Aktuális Vérköreid, miként a rózsabokrok, reszketnek szüntelen. Viszik az örök áramot, hogy orcádon nyíljon ki a szerelem s méhednek áldott gyümölcse legyen. Gyomrod érzékeny talaját a sok gyökerecske át meg át hímezi, finom fonalát csomóba szőve, bontva bogját- hogy nedűid sejtje gyűjtse sok raját s lombos tüdőd szép cserjéi saját dicsőségüket susogják! (József Attila: Óda) A szív szó hallatán legtöbben először nem a mellkas közepén elhelyezkedő, kúp alakú, izmos falú, üreges szervre, hanem a szerelemre, barátságra és szeretetre gondolunk. A szívet az irodalom, a zene- és festőművészet hosszú évszázadok óta az érzelmek bölcsőjeként, a lélek elválaszthatatlan társaként ábrázolja. Szív és érzelmek, szív és lélek értelmi összefonódása a mindennapi nyelvhasználatban is jelen van. Amikor fáj a szívünk valakiért vagy valamiért, netán megbántottak minket, s azt a szívünkre vettük, valóban úgy érezzük, mintha mellkasunk táján megszakadna valami (a szívünk) odabent. Ilyenkor hiába szólítanak szívhez szóló szavakkal, már késő: szívünk összetört, időbe telik, míg újra hibátlanul működni fog.
A nagyvérkör ezzel szemben az összes többi szervhez, szövethez juttatja el az oxigéndús vért és szállítja el azoktól a működésük során keletkezett salakanyagokat és a szén-dioxidot. A nagyvérkörből több speciális keringési alrendszer ágazik el: A koronária keringés (szívizom saját keringési rendszere) Az összes többi izomhoz hasonlóan a szívizom is folyamatos oxigénellátást igényel. A pitvarokat és a kamrákat alkotó izmokat a szívkoszorúerek hálózata látja el friss vérrel. A vese keringése A fő verőérbe pumpált vér 25%-a a vesékhez áramlik, ahol számos salakanyag kiszűrődik, majd a vizelettel együtt távozik. A portális keringés A hasüregi szervek (belek, gyomor, lép, hasnyálmirigy, epehólyag) felől összegyűlő vér egy vastagabb éren át a májba jut. Itt az érhálózat ismét finom hajszálerekre bomlik, így a máj elkezdi kiszűrni a tápcsatornából felszívódott méreganyagokat. Agyi keringés (cerebrovaszkuláris keringés) Méretéhez képest az agy kifejezetten sok vért igényel a megfelelő működéshez.
A bal pitvart a bal kamrától a mitrális billentyű választja el, amelynek szelepfunkcióját két pontosan záró vitorla biztosítja. A jobb pitvar és a jobb kamra között a három vitorlából álló tricuspidalis billentyű található. A szív működése Ha a szívet gondolatban egy pályaudvarhoz hasonlítjuk, akkor a jobb szívfél az "érkezési", a bal szívfél az "indulási" oldal. A szervezet szövetei által elhasznált, oxigénben szegény, ún. vénás vér a jobb pitvarba érkezik, majd a jobb kamrából - a tüdőartérián át - jut a tüdőbe, ahol felveszi az élethez szükséges oxigént, és leadja a felesleges széndioxidot. Az oxigénnel felfrissült vér a pulmonális vénákon át a bal pitvarba jut. A vérkörnek ezt a részét kis vérkörnek nevezzük. A bal pitvarból a bal kamrába jutó, ún. artériás vér a főütőéren (az aortán) át jut a nagy vérkörbe, ill. a szervekbe (agy, izomzat, gyomor stb. ). A szív pumpafunkcióját és az artériák működését a véráramban keringő hormonok irányítják oly módon, hogy amikor az egyik szerv - p1.
A szív a vérkeringés központjában elhelyezkedő izmos pumpa, amely percenként hatvan-nyolcvanszor összehúzódva tartja fenn a vérkeringést. Szakadatlan működése biztosítja a test különböző részeinek vérellátását. Elképzelhetjük, milyen tökéletes alkotás, ha kiszámoljuk, hányszor húzódik össze átlagosan az élet folyamán: Időtartam Szívösszehúzódások száma 1perc 60 1 óra 8 600 1 nap 86 400 1 év 315 860 x 10 a hetediken 60 év 189 216 x 10 a kilencediken A szív anatómiája A szív anatómiailag a jobb és a bal szívfélből áll: mind a jobb, mind a bal szívfél további két részre: a pitvarokra és a kamrákra oszlik. A szív munkáját - a szervek megfelelő vérellátását - folyamatos pumpálással (összehúzódással) végzi, oly módon, hogy előbb a pitvarok (jobb és bal), majd a kamrák (jobb és bal) húzódnak össze. A szív egyes részeit "szelepek" választják el egymástól, amelyek biztosítják, hogy a vér csak egy irányba haladhasson, abba az irányba, amely a szív munkájának megfelel. A szívben működő szelepeket billentyűknek nevezzük.
Madách hinni akarását Ádám, kétségeit Lucifer testesíti meg. Az ember tragédiájában nem a történelmet akarta bemutatni, hanem azoknak az "uralkodó eszméknek" a sorsát és szerepét, amelyek kétségessé váltak az 50-es éveken. Legfőbb kérdései: Mi az emberi élet célja? Mi a nagy eszmék jelentősége a történelemben? Milyen a férfi és a nő viszonya? Van-e emberi fejlődés, tökéletesedés? Az egyén és tömeg viszonya. Mi a tudomány szerepe az emberiség életében? A szabad akarat problémája. Szerkezete: 15 színből áll. Az első három szín és a 15. a bibliai keretszínek, a többi az emberi történelmet mutatja be, történelmi korok sorrendjében. Szereplők: Lucifer: főangyal, akinek célja: meg akarja dönti amit az Úr alkotott. Célját úgy kívánja elérni, hogy Ádámot kétségeibe hajszolja. Lucifer végigvezeti Ádámot a történelmen. Minden szín végén Ádám új eszményt talál, és a következő szín annak az eszménynek a megvalósulása. Azonban Lucifer tudatos állhatatossággal mutatja meg nekik a jövőt. Egy-egy kor hanyatlásának időszakát mutatja be, így a negatívumok dominálnak /így az álomjelenetek nem torz képet adnak a történelemről/.
Összetett problémarendszer, melynek középpontjában az individuum áll, s melynek kereteit a "történelem színpada" teremti meg. Az emberiségköltemény fogalma szorosabban nem jelöl műfajt, a Tragédia műfaját többféleképpen lehet meghatározni. Egyrészt nyilvánvalóan színpadi mű, még ha dramaturgiája szét is feszíti a színpad nyújtotta lehetőségeket. Ugyanakkor a történés, a "játék" alárendelődik a szövegnek, a líraiságnak. Összetett műfajú Madách műve, líra (gondolati, filozófiai líra) és dráma (jelenetek, cselekvések) elemei keverednek benne, s lírai drámaként vagy drámai költeményként határozható meg. A szerkezet, a főszereplők kiemelt jelentősége némiképp az oratóriumhoz is hasonlóvá teszi. Kevés olyan jelentős alkotása van a magyar irodalomnak, mint Az ember tragédiája. Lefordították a világ számtalan nyelvére, színházi bemutatói (külföldön is) mindig nagy érdeklődésre tarthattak számot, a főszerepek a legnagyobb színészi szerepálmok közé tartoznak, s olvasmányként is érdekes, izgalmas mű.
Madách Imre: Az ember tragédiája műfaji és szerkezeti sajátosságok by Fanni Gondos
Ádám a 15. színben felébred nyugtalanító álmából, és a megismert jövő alapján kell döntenie, hogy elkezdi-e egyáltalán az emberiség történelmét. Talán mi folytatjuk Ádám álmát, de nem tudjuk, mire ébredünk. Rajtunk is múlik. Madách Imre: Az ember tragédiája. Ikon Kiadó, Budapest, 1992. (Matúra klasszikusok) Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 11. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008. 11–32. o. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997.
Mi jut eszedbe róla? A nagy történelmi korszakok? Őskor, ókor, középkor, újkor, modern kor? Esetleg a posztmodern? Hosszú idő. És még tart. A nagy birodalmak? Kína, Egyiptom, a Perzsa Birodalom? A Római Birodalom? Nem folytatom. Túl sok a helyszín. Ki irányítja a történelmet? Isten? A kisember? A tömeg? Vagy a híres emberek? Fáraók, hadvezérek, diktátorok? Esetleg filozófusok, tudósok? Túl sok törekvés és eszme. Meg lehet írni mindezt egyetlen drámai műben? Madách erre vállalkozott. De ha a múltat ismerte is, mit tudhatott a jövőről? Meglátjuk. Előbb ismerkedjünk meg vele! Alsósztregován született. Tizenegy éves volt, amikor apja meghalt. Édesanyja biztosította számára az anyagi függetlenséget. Előbb magántanuló volt, vizsgáit a váci piarista gimnáziumban tette le. Később filozófiát és jogot tanult Pesten, majd a szabadelvű ellenzék szónokaként vált ismertté Nógrád megyében. Közben a Pesti Hírlapban álnéven tudósításokat jelentetett meg. Ugyan Madách a szabadságharcban szívbaja miatt fegyveresen nem vehetett részt, de a családot ezekben az években számos tragédia sújtotta.