Nehézsúlyú Ota Zaremba Igor Nikitin Alberto Blanco 2. Nehézsúlyú Leanid Taranenka Valentin Christow Szalai György Szuper nehézsúlyú Rahmanov szultán Jürgen Heuser Tadeusz Rutkowski Eredmények Súly (52 kg -ig) sportoló Súly (kg) URS 245, 0 ( VAGY) PRK HUN Oláh Béla 245, 0 PÓLUS Stefan Leletko 240, 0 Hornyák Ferenc 237, 5 KÖLYÖK Francisco Casamayor 232, 5 MGL Adjaagiin Jugdernamdschil 215, 0 9 ITA Gaetano Tosto GRE Ioannis Katsaidonis 207, 5 Dátum: 1980. július 20. 18 résztvevő 15 országból Bantam súly (akár 56 kg) 275, 0 ( WR) 270, 0 265, 0 Andreas Letz Yang Eui-yong 262, 5 Stefanovics Imre 260, 0 RÓMA Gheorghe Maftei 247, 5 Petre Pavel Choe Jong-sop 242, 5 Ioannis Sidiropoulos Időpont: 1980. július 21. 21 résztvevő 17 országból Toll súlya (akár 60 kg) 290, 0 ( VAGY) BUL 287, 5 282, 5 Antoni Pawlak 275, 0 Julio Loscos TCH František Nedvěd 272, 5 Víctor Perez Gelu Radu FRA Jean-Claude Chavigny 255, 0 IRQ Fajsal Matloub Fathi 252, 5 Időpont: 1980. július 22. 1980 olimpia éremtáblázat full. 18 résztvevő 14 országból Könnyű (67, 5 kg -ig) 342, 5 335, 0 325, 0 Daniel Senet 322, 5 Günter Ambraß 320, 0 Zbigniew Kaczmarek 317, 5 Raúl González Virgil Dociu 310, 0 Dušan Drška 290, 0 USZONY Juhani Salakka Dátum: 1980. július 23.
Ő volt az első sportoló, aki két különböző országnak szerzett olimpiai érmet, ráadásul úgy, hogy egyik sem a szülőhazája. Az olaszok kapcsán két további nagyszerű atlétikai sikert érdemes kiemelni, Pietro Paolo Mennea 200-as győzelmét és Sara Simeoni magasugró elsőségét. Az NOB elégedetten zárta a moszkvai olimpiát, szinte úgy érezték, mintha sértetlenül túléltek volna egy óriási vihart. Úszás az 1980. évi nyári olimpiai játékokon - Wikiwand. Senki sem látott összefüggést a korábbi, 1976-os afrikai bojkottés az amerikaiak távolmaradása között, és nem gondolták, hogy a szovjetek ellenbojkottra készülnek az amerikaiak ellen. Ez természetesen hiba volt. ÉREMTÁBLÁZAT: ORSZÁG ARANY EZÜST BRONZ SZOVJETUNIÓ (URS) 80 69 46 NÉMET DEM. KÖZT. (GDR) 47 37 42 BULGÁRIA (BUL) 8 16 17 KUBA (CUB) 8 7 5 OLASZORSZÁG (ITA) 8 3 4 MAGYARORSZÁG (HUN) 7 10 15 ROMÁNIA (ROU) 6 6 13 FRANCIAORSZÁG (FRA) 6 5 3 NAGY-BRITANNIA (GBR) 5 7 9 LENGYELORSZÁG (POL) 3 14 15............
A gyeplabda története és szabályai, a versenyek időpontjai a 2021-es tókiói nyári olimpiai játékokon. A játékokon 1908-ban rendeztek először gyeplabdatornát, azt követően egy hosszabb, húszéves szünet következett, 1928 óta azonban megszakítás nélkül jelen van a sportág. A nőknek pedig az 1980-as moszkvai olimpia óta rendezik meg a viadalt. Az összesített éremtáblázaton a férfiak között toronymagasan az indiaiak vezetnek nyolc aranyéremmel, igaz, legutóbb 1980-ban győztek. A nők mezőnyében Ausztrália és Hollandia áll az örökrangsor élén három-három elsőséggel. Időpont A gyeplabdatornákat július 24. és augusztus 6. között rendezik meg Szabályok Ami szabályokat illeti, a két 11 fős csapat (egy kapus és tíz mezőnyjátékos) játszik egymás ellen. A játék célja, hogy a játékosok a speciális ütővel a labdát az ellenfél kapujába juttassák. Fontos továbbá, hogy a mezőnyjátékosok csak az ütővel érhetnek a labdához. Tokióba mind a férfiak, mind a nők mezőnyében tizenkét csapat kvalifikált. 1980._évi_nyári_olimpiai_játékok : definition of 1980._évi_nyári_olimpiai_játékok and synonyms of 1980._évi_nyári_olimpiai_játékok (Hungarian). A két hatfős csoportból az első négy jut a negyeddöntőbe, utána pedig egyenes kiesés rendszerben folytatódik a torna.
Innen: Forge of Empires - Wiki HU Az olümpiai Zeusz-szobor a világ hét csodájának egyike volt az ősidőkben, ez adott erőt a görög katonák generációinak. Tulajdonságok Típus: Nevezetes épület Kor: Bronzkorszak Utca: 1x1 Méret: 2x3 Építés költsége: 40 Márvány 50 Faanyag 40 Festőanyag 10 Kő 10 Bor Bónuszok Hadsereg bónusz A támadó egységek támadási és védekezési értékeit növeli meg egy bizonyos százalékkal. Szint Szükséges 1 40 990 3% 2 60 1. 890 6% 3 100 3. 390 9% 4 150 5. 640 12% 5 210 8. 790 15% 6 270 12. 840 18% 7 330 17. 790 21% 8 380 23. 490 24% 9 450 30. 240 27% 10 510 37. 890 30% 11 523 45. 735 31% 12 536 53. 775 13 550 62. 025 32% 14 563 70. 470 15 578 79. 140 33% 16 592 88. 020 17 607 97. 125 34% 18 622 106. 455 19 637 116. 010 35% 20 653 125. 805 21 670 135. 855 36% 22 686 146. 145 23 704 156. 705 37% 24 721 167. 520 25 739 178. 605 38% 26 758 189. 975 27 777 201. 630 39% 28 796 213. 570 29 816 225. 810 40% 30 836 238. 350 31 857 251. 205 41% 32 879 264. 390 33 900 277. 890 42% 34 923 291.
2014. 05. 28. 17:25 A három kis-ázsiai világcsodáról nem bővelkedünk forrásokban; ismereteink másodkézből, feldolgozásokból származnak. Más a helyzet az utoljára hagyott, de jelentőségét tekintve egyik legfontosabb csoda esetében. Az olümpiai Zeusz-templomban állt Zeusz-szoborról több részletes leírással is rendelkezünk. Οlümpia az egyetlen olyan csoda színhelye, amely nem Hellász perifériáján, hanem annak egyik központjában, a Pelopοnnészοszi-félszigeten lévő Élisz poliszban található. Jelentőségét tekintve is megelőzi kis-ázsiai társait (legalább annyival, amennyivel Zeusz nagyobb istenségnek számított Artemisznél). Olümρia egyrészt temploma, másrészt az olümpiai játékok miatt a görög önazonosság-tudat kultikus színhelye. A görögök nagy többségének közös hite szerint Zeusz a leghatalmasabb istenség volt, és sok polisz egységesnek mutatkozott abban, hogy ha tehette, versenyzőket küldött 01iϊmρiάba, és legalábbis törekedett az olimpiai béke betartására, vagy valamelyest akceptálta azt.
Az évszázadok során több veszélyt is túlélt (például Caligula római császárt, aki Rómába akarta szállíttatni, hogy feje helyére saját képmását illessze), azonban végül sajnos megsemmisült – bár ennek időpontja bizonytalan. Lehetséges, hogy a szobor az olümpiai Zeusz-templom Kr. u. 426-ban történt lerombolásakor pusztult el, de egyes források szerint ezt követően még Konstantinápolyba szállították, ahol végül egy tűzvész emésztette el. A gízai nagy piramis A halikarnasszoszi mauzóleum Szemiramisz függőkertje A pharoszi világítótorony Az epheszoszi Artemisz-templom A rodoszi kolosszus
A Zeusz-szobor korai rekonstrukciós rajza Zeusz a görög mitológia főistene. 19 kapcsolatok: Arany, Athén, Bizánci Birodalom, Caligula római császár, Drágakő, Elefántcsont, Görögország, I. e. 435, I. Theodosius római császár, Isztambul, Niké, Olümpia, Pheidiasz, Ritoók Zsigmond (filológus), Sarkady János, Szilágyi János György, Zeusz, 1. század, 391. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém, a periódusos rendszer 79. eleme. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Arany · Többet látni » Athén Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Athén · Többet látni » Bizánci Birodalom A Bizánci Birodalom, ritkábban Keletrómai Birodalom (- ógörög átírással: "Baszileia Rhómaión" vagy újgörög átírással: "Vaszilía Romaíon") ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők, a Gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, Epheszoszi Artemisz- templom, Pheidiasz Olümpiai Zeusz -szobra, a Halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és az alexandriai világítótorony. A felsoroltakból mára már csak a Gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. Halikarnasszoszi Mauzóleum A Halikarnasszoszi Mauzóleum i. 353-350 körül épült Mauszólosz perzsa király számára. Miután meghalt, felesége és egyben nővére, Artemiszia (szokás volt a pénzt és a hatalmat a családban tartani) úgy döntött, épít számára egy fényűző sírt, egy olyan híres szerkezetet, hogy napjainkban is Mauszólosz nevét viseli az összes nagy sír mauzóleum néven. Az építmény annyira lenyűgöző és egyedülálló lett, hogy Szidóni Antipáter felvette a világ csodái közé.
A szobor elkészítése hosszas folyamat volt, mivel sokáig nem is sikerült megfelelő anyagot találniuk hozzá. Zeusz jobb kezében található a koronás Niké, a győzelem istennőjének alakja, bal kezében egy arany jogar, melynek tetején egy sas gubbasztott. Elpusztulásának körülményei nagy vitákat váltottak ki, egyes kutatók szerint Konstantinápolyba hurcolták, ahol egy tűzben 475-ben megsemmisült, mások szerint a szobor a templommal együtt pusztult el a 425-ös tűzvészben. Források: Wikipédia, Explorertravel, Római kor, Érdekes Világ
A hét csoda közül ez készült el utolsóként, de az első volt, melyet lerombolt egy földrengés i. 226-ban. A szobor a térdénél tört el és így zuhant a földre. Egyiptom fáraó ja felajánlotta, hogy kifizeti a rekonstrukció költségeit, de a Delphi jósda álláspontja miatt a rodosziak attól féltek, hogy Héliosz megharagszik, ezért nem engedték újjáépíteni. Gízai Piramisok A gízai Nagy Piramis t Khufu fáraó síremlékeként építették több mint 20 évek keresztül, i. 2560 körül. 2, 3 millió mészkő téglából áll, melyet a közeli kőbányából hoztak. A hatalmas gránit kövek a Királyi Kamrában 25-80 tonna súlyúak voltak és Aswanból, több mint 500 mérföld távolságból szállították őket ide. A 146, 5 m magas piramis a legmagasabb emberi kéz alkotta építmény volt a világon 3800 éven keresztül. A gízai Nagy Piramis a legrégebbi az ókori világ hét csodája között és az egyetlen, mely túlélt mindent. Ahogy egy arab közmondás mondja: "Az ember fél az időtől, de az idő fél a Piramisoktól. " Oszd meg a hírt ismerőseiddel!