Veszélyes volt ez az egész, mi is féltünk. Fiatal gyerekek voltunk, és sírtunk, hogy most kerültünk pár éve ezekbe a szép házakba és mi lesz, ha el kell hagynunk a falut. A szülők erősnek próbáltak mutatkozni, de látszott rajtuk is, hogy félnek. A legnagyobb öröm az volt, amikor kiderült, hogy a kitörés önmagát eloltotta. Csodálatos így visszaemlékezve is belegondolni, hogy milyen hatalmas ereje van a természetnek. Nagyhegyesi kráter to go. Az emberek a fúrásokkal mesterségesen beleavatkoztak a természet rendjébe, míg az emberek tehetetlenek voltak, addig a természet szerencsére megszűntette és megoldotta a problémát. dalnoky Forrás:, Nagyhegyesi újság
A Kráter-tó mellett emlékhely mesél arról, hogy Nagyhegyes egykor az alföldi földgázkitermelés egyik központja volt, és persze az 1961. augusztus 23-án kezdődő katasztrófáról is, melynek eredménye maga a Kráter-tó. Ezt még a gázkitörés után feltöltötték vízzel, hogy egy esetleges újabb tüzet megakadályozzanak. A nagyhegyesiek sokáig a közelébe sem mehettek, mert a kitermelő cégé volt a terület, majd 2004-ben a település tulajdonába került, ezután alakították ki a ma is látható pihenőhelyet. Bajusz Istvánné elmondta, a horgászok és a családok is rendszeresen töltik itt a szabadidejüket, és már első osztálytól kezdve szerveznek kirándulásokat a gyerekeknek a pedagógusok. - Volt olyan, aki azt mondta, hogy jó lenne ide faházakat tenni, hogy itt lakjanak vagy aludjanak, de nem. Nagyhegyesi kráter tó. Ennek a tónak és a környéknek ez a természetes szépsége, hogy csend és nyugalom van – tette hozzá a polgármester. A tavacskába rendszeresen telepít halat a helyi horgászegyesület. Nagy versenyeket nem tudnak rendezni, ahhoz kicsi a vízfelület, de szívesen látják azokat, akik ezen a nem mindennapi helyen szeretnék kipróbálni a horgászszerencséjüket.
Mindehol szemeteseket raktak ki. Forrásirodalom: Gazda László: Nagyhegyes falukönyve, és a oldalról átvett tartalom, továbbá Geocaching adatok KRÁTER-TÓ (GCKRAT) Szélesség N 47° 32, 314' Hosszúság E 21° 24, 288' Magasság: 103 m Megye/ország: Hajdú-Bihar Geoláda típusa: Hagyományos geoláda Nagyobb térképért klikk a képre!
Az Alföldön azért nagyobb számban, az itteni laza talajszerkezet miatt. Itt Nagyhegyesen, 1961. augusztusában, a Hajdúszoboszló 36-os kút kitörése volt az egyik legnagyobb. GÁZKITÖRÉS - KRÁTER-TÓ keletkezése: Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre: A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felső mészkő rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendő lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévő gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdödött. HAON - A nagyhegyesi Kráter-tó is szerepel a hazai grilltérképen. Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, előszőr a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le, de ez nem volt elegendő. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényű kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszolag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belőle.
A Karácsonyi történetek címen ismert klasszikus összeállítás, amely a Karácsonyi ének mellett négy további történetet - Harangszó (1844), Házi tücsök (1845), Az élet csatája (1846), A szellem embere (1848) - tartalmaz, magyarul utoljára 1958-ban jelent meg egy kötetben. Most új fordításban adjuk közre ezt az örökzöld gyűjteményt. Rövid leírás...
A nagy angol mesemondó talán legismertebb műve az 1843-ban írt és most is időszerű Karácsonyi ének. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának meseszerű történetében, amelynek adaptációival (több tucat megfilmesítés, hangjáték, színpadi változat) évről évre találkozhatunk karácsony táján. A mű első megjelenésétől fogva óriási népszerűségnek örvend, s részben ezért Dickens a következő huszonöt évben még sok más karácsonyi-újévi történetet írt. A Karácsonyi történetek címen ismert klasszikus összeállítás, amely a Karácsonyi ének mellett négy további történetet - Harangszó (1844), Házi tücsök (1845), Az élet csatája (1846), A szellem embere (1848) - tartalmaz, magyarul utoljára 1958-ban jelent meg egy kötetben. Most új fordításban adjuk közre ezt az örökzöld gyűjteményt.
Karácsonyi történetek leírása A nagy angol mesemondó talán legismertebb műve az 1843-ban írt és most is időszerű Karácsonyi ének. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának meseszerű történetében, amelynek adaptációival (több tucat megfilmesítés, hangjáték, színpadi változat) évről évre találkozhatunk karácsony táján. A mű első megjelenésétől fogva óriási népszerűségnek örvend, s részben ezért Dickens a következő huszonöt évben még sok más karácsonyi-újévi történetet írt. A Karácsonyi történetek címen ismert klasszikus összeállítás, amely a Karácsonyi ének mellett négy további történetet – Harangszó (1844), Házi tücsök (1845), Az élet csatája (1846), A szellem embere (1848) – tartalmaz, magyarul utoljára 1958-ban jelent meg egy kötetben. Most új fordításban adjuk közre ezt az örökzöld gyűjteményt.