Nos, megint egy brutális tortával állok elő, ne mondjátok, hogy nem adok muníciót télre. Ez a csokikedvelők tortája, ét-, tej- és fehér csokis mascarponés krémmel készül. Az eredetijét Sevillában ettem, azóta készítem, mindig ilyentájt jön el az ideje – amikor egyre korábban sötétedik, és egyre hidegebb van. Fehér csokis-mascarponés süti | Nosalty. Hozzávalók: 1 guriga (225 g) Győri Édes zabkeksz 10 dkg olvasztott vaj Az étcsokis réteghez: 15 dkg étcsoki 3 dl tejszín 10 dkg mascarpone 2 ek cukor A tejcsokis réteghez: 15 dkg tejcsoki A fehér csokis réteghez: 15 dkg fehér csoki 3 dl tejszín 10 dkg mascarpone 1. Az alaphoz késes aprítóba tesszük a kekszet, összeaprítjuk, majd az olvaztott vajat is a gépbe öntjük, és hagyjuk, hogy összekeveredjen a kekszmorzsával. Egy 26 centi átmérőjű kapcsos tortaforma aljába sütőpapírt teszünk, rányomkodjuk a kekszet, elegyengetjük, majd hűtőbe tesszük dermedni. 2. Egymás után elkészítjük a csokis rétegeket: a tejszínt a cukorral és a mascarponéval habbá verjük (így, egyszerre), majd hozzákeverjük az olvasztott csokit.
Már csak pár nap és itt vannak az ünnepek. Ha pedig ünnep, akkor sütemény. Miért ne próbálnánk ki ezúttal egy új receptet, például Colors in the Kitchen ötletét, aki egy csokoládéval és mascarponéval készített linzertésztát ajánl? Elnézve az összetevőket, az eredmény garantált. Ráadásul az instrukciók alapján az elkészítése sem túl bonyolult! Csokoládékrémes, mascarponés szelet, ez a süti egyszerűen varázslatos! Fincsi és különleges! - Ketkes.com | Low carb recipes dessert, Delicious desserts, Homemade cakes. Hozzávalók 26 cm-es pi teformába: Linzertészta: 75g (sótlan, szobahőmérsékletű) teavaj 50g (nád)cukor 1 ek. zsíros tejföl 1 tojás sárgája 150g (tönköly) finomliszt 1tk. (foszfátmentes) sütőpor Csokis krém: 100g olvasztott étcsokoládé (70%-os) 100g (nád) porcukor 250g mascarpone 100g zsíros tejföl 150ml tejszín egy csipet só 3 tojás sárgája Tojáshab: 4 tojásfehérje 170g (nád) porcukor Elkészítés: A linzertésztához a puha vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a tejfölt és a tojássárgáját. Beleszitáljuk a lisztet és a sütőport. Homogénre gyúrjuk, majd negyedórára a hűtőbe tesszük. Kivajazott piteformába nyomkodjuk (akár a lisztezett felületen ki is lehet nyújtani, de elég ha egyszerűen a hideg tésztát a formába nyomkodjuk).
Hogy gyorsan elkészíthető-e? Nem is kérdés. Ráadásul, ha most először látsz közelről konyhát, akkor is nyugodtan állj neki! Amilyen egyszerű, olyan jól mutat! Hajrá! A csokis-mascarponés gofri elkészítéséhez a tej kb. felében csomómentesre keverjük a pudingport, majd hozzáöntjük a többi tejet és a cukrot is. Közepesen erős lángon, folyamatosan kevergetés mellett sűrű pudingot főzünk belőle. Lehúzzuk a tűzről, és szoba-hőmérsékletűre hűtjük. A pudinghoz hozzáadjuk a mascarponét, és egy gépi habverő segítségével kb. 1 perc alatt kihabosítjuk. Ezután habzsákba töltjük a krémet, és a gofrik tetejére nyomjuk. Amennyibben ti magatok szeretnétek elkészíteni a gofrit, az oldalunkon szuper recepteket találtok. Íme egy elronthatatlan verzió. A darabokra tört csokit egy kis tálba rakjuk, és kb. Csokis mascarpone's suite 3. 1 percre betesszük a mikróba. Félidőnél érdemes átkeverni. Ha megolvadt a csokoládé, megcsorgatjuk vele a gofrikat, végül megszórjuk némi kókuszreszelékkel, és már ehetjük is. Csokis-mascarponés gofri Elkészítési idő: 10 perc Pihentetés: kb.
Visszajelzés küldése
Elkészítése: A csokit a kávéval gőz felett felolvasztjuk, de egyszerűbb, ha mikróban melegítjük fel. A tojásokat ketté választjuk. A sárgáját a cukorral fehéredésig keverjük, majd lassan hozzáadjuk a langyos csokis masszát és a lisztet. A keményre vert fehérjét óvatosan beleforgatjuk. Egy 25*30 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral és beleöntjük a keveréket. 156 egyszerű és finom csokoládés mascarponés recept - Cookpad receptek. 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 percig sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük. A tepsiben hagyjuk kihűlni. A mascarponét elkeverjüka porcukorral. A kihűlt piskótát megkenjük nutellával és a mascarpone krém felével, háromnegyedével. Tekerjük fel és a maradék mascarponéval kenjük meg. Csokidarával, csokireszelékkel díszítsük.
Tetejére málnát szórunk. Jó étvágyat hozzá! Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Facebook oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással! Thx! !
Harsogó, hosszas taps, éljenek, virágkoszorúk, üdvözlő versek köszöntötték a nagy zenészt. […] Az akadémiát Hungaria című symphoniája rekeszté be. Ez is egész új modorú zeneteremtmény. Benne nagy szépségek vannak, melyeknek nem csak teremtése, de kivitele is nagy erőt igényel. A magyaros elemek azonban leplezetten tűnnek föl benne. A színházban annyi ember volt, amennyi beférhetett. Liszt les preludes imslp. […] A közönség hosszas taps között búcsúzott el a nagy zenésztől, ki 1842-ben zongorázási rendkívüli tehetségét, s most zeneköltői lángeszét véste honfitársai emlékébe. " A zene [ szerkesztés] Lisztnek ez a szimfonikus költeménye nem művészeti alkotás nyomán keletkezett. Programja sincs, hacsak a zenébe ültetett tartalmat nem tekintjük, amely igazi liszti: gyász, küzdelem és győzelem. Zenei anyaga többrétegű, elsősorban magyaros elemeket tartalmaz, már amit Liszt annak idején magyarosnak ismert meg a népies műdalokból, a verbunkosokból és a cigányzenekarok játékából. A darab formája sajátos: Liszt különböző hosszúságú szakaszokból, mozaikszerűen építi fel a szimfonikus költeményt.
A Les Préludes ( Prelúdiumok, Előjátékok) Liszt Ferenc legismertebb szimfonikus költeménye ( S. 97), sorrendben a harmadik ebben a műfajban. A darabot 1854-ben mutatták be Weimarban, és 1856-ban jelent meg nyomtatásban, Lipcsében. A darab születése [ szerkesztés] Liszt 1830-ban ismerte meg Berlioz Fantasztikus szimfóniáját (1833-ban zongoraátiratot is készített belőle), és ettől kezdve maga is a szimfonikus költemény, a programzene újszerű kifejezési formái mellett kötelezte el magát. Hungaria (Liszt, szimfonikus költemény) – Wikipédia. Az Amit a hegyen hallani és a Tasso című szimfonikus költeményei után került elő a Les Préludes témája. A szimfonikus költemény teljes címe Les préludes (d'après Lamartine), ami arra utal, hogy Alphonse de Lamartine Méditations poétiques (Költői elmélkedések) című műve ihlette, bár valószínűbb, hogy Liszt utólag rendelte művéhez Lamartine költeményét. A történet – a zenetörténészek szerint – mégsem ennyire egyértelmű. A mű eredetileg egy férfikórusra és két zongorára írott darab nyitányaként keletkezett 1844-ben, amikor Liszt a nyár folyamán Marseille -ben koncertezett.
Az idillt azonban rövidesen – a vezértéma módosított alakjának bevezetője után – a rézfúvósok harci témája szakítja félbe, mintegy érzékeltetve az élet küzdelmes oldalát. A vihar lassan elcsendesedik, a meghitt hangulatú idill a megfáradt ember természetben való feltöltődéséről, erőgyűjtéséről szól, egyszerre szólal meg a szerelmi és a természeti téma. Innentől a tempó egyre gyorsul, a rézfúvós hangszerek csatára hívnak, ez ismét a vezérmotívum egyik megjelenése. Már minden a harcról, a küzdelemről szól, hogy a darab végén a győzelmet ünnepeljük a szerelmi téma induló-változatával. A zenekar hangszerei: két fuvola, egy piccolo, két oboa, két klarinét, két fagott, négy kürt, két trombita, három harsona, egy tuba, üstdob, nagydob, pergődob, cintányér, hárfa és a vonósok. A Les Préludes -nek a leggyakrabban játszott zenekari változatán kívül készült zongoraverseny -szerű átdolgozása (S. 511a), kétzongorás verziója (S. 638) és négykezes változata is (S. 591). Liszt les preludes sheet music. Források [ szerkesztés] Meixner Mihály: Liszt Ferenc: Les Préludes.
A Les Préludes Liszt egyik leggyakrabban előadott szimfonikus költeménye. A kompozíció genezise egészen 1844-ig vezethető vissza. Az első hallásra furcsának tűnő címet (Előjátékok) Alphonse de Lamartine (1790-1869) Költői elmélkedések című munkája ihlette. A darab költői programját a vers alapján így határozta meg Liszt: "Mi más az életünk, mint előjátékok sorozata ahhoz az ismeretlen énekhez, amelynek első hangját a halál csendíti meg? " Ma már tudjuk, hogy ezt a programot Liszt az utolsó pillanatban, a mű elkészülte után illesztette a zenekari darabhoz, ezzel azt a látszatot keltette, mintha a Lamartine-szöveg inspirálta volna. Liszt les preludes sinopoli cd. A partitúrához készült előszó több változata is ismert, nyomtatásban végül egy Hans von Bülow által fogalmazott szöveg jelent meg. Az 1854-ben, Weimarban bemutatott mű – a karmester maga Liszt Ferenc volt – tartalmilag ugyan lazán kapcsolódik Lamartine meditatív írásához (ebben is, abban is vannak pasztorális és harcias részletek), de e laza kapcsolat is elegendő ahhoz, hogy Liszt szimfonikus költeményének értelmezését hosszú időn át – sőt még napjainkban is – alapvetően meghatározza.
Nagyon kisszámú témából építkezik, ezekkel azonban – folytonosan változó formában – vissza-visszatér, és a módosításokkal egészen eltérő karaktereket ad számukra. Hangszerelése mesteri, alaphangneme d-moll, illetve D-dúr. Végig páros ütemű, a 2/4 időnként 4/4-be vált. Egytételes zenemű, amely egészen a kódáig (599–682. ütem) lényegében egyetlen témából építkezik, ezen kívül hangsúlyos szerepet kap még a fanfár-riadó motívuma. A darab végére, a 600. ütemtől, Liszt 8. rapszódiájának egyik magyar dallamát illesztette, ezzel fejezte ki a diadalmat ünneplő népünnepélyt. A Hungaria az a magyaros karakterű darabja Lisztnek, amelyben ettől az egy idézettől eltekintve nem volt szüksége "kölcsönvett" dallamokra, a szimfonikus költemény saját tematikára épül, Liszt ekkor már mintegy "érezte" a magyaros stílust. Gárdonyi Zoltán, a neves Liszt-kutató szerint "…a Hungaria eszmei tartalmának a tanúsága szerint Liszt magyar stílusa olyan zenei nyelvvé fejlődött, amelyik alkalmassá lett nem csupán a nemzeti különlegességek, hanem egyetemleges emberi eszmék kifejezésére is".
S bár a mű keletkezéstörténete egy egészen más interpretációra ad lehetőséget, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Lamartine-hoz kapcsolható gondolatot maga Liszt helyezte az értelmezés előterébe. A Les Préludes zenéjét eredetileg Joseph Autran (1813-1877) költeményei inspirálták. Liszt és Autran 1844-ben ismerkedett meg egymással Marseille-ben. Autran lelkesen méltatta a helyi újságban Liszt művészetét, még alkalmi költeménnyel is kedveskedett a zongoraművésznek. A vers – Les Aquilons (Az északi szél) – elnyerte Liszt tetszését, és a szárnyaló szabadsághimnusz szövegére kórusművet komponált. Egy évvel később, spanyolországi turnéja közben, Autran további három versét is megzenésítette: Les Flots (A hullámok), Les Astres (A csillagok), La Terre (A föld). A négy kórust ciklussá szervezve Liszt a Les Quatre Éléments (A négy elem) címet adta volna a kompozíciónak. A kórusokat zenekari nyitány (Prelúdium) vezette be, melyet először Conradi hangszerelt meg. Ezt 1850 körül Raff átdolgozta, majd Liszt az egész hangszerelést megváltoztatta (1852-1854).
Itt megismerkedett Joseph Antoine Autran költővel, akinek az egyik neki ajándékozott versét, a Les Aquilons -t (Az északi szél; szárnyaló himnusz a szabadsághoz, tizenegy strófában) megzenésítette. A helyi dalárda néhány nap múlva, augusztus 6-án, egy jótékony célú hangversenyen el is énekelte a kórusművet. A következő évben Liszt újabb kórusokat írt Autran másik három költeményére: Les Flots (A hullámok), Les Astres (A csillagok), La Terre (A föld) címmel, hogy a négy kórusból Les Quatre Éléments (A négy elem) címmel ciklust állítson össze, és zenekari nyitányt írjon hozzá. A mű hangszerelését Liszt segédei végezték (August Conradi, majd Joachim Raff), de Liszt 1852–1854 körül teljesen újrahangszerelte a szimfonikus költeményt. A címe ekkorra megváltozott, eltűnt az Autranra való hivatkozás, helyette Lamartine költeményének címét kapta: Les Préludes. Az 1856-ban, a lipcsei Breitkopf und Härtel által kiadott mű előszavát – tulajdonképpen a mű programját – Liszt írta: "Mi más is életünk, mint előjátékok szakadatlan sorozata ahhoz az ismeretlen dallamhoz, amelynek első, ünnepélyes hangját a halál csendíti meg?