Jónás próféta Jónás próféta, 1435-40. St. Lamprecht, Karnten II. Jeroboám (i. e. 793-753) izráeli király korában működött Jónás próféta. A Mindenható azzal a különleges megbízatással küldte az ellenséges asszír fővárosba, hogy ítéletet hirdessen, és megtérésre hívja az embereket. "Monda az Úr Jónásnak: 'Kelj fel és menj Ninivébe, kiálts a Város ellen! Nagy ott a baj, megáradt a gonoszság: szennyes habjai szent lábamat mossák'. " Az ellenségért munkálkodni?! – szíve mélyéből tiltakozott e terhes szolgálat ellen. Jones profeta könyve. Az asszírok "vérszopó városa" ( Náh. 3:1) híres volt az ott lakók kegyetlenségéről és erőszakosságáról. Isten Jónást is tanítani kívánta e megbízatással. Súlyos jellemhibájából: az előítéletből fakadó elfogultságból és a mások iránti részvétlenségből akarta kigyógyítani őt. Jónás azonban a feladat elől ellentétes irányba, a távoli Tarziszba akart menekülni. "Az Úr pedig nagy szelet bocsátott a tengerre, és nagy vihar lőn, hogy a hajó már-már töredezett" ( Jón. 1:4). A hajósok igen megrémültek, és mindent elkövettek, hogy megmeneküljenek.
1. És lőn az Úrnak szava Jónáshoz, az Amittai fiához, mondván: 2. Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és kiálts ellene, mert gonoszságuk felhatolt elémbe! 3. És felkele Jónás, hogy Tarsisba szaladna az Úr elől. Leméne azért Jáfóba, és talála ott egy hajót, a mely méne Tarsisba, és megadván a hajóbért, beszálla abba, hogy Tarsisba menne velök az Úr színe elől. 4. Az Úr pedig nagy szelet bocsáta a tengerre, és nagy vihar lőn a tengeren, és a hajó már-már töredezik vala. Prédikációk textus és lekció szerint. 5. Megfélemlének azért a hajósok és kiáltának, kiki az ő istenéhez, és a hajóban lévő holmit a tengerbe hányák, hogy könnyítsenek magukon. Jónás pedig leméne a hajó aljába, és lefeküdt és elaludt. 6. De hozzáméne a kormányos mester, és mondá néki: Mi lelt, te nagy alvó? Kelj fel, kiálts a te Istenedhez; hát ha gondol velünk az Isten, és nem veszünk el! 7. Egymásnak pedig ezt mondák: Jertek, vessünk sorsot, hogy megtudhassuk: mi miatt van rajtunk e veszedelem? És sorsot vetének, és a sors Jónásra esék. 8. Mondák azért néki: Kérünk, beszéld el nékünk: mi miatt van rajtunk e veszedelem?
Kiváná azért magának a halált, és monda: Jobb halnom, mint élnem! 9 És monda az Isten Jónásnak: Avagy méltán haragszol-é a tök miatt? És monda: Méltán haragszom, mind halálig! Jónás próféta könyve | Biblia. A Magyar Biblia Tanács fordítása | Kézikönyvtár. 10 Az Úr pedig monda: Te szánod a tököt, a melyért nem fáradtál és a melyet nem neveltél, a mely egy éjjel támadt és más éjjel elveszett: 11 Én pedig ne szánjam Ninivét, a nagy várost, a melyben több van tizenkétszer tízezer embernél, a kik nem tudnak különbséget tenni jobb- és balkezük között, és barom is sok van? !
1 És igen rossznak látszék ez Jónás előtt, és megharaguvék. 2 Könyörge azért az Úrhoz, és mondá: Kérlek, Uram! Avagy nem ez vala-é az én mondásom, mikor még az én hazámban valék? azért siettem, hogy Tarsisba futnék, mert tudtam, hogy te irgalmas és kegyelmes Isten vagy, nagy türelmű és nagy irgalmasságú és a gonosz miatt is bánkódó. 3 Most azért Uram, vedd el, kérlek, az én lelkemet én tőlem, mert jobb meghalnom, mintsem élnem! 4 Az Úr pedig mondá: Avagy méltán haragszol-é? 5 Majd kiméne Jónás a városból, és üle a város keleti része felől, és csinála ott magának hajlékot, és üle az alatt az árnyékban, a míg megláthatná, mi lészen a városból? 6 Az Úr Isten pedig egy tököt rendele, és felnöve az Jónás fölé, hogy árnyékot tartson feje fölött és megoltalmazza őt a hévség bántásától. És nagy örömmel örvendezék Jónás a tök miatt. Jónás próféta könyve 4 | Károli Biblia | MyBible.eu. 7 De másnapra férget rendele az Isten hajnal-költekor, és megszúrá az a tököt, és elszárada. 8 És lőn napköltekor, hogy tikkasztó keleti szelet rendele Isten, és a nap rátűzött a Jónás fejére, és ő elbágyada.
Babits ebben a művében a küldetésvállalás és az erkölcsi közösségvállalás kötelességére figyelmeztet, mert "vétkesek közt cinkos, aki néma". Babits halála előtt még megírta a Jónás imája című versét, amely epikus formában nem kapcsolódik a Jónás könyvéhez, viszont betetőzi azt. Babits itt már vállalni akarja és vállalja is a prófétai szerepet: "mint Ő súgja, bátran szólhassak/ s mint rossz gégémből telik/ és ne fáradjak bele estelig/ vagy míg az égi és ninivei hatalmak/ engedik, hogy beszéljek s meg ne haljak. " Nem egészen két év múlva halt meg, 58 évesen.
9 Akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak, azok elhagyják jótevőjüket. 10 De én hálaéneket zengve áldozok neked, és amit megfogadtam, teljesítem. Az ÚRtól jön a szabadulás! 11 Az ÚR pedig parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre. 3. 1 Az ÚR igéje másodszor is szólt Jónáshoz: 2 Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd ott azt az üzenetet, amelyet én mondok neked! 3 Jónás elindult, és elment Ninivébe az ÚR szava szerint. Ninive pedig nagy városa volt Istennek: három nap kellett a bejárásához. 4 Elindult tehát Jónás befelé a városba egynapi járásra, és ezt hirdette: Még negyven nap és elpusztul Ninive! 5 Ninive lakosai azonban hittek Istennek, böjtöt hirdettek, és zsákruhát öltött a város apraja-nagyja. 6 Amikor ez a hír eljutott Ninive királyához, fölkelt trónjáról, levetette magáról díszruháját, zsákruhát öltött magára, és hamuba ült. 7 Azután kihirdették Ninivében a király és a főurak rendeletére a következőket: Az emberek és állatok, a szarvasmarhák és juhok semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek, vizet se igyanak!
Mi a te foglalkozásod és honnan jösz? Melyik a te hazád és miféle népből való vagy te? 9. És monda nékik: Héber vagyok én, és az Urat, az egek Istenét félem én, a ki a tengert és a szárazt teremtette. 10. És megfélemlének az emberek nagy félelemmel, és mondák néki: Mit cselekedtél? Mert megtudták azok az emberek, hogy az Úr színe elől fut, mivelhogy elbeszélé nékik. 11. Mondák azután néki: Mit cselekedjünk veled, hogy a tenger megcsendesedjék ellenünk? Mert a tenger háborgása növekedék. 12. Ő pedig monda nékik: Fogjatok meg és vessetek engem a tengerbe, és megcsendesedik a tenger ellenetek; mert tudom én, hogy miattam van ez a nagy vihar rajtatok. 13. És erőlködtek azok az emberek, hogy visszajussanak a szárazra; de nem tudtak, mert a tenger háborgása növekedék ellenök. 14. Kiáltának azért az Úrhoz, és mondák: Kérünk Uram, kérünk, ne veszszünk el ez ember lelkéért, és ne háríts reánk ártatlan vért; mert te, Uram, úgy cselekedtél, a mint akartad! 15. És felragadák Jónást és beveték őt a tengerbe, és megszűnék a tenger az ő háborgásától.
Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium. A radioaktív jód felezési ideje 8. 3 nap, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3 hónap múlva majdnem minden radioaktív jód eltűnik. Csernobil: Hatása még mindig érezhető. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb. Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből? A sugárzás kockázata és az időmúlás A radioaktív jód sugárzása általi megnövekedett kockázat továbbra sem hanyatlik. Japánban, a második világháború túlélőit vizsgáló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata csak 30 évvel az atomtámadás után kezdett hanyatlani, s még 40 évvel azután is a normális érték fölötti. A csernobili tanulmányban résztvevők közül néhányan csak 135 km-re éltek a baleset helyszínétől, demonstrálva a szennyezett étel- és italfogyasztás kockázatát azokra nézve, akik nem, vagy csak kismértékben, a közvetlen csapadék által voltak kitéve a radioaktív jód hatásának.
A tanulmány megerősíti a radioaktív jód pajzsmirigyrák ot okozó kockázatát, ám a tanulmány szerzői azt is hozzáteszik, hogy a pajzsmirigyrák a legkevésbé halálos daganatos megbetegedések egyike, így ha idejében észlelik és kezelik, a beteg kilátásai nagyon jók. Az, hogy a tanulmány a japán fukusimai erőmű válságának idején jelent meg, csak véletlen. A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. Index - Külföld - Nőtt a sugárzás Csernobilban, az oroszok lekapcsolták a gamma-sugárzás-mérőket. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigy ben, telíti a pajzsmirigy et. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét.
Ám a később nyilvánosságra hozott adatokra alapozott becslés szerint csak Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában mintegy 200 ezer ember halt meg a baleset következményei miatt 1990 és 2004 között. Igaz, ezek csak számítások, nincsenek dokumentált, hatóságilag hiteles mérésekkel alátámasztva. Csernobili atomerőmű Forrás: Megugrott a daganatos megbetegedések száma A kutatók hangsúlyozzák, ma már egyértelmű, hogy a csernobili balesetből származó radioaktív sugárzás következtében valóban megugrott a rákos megbetegedések száma. A három leginkább érintett, ex-szovjet országban drámaian megnőtt a pajzsmirigyrák előfordulási gyakorisága, a kiszabadult radioaktív jód nagy mennyisége miatt. Szeged.hu - Csernobil: tankok verték fel a port, azért akadtak ki a sugárzásmérők (frissítve). (A pajzsmirigyráknak hosszú a lappangási ideje, így még további megbetegedésekkel is számolni kell. ) Csernobil és a pajzsmirigyrák: hogy függ össze pontosan? Kattintson! A pajzsmirigynek a hormontermeléshez jódra van szüksége. A légkörbe került nagy mennyiségű radioaktív jódizotóp miatt a lakosokkal nagydózisú jódtablettát szedettek, hogy túltelítsék a pajzsmirigyet jóddal, így kiszorulhatott a káros 131-es jódizotóp.
A csernobili atomerőmű környékén lévő sugárzásmérő állomás február 25-én hallgatott el, és egészen február 28-án délutánig nem küldött újabb adatokat. "Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok hetek óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk. Nem sokkal az után, hogy Oroszország megindította offenzíváját Ukrajna ellen, az orosz katonák elfoglalták a csernobili atomerőművet. Csernobil sugárzás ma vie. Az ottani helyzetről – és főként a sugárzás szintjéről – azóta nem sokat lehetett hallani: az ukránok szerint megnőtt ugyan a sugárzás mértéke az atomerőműnél, a nukleáris energiával foglalkozó ukrán állami felügyelet szerint ugyanakkor a létesítmény állapotában nem történt változás – vagyis nem sérült meg. A félelmet mindenesetre nem segített eloszlatni, hogy február 25. hajnala óta a csernobili atomerőmű telephelyén lévő környezeti sugárzásmérő állomás nem szolgáltatott adatot arról, mi a helyzet az építménynél.
Miután végeztek a romeltakarítással, a munkások megkeresték a Pripjaty körüli erdők legeldugottabb zugát, ahová még be tudtak menni a munkagéppel, ott leakasztották a markolófejet, majd otthagyták, azt remélve, hogy nagyon hosszú időn át nem fog senki sem rátalálni. Korábban alig egy tucat ember tudott egyáltalán a létezéséről is. Maxwell is csak egyszer láthatta, amikor 2010 és 2011 között a terepen kutatott. Saját vezetőt kaptam, mert tudósként voltam ott, nem pedig egyszerű turistaként. Volt egy nap, amikor harminchárom különböző helyet jártunk be. A vezetőm egyszer csak megkérdezte, akarom-e látni a Karmot, én meg csak visszakérdezni tudtam, hogy mi a fene az a Karom? Amikor elmondták neki, hogy miről van szó, a kutató azonnal látni akarta. Csernobil sugárzás ma chance. Még a zónát jól ismerő tapasztalt vezető is csak nagyjából tudta, hogy merre kell keresniük. Elautóztak néhány kilométerre Pripjatytól, majd néhány rossz irányba tett kitérő és visszafordulás után végre megtalálták azt az erdő közepi betonplaccot, ahol a Karmot évtizedekkel korábban hagyták.
A mérés után a kutató a vezetője, és a sofőr csináltak néhány fotót egymásról a szörnyeteg mellett majd igyekeztek a lehető leggyorsabban, a lehető legmesszebb kerülni tőle. Nem díszlet A kutató tudja, óriási felelőtlenség volt a részéről, hogy csupasz kézzel nyúlt bele a sugárzó gépbe, még akkor is, ha csak néhány másodpercre. Elismeri, magával ragadta az adrenalin, mert úgy élte meg a találkozást a Karommal, mintha egy mitikus lénnyel került volna szemtől-szembe. Azt mondja ez az élmény késztette arra, hogy újragondolja a radioaktivitással fertőzött zónához fűződő viszonyát. Az addiginál sokkal tudatosabbá és óvatosabbá vált azzal kapcsolatban, hogy mit tehet meg odabent, pláne, hogy mihez érhet hozzá. Kényesen kerüli a túl poros helyeket, ahol könnyen ragadhatnak rá mikroszkopikus szennyezők. Tisztálkodásnál nagyon odafigyel, nehogy megsértse valamivel a bőrét, és soha sem eszik a szabad ég alatt. Azt a kutató is elismeri, hogy a zónának vannak kevéssé veszélyes részei, de hozzáteszi, a rengeteg apró, de annál fontosabb szabályt ezeken a helyeken sem árt szem előtt tartani.