2012-ben és 2013-ban mintegy másfél milliárd forint támogatást nyert el az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól egy sellyei tojótyúktelep létrehozására. A baromfitelepen a pályázatban feltüntetett technológia helyett olcsóbbat építettek be, túlárazták a beruházást. Zádori János és az ügy hatodrendű vádlottja ehhez számlák kiállításával, szerződésekkel segítséget nyújtott. Négy és fél év börtönre ítélték a polgármestert. A polgármestert azzal is vádolták, hogy az általa képviselt cég nevében 37 millió forintos fiktív szerződést kötött az ötödrendű vádlott által képviselt céggel a baromfiistállókban végzendő munkára. A törvényszék sajtótitkára az MTI -vel azt közölte, hogy az elsőrendű vádlottat, Zádori Jánost társtettesként és bűnsegédként hamis magánokirat felhasználása és számvitel rendjének megsértése miatt is bűnösnek mondta ki a bíróság; a börtönbüntetés mellett 20 millió forint pénzbüntetésre ítélte, 6 évre eltiltotta gazdasági szervezetek vezetésétől, és 239 584 578 forint vagyonelkobzással sújtotta. A bíróság a per másodrendű vádlottját többek között négy év tíz hónap, a hatodrendű vádlottat négy év börtönbüntetésre, és 238, illetve 239 millió forint vagyonelkobzásra ítélte.
Az MVH polgári jogi igényt is előterjesztett az elkövetési értékre. A polgármestert azzal is vádolják, hogy az általa képviselt cég nevében 37 millió forintos fiktív szerződést kötött az ötödrendű vádlott által képviselt céggel a baromfiistállókban végzendő munkára. A valótlan számlákkal több mint tízmillió forint hátrányt okoztak a költségvetésnek. A keddi előkészítő ülésen az ügyész Zádori Jánosra négy év börtön- és jelentős pénzbüntetés, a másodrendű vádlottra négy és fél év börtönbüntetés kiszabását indítványozta. Az ülésen megjelent hat vádlott mindegyike tagadta bűnösségét, így a törvényszék március 5-én megkezdi az ügy tárgyalását.
(Ez is érdekelheti: Megdöbbentő eredmény: Pécsváradon a lakosok fele elkapta a koronavírust) Pécsvárad polgármester büntetés Blikk extra ítélet lakók Összefogás
Csak akkor válik lehetővé a nyugdíjak már valóságos megállapítása, amikor ezek a valorizációs szorzószámok megjelennek. Ha valaki a korhatár betöltése után tovább dolgozik anélkül, hogy nyugdíjat igényelne, akkor évi hat százalékos nyugdíjtöbbletre szerez jogot. Emellett az sem mellékes, hogy közben a különböző évek szorzószámai is emelkednek. A nyugdíjak megállapítása bonyolultabb szisztéma szerint zajlik, amit az ONYF példákkal is illusztrál (ezt i tt találhatja meg). A szorzók alakulása egyébként azt is jelezheti, hogy miért járnak újabb és újabb csúcsra a legmagasabb nyugdíjak, mióta eltörölték a járulékplafont (erre 2012 végével került sor). Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint tavaly öten akadtak, akiknek egymillió forintnál is magasabb az időskori ellátása. A csúcsnyugdíj 2014-ben még "csak" 870 ezer forint volt, ez az összeg pedig 2016-ban elérhette a kétmillió forintot. A nagyon jól hangzó, magas nyugdíj pedig az extrán magas fizetés mellett annak is köszönhető, hogy jóval a korhatáron túl is tovább dolgozott valaki.
A mostani megugrás ennek tükrében is meglehetősen magas, ami alighanem a bérminimum és a minimálbér dinamikus emelésének köszönhető. A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámokat minden évre itt találja. Néhány kiragadott év valorizációs értékeinek alakulását a mellékelt táblázatban foglaltuk össze. Valorizációs szorzószámok a nyugdíj megállapításához Év 2014. * 2017. * 1970. 73, 665 85, 310 1980. 40, 089 46, 427 1990. 15, 107 17, 496 2000. 2, 716 3, 145 *azokra vonatkozik, akik ebben az évben kezdeményezték, illetve kezdeményezik a nyugdíjba vonulásukat Forrás: rendeletek A nyugdíjba vonulók rendre csodálkoznak azon, hogy az év elején miért "húzzák az időt" a hatóságok, miért csak feltételes módon állapítják meg (ha egyáltalán) az ő várható járandóságukat. Az előírások szerint viszont a nettó átlagkereset növekedés tényadatát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februárban teszi közzé, és ennek alapján kell a kormánynak a tárgyévi nyugdíj megállapításhoz tartozó szorzószámokat kihirdetnie.
A KSH szeptember 30-i jelentése szerint a 2020. január-július hónapokban mért (vagyis a koronavírus járvány első hullámának hatását teljes mértékben tükröző) átlagkeresetek nem csökkentek, hanem jelentős mértékben tovább nőttek. Mint Farkas András nyugdíjszakértő írja a Nyugdí -n, a keresetnövekedésről szóló statisztikai adatnak a nyugdíjmegállapítás szempontjából is nagy jelentősége van. A 2020. január–július időszakban a bruttó átlagkereset 395 900 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 263 300 forint volt, mindkettő pontosan 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10, 3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. E friss gyorsjelentés tükrében Farkas András szerint még nagyobb esély van arra, hogy a tendencia – a koronavírus-járvány második hulláma dacára – egész évben fennmaradjon, vagyis 2021-ben akár 10% körüli mértékben tovább javulhatnak a valorizációs szorzók. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, így jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének meghatározásakor.
Koronavírus - Még több hír a témában Kiemelt kép: Farkas Norbert /