április 15-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A NAK által kiépített rendszer 2018-ban kezdte meg a működését, az idei az üzemelésének a negyedik éve. A rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1, 5 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium, amely emellett adatszolgáltatással támogatja az elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést az érintett társszervezetekkel. A jégkármérséklő rendszer 2021. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2021. szeptember 30-ig tart. A NAK bízik abban, hogy az idei esztendőre végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően a magyar gazdálkodók és a teljes lakosság várhatóan még kevesebb jégesőt fog érzékelni. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét.
Elindult a jégkármérséklő rendszer online felülete 2020. 06. 29. Budapest, 2020. június 29., hétfő (NAK) - A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a jégkármérséklő rendszer társadalmi ismertségét is növelni kívánja a rendszer újonnan elindított internetes oldalával, amely a mezőgazdaságban dolgozók és más érdeklődők számára is hasznos, a működéséről szóló és valós idejű riasztási információkat is tartalmaz. A kamara – újdonságként – utólagos heti elemzéseket is közread, közérthetővé téve ezzel is az időjárás és a jégeső összefüggéseit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiépített és a működtetés finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1, 5 milliárd forintot biztosító – az adatszolgáltatással az elemzéseket támogató, valamint az érintett társszervezetekkel az együttműködést koordináló – Agrárminisztériummal közösen üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer idei védekezési szezonjában immár a tizedik hét ért véget. Működésének köszönhetően, ez idő alatt, zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak a jégesők átvonulásakor.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élére állt ezeknek a gazdálkodói és kormányzati törekvéseknek, így valósult meg egy az agrárium életében mérföldkőnek is tekinthető, Európában egyedülálló módon a teljes országot lefedő, egységes jégkármérséklő-rendszer. Milyen elven működik, és milyen berendezéseket foglal magába a rendszer? – Természetes körülmények között a jégszemek kialakulása nagy magasságban, -10°C, -15°C hőmérsékleti szinten megy végbe. Itt néhány nagyobb, erősen túlhűlt vízcsepp megfagy, és ezek a jégszemkezdemények még folyékony halmazállapotú vízcseppeket összegyűjtve, igen gyorsan növekednek. Ennek eredményeként nagy jégszemek alakulnak ki, melyeket a feláramló levegő már nem tud fenntartani, és nagy sebességgel esve, rövid idő alatt elérik a talajt. A rendszer működtetése során a talajfelszínen működő manuális és automata talajgenerátorokkal ezüst-jodidot párologtatunk. Az ezüst-jodid kristályok mesterséges jégképző magként funkcionálnak. Az ezüst-jodid-részecskéknek ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék, nagy koncentrációban és még a jégszemek kialakulását megelőzően kell a zivatarfelhőkbe jutniuk.
Ezek az elemzések nagy segítséget nyújthatnak a gazdák számára: segítségükkel megállapítható, hogy melyik nap, pontosan hol és mikor okozott az időjárás nagyobb károkat a mezőgazdaságban, így könnyebb lehet beazonosítani a biztosítók számára az esetleg keletkezett károkat. A további fejlesztési tervek között szerepel az OMSZ, a generátorok bekapcsolási, valamint a generátorkezelők jégészlelési adatainak rögzítése, hogy ezek alapján kereshetők legyenek összefüggések, lehetőség legyen korreláció számítására az adott vagy a jégesős napokról. (NAK)
Gasztronómiai szempontból a liba a leghasznosabb vizi szárnyas, szinte minden része felhasználható. A libahúst főzhetjük, párolhatjuk, pácolhatjuk, füstölhetjük, süthetjük, tölthetjük. Az egész liba elkészítésének különösen nagy hagyománya van a német nyelvterületen. Ezekben az országokban egész évben gyakrabban fogyasztanak kacsát és libát, és a liba a karácsonyi menü fő fogása is. Liba sült a sütőben. Általában az egész liba beljesét megtöltik hagymával, almával, birsalmával, gesztenyével vagy ezek keverékével és köretként párolt lilakáposztát, krumpli- vagy zsemlegombócot és vörösboros mártást tálalnak fel. Én a liba elkészítéséhez egy gesztenyés, almás, mazsolás tölteléket választottam. Ezzel egy kicsit a karácsonyi ízvilágot is becsempésztem. Köretként a hagyományostól eltérően édesburgonya chips-et és bulgurt készítettem, valamint vörösboros mártást szervíroztam. TUDÁSMORZSÁK: GESZTENYE A gesztenye a bükkfélék családjába tartozó gesztenyefa gyümölcse. Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben elterjedt szerte a kontinensen.
Gesztenye tekintetében most a zöldségesnél vásároltam szelídgesztenyét és azt sütöttem meg, de már hozzá lehet jutni vákuumcsomagolású, előfőzött gesztenyéhez is. Korábban a Biobarlangtól rendeltem ilyet. (A receptben az előkészítési idő tartalmazza a gesztenye sütési időt is. Márton napi hagyományok + Libasütés ABC - 100fok. ) Egész liba kemencében sütés előtt Kemencés sütőedény ráccsal Márton napi egészben sült liba kemencében – hozzávalók Márton napi egészben sült liba kemencében Előkészítési idő 45 perc Elkészítési idő 4 óra 3, 5-4 kg-os egész pecsenye liba só, bors, majoránna 30 dkg sült és tisztított szelídgesztenye 10 dkg mazsola 3 fej alma 1 csésze (2, 5 dl-es) bulgur 1 fej édes burgonya 2, 5 dl száraz vörösbor 2, 5 dl libazsír 1 evőkanál kukoricaliszt 2 evőkanál víz A libát megtisztítom, szárazra törlöm, a felesleges zsíros részeket levágom, és kisütöm zsírnak és tepertőnek. A liba húsát éles késsel több helyen megszúrkálom, vigyázva, hogy a kés hegye ne érje a húst, mert az így kiszáradhat. Ezzel elősegítem a zsírképződést és a bőr pirulását.
Vettünk egy sütő tálcát, és felhelyeztünk egy rácsot az oldalára. Öntsük a sütőlap vizébe, körülbelül egy centiméter mélyre, és a grillsütőbe helyezzük a madarat mélyen. A sütő hőmérséklete 20 ° C legyen. Ebben a helyzetben a libát negyed órára sütötték. Ezután visszafordítjuk a hátoldalon, csökkentjük a hőmérsékletet 160 ° C-ra és folytatjuk a főzést körülbelül két órán át. A liba készen van, amikor átlátszó folyadék folyik ki a lyukasztásból. A sütőben sütött liba szeleteket, az egészet természetesen nem hasonlítják össze - semmi, nem íze. Sült libacomb | Alajuli receptje - Cookpad receptek. Tehát nem hiába próbáltunk. Bon appetit!
A mellek fiatal, hízlalt liba estében szaftos rozéra is elkészíthetőek, ilyenkor rövid serpenyőben sütés után elegendő 20 perc is a 180C fokos sütőben. Ne feledkezzünk meg a belsőségekről sem, hiszen a zúza, a máj igazi csemege. A zúzából és a libaaprólékokból ludaskása készülhet, a zúza konfitálva is igazán finom, a hízott libamáj pedig akár egyben sütve, akár pástétom vagy májkrém formájában igazi élmény. (Következő cikkünkben a libamáj sütéséről lesz majd szó - lsd. a lenti fotón. ) Fűszerek, köretek és kísérők A liba klasszikus fűszerei közé tartozik a majoranna, rozmaring, fokhagyma és fekete bors, de a zöldfűszerek közül a zsálya is remekül illik hozzá. Érdemes még kipróbálni mellé a szegfűborsot, kínai ötfűszer keveréket, citrusok héját (melyek közül a narancshéj igazán jól illik a libához), és a babérlevelet is. Köretként a hagyományos köretek mellé vagy helyett a babsterc, puliszka is remek, a párolt lilakáposzta is, akár almával, akár birssel, vagy aszalt szilvával, gesztenyével kombinálva.