A bal szívfélből kilépő vér a testen áthaladva a jobb szívfélbe jut vissza, ezt az utat nevezzük nagy vérkörnek. A jobb szívfélből a bal szívfélbe áramló vér a tüdőn halad keresztül, ez a kis vérkör. A bal pitvart és kamrát a tüdőben felfrissült, oxigéndús vér tölti ki, a szövetekből érkező elhasznált vér pedig a jobb szívfélen áramlik keresztül. A pitvarok és a kamrák működésének összehangolásáért a szív ingerületképző és ingerületvezető rendszere felelős. Ez a szív belső felületén, közvetlenül a szívbelhártya alatt található. A szív működését két ingerületképző központ irányítja. A szív szünet nélküli munkáját az izomsejtek optimális tápanyagellátása teszi lehetővé. A szívizmot a koszorúerek látják el vérrel, közvetlen kapcsolatot létesítve a jobb és a bal szívfél között. A szív saját vérellátásának jelentőségére világít rá az a tény is, hogy a szíven áthaladó teljes vérmennyiség 10%-a a koszorúerekbe jut. Összehúzódáskor az erősebb bal szívfél a szív csúcsával lökést gyakorol a mellkas belső falára.
0 2064 Video jelentése Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. Video beágyazása Üzenetküldés Hozzáadás listához Új lista 2011. nov. 30. Cimkék: szív működés A szív működése. Mutass többet
A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk! A szív pumpáló működése A szív sajátos izomsejtekből áll, amelyek lehetővé teszik a ritmusos összehúzódását, miközben elektromos impulzusok terjednek végig rajtuk. A jobb pitvar falában levő szinuszcsomó olyan különleges szövet, amely a szív ritmuskeltőjeként szabályozza a ritmikus szívösszehúzódásokat. Elektromos impulzusai a pitvar falán át jutnak el a pitvar-kamrai csomóhoz, amelyből a His-nyalábon át haladnak tovább az impulzusok, s végül is a kamrák összehangolt összehúzódását idézik elő. Bár a szív bal és jobb felének eltérő a feladata, ez a szerv oly módon működik, hogy mindkét fele egyidejűleg pumpál vért. Az elernyedési szakaszban a bal és jobb pitvarból a megfelelő kamrába áramlik a vér. Az ezt követő összehúzódási szakaszban a bal kamrából a [főverőér]?
Műthetetlen 2 cm-es tüdőrák? Kissejtes tüdődaganat Kissejtes tüdőrák végstádium Tüdőrák: meddig tarthat a végstádium? Tüdőrák és a palliatív kezelés Tüdőrák végstádium Otthon meghalni Áttétes tüdőrák: romló koncentráció Tüdőrák és magatartászavar Tüdőrák: áttét a szívburkon Tüdőrák, agyi áttét Dohányzás, kissejtes tüdőrák Hirtelen áttétes tüdőrák? Víz a tüdőben rák, Folyadék és víz a tüdőben - Antritis. Tüdőműtét és kemoterápia Reménytelen tüdőrák? Tüdőrák mint derült égből a villámcsapás Gyorsan kifejlődő tüdőáttét? Kérdések a kiegészítő kezelésekről Érelváltozások, visszér, érszűkület, és a koleszterin (ujmedicina, biologika) A gázcsere a tüdő léghólyagocskái és azok falát behálózó hajszálerek között történik. Ezt követően a tüdővénák az oxigéndús vért a bal pitvarba szállítják, ahonnan a bal kamrán keresztül a nagyvérkörben folytatódik a vér útja. Folyadék és víz a tüdőben A kitágult hajszálerek szűkítik a léghólyagocskákat, ezek fala megvastagodik, ez pedig megnehezíti az oxigén és a szén-dioxid cseréjét. A keringés a kisvérkörben lelassul, ami további számos kedvezőtlen folyamatot indít el: savó szivárog át a légutakba, folyadék jelenik meg a mellkasban, romlik a tüdő nyirokkeringése, nehézlégzés, köhögés lép fel.
A legsúlyosabb esetekben a beteg már nyugalomban is fullad, különösen éjszaka, laposan fekvő helyzetben. Gyakori lehet víz a tüdőben szívelégtelenség sípoló légzés és köhécselés, súlyosabb állapotban főleg az éjszakai órákban rohamokban fellépő és csak felülésre csökkenő súlyos fulladásos roham szívasztma vagy tüdővizenyő tüdőödéma is jelentkezhet. Stresszkezelés Szívelégtelenség vizsgálata A szívműködés vizsgálatához a víz a tüdőben szívelégtelenség szakorvos részletesen felveszi a kórtörténetet, kikérdezi a tüneteket és fizikai vizsgálatot végez. Az orvos egy ilyen vizsgálat során olyan kockázati tényezők jelenlétét keresi, mint például a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség vagy a cukorbetegség. Sztetoszkóp segítségével a kardiológus meghallgatja a tüdőt és vértolulás jeleit keresi. A tüdőödéma, Folyadék a tüdőben magas vérnyomás esetén. A sztetoszkóp segítségével a rendellenes szívhangokat is lehet észlelni, amelyek szívelégtelenségre utalhatnak. Ilyenkor a tüdőerekben a megemelkedett nyomás miatt a tüdőhólyagocskákba folyadék kerül, amely súlyos életveszélyes állapotot okoz, ami víz a tüdőben szívelégtelenség kórházi ellátás nélkül rendszerint végzetes.
Az alábbiakban áttekintést és rövid magyarázatot adunk a tüdő és a légzőrendszer legfontosabb betegségeiről. A tüdő felelős a test megfelelő oxigénbeviteléért és -ellátásáért. Két térbeli és funkcionálisan független tüdőből áll, ezekkel körülveszi a szívét. A két szerv közös a mellkason ( mellkas), amelyet bordák védnek. A tüdőbetegségek Az alábbiakban áttekintést nyújt a leggyakoribb tüdőbetegségekről és sérülésekről, az alábbiak szerint lebontva: Fertőzés és gyulladás Obstruktív tüdőbetegség A tüdő diszfunkciója és szerkezeti betegségei Ritka tüdőbetegségek Fertőzés és gyulladás Tüdőgyulladás / tüdőgyulladás A pneumonia viszonylag gyakori, de nagyon súlyos állapot. Különösen az idős és ágyon fekvő betegekben gyakran tüdőgyulladás alakul ki, amely a legrosszabb esetben halálos kimenetelű is lehet. A hosszabb kórházi tartózkodás esetén is növekszik a tüdőgyulladás kialakulásának kockázata. A tüdőgyulladást általában olyan kórokozók váltják ki, mint például a pneumococcusok baktériumai.
A szívelégtelenség olyan betegség, amely sajnos egyre súlyosabbá válik – különösen kezelés nélkül. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa szerint azonban megfelelő, gondosan felépített életmóddal és orvosi kezeléssel jelentősen javíthatók az életkilátások. A szervezet kompenzálni próbál A (pangásos) szívelégtelenség esetén a szívnek nehézséget okoz, hogy megfelelő mennyiségű vért pumpáljon a testbe, a szervezet azonban ezt próbálja kompenzálni. Ennek egyik lehetősége, hogy hormonok segítségével megemeli a pulzust, a másik pedig a vesék fokozott só-, illetve a szervezet vízvisszatartása. A visszatartott víz növeli a keringő vér mennyiségét, és ezáltal javítja a keringést. Ez utóbbi mechanizmusnak köszönhetően az átmeneti teljesítményfokozódást követően a szívelégtelenség súlyosbodása során a folyadékfelesleg kilép a keringésből, és különböző testrészeken gyűlik össze, aminek egyértelmű tünete a duzzanat, az ödéma megjelenése. A szívelégtelenség gyakran más betegségek talaján alakul ki, mint például egy veleszületett szívbetegség, magas vérnyomás, szívkoszorúér betegség, szívinfarktus vagy valamilyen gyulladás, ami roncsolja a szívizmokat.