Üzleti terv style="display:block" data-ad-client="ca-pub-6935274628036882" data-ad-slot="4879410651" data-ad-format="auto"> A terv (minta) részeinek, készítési sorrendje: A alább látható az üzleti terv felépítése. A terv első részét, a Vezetői összefoglalót kell legutoljára megírni. Ez egy rövid összefoglaló magáról a tervről. A terv többi részének a megírásakor törekedjünk arra, hogy az egyes részek egymásra épüljenek, ne legyenek logikai bukfencek. Az üzleti terv részei: Vezetői összefoglaló A vállalkozás általános bemutatása Marketing Terv Működési terv Vezetőség és szervezeti felépítés Pénzügyi terv Mellékletek 1. Vezetői összefoglaló A vállalkozás rövid bemutatása, története. Cég hitvallása, filozófiája. Termékek, szolgáltatások rövid bemutatása. A vállalkozás piacon elfoglalt helye, versenytársak, piaci helyzetelemzés. Célpiacok, Marketing stratégia. A vállalkozás felépítése, működése. Önálló vállalkozás-e, franchise, leányvállalat? Kik a fő beszállítók? A közeljövőt érintő célkitűzések, intézkedések, amiket meg kell tenni.
Ezeknek a kimutatása és elkészítése nem egyszerű feladat, elvégzését mindenképp szakember készítse el! A következő lépés a melléklet elkészítése, ami grafikonokat, táblázatokat és egyéb anyagokat kell, hogy tartalmazzon. Ha ezekkel készen vagyunk, akkor túlvagyunk a nehezén, márcsak egy rövid összefoglalót kell írni, amit az üzleti terv elejére kell beilleszteni. Egy ilyen stratégiai anyag hossza általában 20 oldal, de ettől lényegesen el is lehet térni a megírásának céljától függően. Remélem hasznos volt a fenti vállalkozás üzleti terve írásmű. Köszönjük, hogy elolvasta.
Az üzleti terv csak a fontos információkat tartalmazza, jól tagoltan, hogy könnyen megérthető legyen. Reális, nem az álmokból építkezik, hanem a számok a meghatározóak. Segítség képpen készítettünk egy üzleti terv sablon -t. Mi a Cash-flow jelentése? A Cash-flow angol kifejezés. Egy vállalkozás beérkező és kimenő pénzek áramlásának a kimutatására szolgál. A Cash-flow megmutatja, hogy adott pillanatban éppen mennyi pénzünk van. SWOT elemzés: A SWOT elemzés stratégiai tervező eszköz. Segít megérteni és azonosítani a vállalkozás erősségeit, gyengeségeit és a fennálló veszélyeket egy adott szituációban. Erősségek: Itt jelenik meg az összes pozitív megerősítés. Miben vagyunk jók? Miért vagyunk jobbak, mint a versenytársak? Gyengeségek: Hol javíthatsz a munka-folyamaton? Miért lehetnek jobbak más vállalkozások? Lehetőségek: Bármit meg lehet nevezni lehetőségnek, ami segíteni tud a sikerben. Veszélyek: A cél annak a felismerése, hogy mi okozhat komolyabb kárt a vállalkozásnak. A SWOT mátrix pedig megmutatja, hogy mik azok a stratégia alkalmazások, amelyek szükségesek a siker eléréséhez.
a vezetés: minden vezető pozíciójú munkatárs esetében tüntessük fel a beosztását, feladatkörét, végzettségét, szakmai tapasztalatát és korábbi vezetői gyakorlatát; az alkalmazottak: tüntessük fel a beosztását, feladatkörét, releváns munkatapasztalatait. motiválás: anyagi és nem anyagi motivációs eszközök. A kockázatelemzés során vizsgáljuk: a versenytársak várható reakcióját; a külső tényezőket, minden olyan eseményt, amelynek lehetséges bekövetkezésére mi semmilyen hatással nem vagyunk; belső tényezőket, melyek azok a hibalehetőségek, amik a vállalkozásunkat érintő, általunk vagy az alkalmazottaink által befolyásolható eseményekből, döntésekből erednek. A szükséges tőke nagysága: az üzleti terv egy korábbi részében felsorolt berendezések ára és az első 3 hónap működési költségei (például az üzlethelyiség bérleti díja, rezsije, az alkalmazottak bére, induló készletek ára stb. ). Nyitómérleg: az induláshoz szükséges befektetett és forgóeszközöket a nyitómérlegben soroljuk fel, illetve összegezzük.
Vállalkozás indítás – Az üzleti terv részei Üzleti tervet készíteni minden vállalkozó számára létfontosságú, akár új vállalkozás elindítását tervezi, akár meglévő vállalkozását szeretné bővíteni. Az üzleti tervnek hármas célja van: tervezés: a jövőre vonatkozó tervek kidolgozása, értékelés: az üzleti tervben megfogalmazott célok megvalósulásának értékelése pénzszerzés: a hitelezők, befektetők számára készített terv A kis- és középvállalkozások üzleti terveit általában 1 évre előre szokás részletesen elkészíteni. Nagy vonalakban érdemes szólni az 2. -4. évről is, ám már elég évekre bontva és kevésbé részletesen kidolgozni a tervet. A jó üzleti terv felépítése Tartalom Összefoglalás Piacelemzés Az üzleti elképzelés leírása Üzleti célok Marketing terv Szervezeti terv Működési terv Személyzeti terv Kockázatelemzés Pénzügyi terv Mellékletek Mint a neve is mutatja, az a célja, hogy tömören és lényegre törően összefoglalja az egész terv lényegét. A befektetők, a hitelezők és a külső értékelők először – sőt, gyakran kizárólag – ezt olvassák el, ezért önmagában is érthetőnek kell lennie.
Működési terv 1. Fejlesztési elemzés a termékek / szolgáltatások fejlesztése milyen stádiumban van mikorra várható a fejlesztés befejezése a befejezésig milyen akadályokat kell leküzdenie a vállalkozásnak milyen feladatok várnak még elvégzésre kik vesznek részt a vállalkozáson kívül a fejlesztésben (alvállalkozó, partnercég) a szabadalmaztatás megoldása, a szabadalmi jogok levédése 2.
A következő lépések Az elfogadott szöveg a Parlament tárgyalási pozícióját jelenti a Tanáccsal a végső jogszabályról folytatandó tárgyalások során. Háttér A Parlament 2018 februárjában európai polgárok kezdeményezésére felkérte a Bizottságot, hogy tekintse át a nyári időszámításra vonatkozó irányelvet, és szükség esetén javasolja annak megváltoztatását. A Bizottság az ezt követően elvégzett konzultáció során 4, 6 millió választ kapott európaiaktól, akiknrk 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást. A Bizottság javaslatot nyújtott be, amelyről a Tanácsnak és a Parlamentnek megegyezésre kell jutnia. Az Unió először 1980-ban hozta összehangba a nyári időszámítást annak érdekében, hogy az egységes piacon az addigi gyakorlattal ellentétben egyszerre történjen az óraátállítás. A jelenleg érvényben lévő irányelv szerint az uniós tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell váltani nyári időszámításra, és október utolsó vasárnapján a télire.
Március 28-án, vasárnap, hajnali 2 órakor 3 órára állítják át az órákat, így megkezdődik a nyári időszámítás; egy órával tovább lesz világos. Vannak olyan szakértők, akik szerint nincs gazdasági haszna az óraátállításnak, sőt felborítja a bioritmust, ami akár közlekedési baleseteket is okozhat, alvási problémák miatt. Mások ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a tavaszi kirándulásra, nyári strandolásra hosszabb idő juthat. Mindenesetre ősszel visszakapjuk az óránkat az alvásra, de sötétebb is lesz. Az Európai Parlament még 2019 márciusában döntött a tavaszi és őszi, egyórás óraátállítás eltörlése mellett. Ez elméletileg ez évtől életbe is lépne, ám a tagállami kormányokat tömörítő uniós testületben, az EU Tanácsában is dűlőre kellene jutni e kérdésben, ami várat magára. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csaknem egy hónapja úgy vélekedett: van értelme, ha az Európai Unió döntést hoz az ügyben. Hozzáfűzte: senkinek sem érdeke, hogy például Ausztria és Magyarország az eltérő választás miatt különböző időzónába kerüljön.
Hamarosan érkezik a nyári időszámítás! Hamarosan egy órával előrébb állítjuk át az órákat, pontosabban március 28. -án hajnali 2-kor kell hajnali 3-ra, ezzel egy órával később sötétedhet! Egyébként az elmúlt napokban derült ki, hogy idén biztosan nem törlik el az óraátállítást. forrás: Wikipédia Ez is érdekelhet! Zivatarok érkeznek: 80-100km/h- szélvihar, lehűlés!
A nyári időszámítás múlt század eleji bevezetését egyértelműen energiatakarékossági okok váltották ki, amelyet még az 1970-es években végzett energetikai mérések is alá tudtak támasztani, azonban ennek mára már korántsem akkora a jelentősége, mint 100 vagy akár 50 évvel ezelőtt. Friss energetikai adatok meta-analízise alapján a nyári időszámítás alkalmazása országonként valamelyest eltérően mindössze 0, 5 – 2, 5% energiamennyiséget takarít meg a lakosság számára. Mára a nyári időszámítás leginkább az időzóna nyári hónapokra vonatkozó, egyfajta korrekciójának tekinthető, növelve az aktívan eltöltött ébrenléti idő napfényes óráinak számát. Az Európai Unión belül első alkalommal 2015-ben merült fel a nyári időszámítás eltörlésének gondolata, azonban akkoriban a tagállamok véleménye erősen megosztott volt ebben a kérdésben. A nyári időszámítás eltörlését szorgalmazó tagállamok leginkább az óraátállítás emberi szervezetre gyakorolt hátrányos kronobiológiai hatásokra hivatkoztak. Egy-két év elteltével azonban néhány tagállam látványosan a kezdeményezés mellé állt, ennek eredményeképpen 2018-ban a tagállamokban internetes konzultáció zajlott a kérdésben.
Március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor egy órával előre, hajnali 3 órára kell átállítani az órákat. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint évek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram spórolható meg. A megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni, ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének – jelezte a rendszerirányító. Mint írják, utoljára a 2017. március 26-án megtörtént óraállítás előtti és az azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé a nyári időszámításra váltás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján a villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 gigawattórát (GWh). Kapcsolódó A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik.
Vasárnap, március 29-én kezdődik a nyári időszámítás. Az órákat hajnali 2 órakor kell 3-ra állítani. Tavaly az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Egyelőre még nem dőlt el, hogy Magyarország melyiket választja. Az EP tavaly egyeztetésre kérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A nyári-téli óraátállítást Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás, 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal. Egyre több szakértő szerint az óraátállításnak ma már nincs jelentős energiamegtakarítási funkciója, viszont annál több élettani kellemetlenséget okoz.
Kiemelt kép: MTI/Ujvári Sándor