2021. november 17. 11:44 Energiaválság: szárnyal tovább a gázár, a szerbek is hosszú távú orosz szerződést köthetnek Közben a fehéroroszok váratlan vezetékjavítást jelentettek be. 2021. november 16. 18:42 Energiaválság: elszabadult a gázár, miután felfüggesztették az Északi Áramlat 2 német engedélyezését 94 euró körülre ugrott a decemberi kontraktus ára. Északi Áramlat 2: felfüggesztést rendeltek el Németországban - Infostart.hu. 2021. november 02. 16:26 Energiaválság: Putyin utasítása ellenére sem szállít több gázt a Gazprom, megint emelkedik az ár Lezajlottak a kapacitásaukciók. 2021. szeptember 27. 16:24 MTI, Portfolio Moszkva szerint semmi közük az elszabaduló európai gázárakhoz Más okokat neveztek és rögzítették, hogy teljesítik a szállításokat. 1 2 3
Cégvilág 2021. 06. 15 | Szerző: MTI 2021. 15 | Szerző: MTI A lengyel alsóház szinte egyhangúlag felszólította kedden az Európai Unió és a NATO tagállamait, kiemelten Németországot és az Egyesült Államokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték befejezésének megakadályozására. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítésének hatása a gázárakra és a versenyre - 2017. február 22. - Verseny és Szabályozás konferencia, Budapest - REKK. Fotó: AFP A határozat mellett a 453 jelenlévő képviselő közül 452-en szavaztak, egyetlen politikus – a kisebb ellenzéki tömörülés, a Kukiz´15 elnöke, Pawel Kukiz – adott le ellenszavazatot. A dokumentum azt követően született, hogy Joe Biden amerikai elnök májusban bejelentette, Washington visszavonja a Balti-tenger alatt, Lengyelország és Ukrajna megkerülésével épülő projektet kivitelező cégek ellen kivetett amerikai szankciókat. A lengyel képviselők az EU alapját jelentő értékekre, "az orosz terjeszkedés által fenyegetett közép-európai szomszédországokkal", különösen Ukrajnával vállalt szolidaritásra hivatkozva fordulnak az EU-hoz és a NATO-hoz. Érvelnek emellett az európai stabilitással és biztonsággal, az EU-ra irányuló orosz nyomásgyakorlással szembeni ellenállóképességgel is.
Steak house érd Késik, de év végéig elkészül az Északi Áramlat 2 | Magyar Nemzet Csirkecomb római tálban receptek, cikkek | Északi áramlat 2 Angol magyar mondat fordító Északi áramlat 2. 3 Végleg leállította tegnap este a munkát az a svájci cég, amely az orosz Északi Áramlat 2. Az Északi Áramlat 2.-t is érinthetik az Oroszország elleni szankciók. tengeri gázvezeték csőelemeit gyártotta, miután december 20-án Donald Trump amerikai elnök is aláírta azt a törvényt, amelyben az USA szankcionálja azokat a nemzetközi cégeket, amelyek részt vesznek a Gazprom által irányított projektben. Az Allseas nevű cég ma reggel jelentette be, határozatlan időre leállítja a tengeralatti csövek lefektetését, és "teljes mértékben együttműködik majd" az amerikai szabályozási, technikai és környezeti követelményekkel. A Trump által aláírt szankciók után az Allseas csoport még december 20-án döntött arról, hogy leállítja a munkát. Döntésük nem is meglepő, hiszen az amerikaiak az orosz gázvezeték építésében együttműködő cégek ingó vagyonának lefoglalását is kilátásba helyezték. Ez azt jelenti, hogy a svájci vállalat akár hajói lefoglalásával is szembe kellett volna, hogy nézzen, hiszen azok gyakorta járnak amerikai felségvizeken, és így célpontot jelenthettek volna a haditengerészetnek, hogy a törvény rendelkezéseit végrehajtsák.
A rendelet nemcsak a vezetéküzemeltetés és a földgáz-értékesítés szétválasztást írja elő, hanem arról is rendelkezik, hogy a beruházástól független, külső, harmadik beszállítóknak is hozzáférést kell biztosítani a vezetékhez. Azonban a tanúsítással teljesítendő követelmények csak a csővezeték német felségvizeken haladó szakaszára vonatkoznak. A Handelsblatt összeállítása szerint a Gazprom képes teljesíteni mindazt, amit a német hatóság az EU-s követelmények értelmezése alapján előír, bár ez időbe és pénzbe kerülhet. Más kérdés, hogy Brüsszel, amely a német hatóságoknál sokkal kritikusabban viszonyul az Északi Áramlat 2-höz, elégedett lesz-e ezzel. Könnyen lehet, hogy csak az Európai Bíróság teremt világos helyzetet egy ítélettel, amelyre akár éveket kell majd várni – fejtette ki a német lap. Mint írták, a szétválasztás a német hatósági értelmezés alapján nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Gazpromnak el kell adnia a vezetéket. Meglehet, hogy elegendő egy átszervezés a vállalatcsoporton belül.
Az LNG szükséges és szerencsés feltétel, hogy az árszabás ne emelkedjen elérhetetlen magasságba. Az Északi-Áramlat 2 pedig jó eséllyel megépül, a Gazprom és európai finanszírozó energetikai cégek segítségével. Az Északi-Áramlat 2 megépítése elsősorban a finanszírozó vállalatokat segítené, mint a Royal Dutch Shell (), az Engie (ENGI FP), a Wintershall (anyacég a BASF, ), a Uniper (UN01 GY) és az OMV (). Ezek a cégek összesen 9, 5 milliárd dollár vállalati kölcsönnel segítik a fővállalkozó Gazpromot. Pletser Tamás EMEA Olaj-, és Gázipar Elemző, Erste Befektetési Zrt. A cikkben szereplő papírok kivétel nélkül kereskedhetőek az Erste Traderben. Próbálja ki demó számlán kereskedési rendszerünket!
A tengeri áramlatokat részletesen az oceanologisták tanulmányozzáka speciális hajók, valamint a műholdas technológiák segítségével. A bolygó földrajzi kiterjedésében nagyon fontos szerepet játszanak: átengedik a sókat, a hőt, az élő szervezeteket, és a víz keveredését. Ezenkívül jelentősen befolyásolják a kontinensek éghajlati viszonyait, különösen a part menti területeket. Ismeretes, hogy a hideg áramok csökkentik az átlagota levegő hőmérséklete azon a tengerparton, amelyen haladnak, és a melegek a tengerparton hőt hoznak. A csapadékmennyiséget is befolyásolja: hideg - csökkenti és melegíti. A terület klímájára gyakorolt hatásukban, egyszerű példa. Tehát a Murmansk kikötője nem fagyott csak az észak-atlanti áramlás miatt. De a bolygó legszárazabb helyzete - a dél-amerikai partvidékre jellemző Atacama sivatag - nem véletlenül alakult ki, ahol a perui folyó áramlik. Észak-atlanti áram: a "térkép" a világtérképen Annak megállapításához, hogy az Észak-atlanti Áramlat hol van, meg kell nézni a megfelelő térképet.
Innen nézve hiába mutatja a történet optikája, hogy az orosz nagyvállalat elleni ítélet valamiféle személyes politikai attak, egy konkrét, Oroszország elleni támadás. Az ügy ennél természetesen jóval bonyolultabb, egyben árnyaltabb. Kezdve azzal, hogy magát a 2018-ban indult, tengerfenék alatti építkezést leginkább az indokolta, hogy akkoriban mindenki meg volt győződve arról, hogy nincs igazán alternatívája, Európának a jövőben irgalmatlan mennyiségű földgázimportra lesz szüksége – mondta el az Indexnek Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oroszország-kutatója. A szakértő hozzáteszi, Oroszország pedig belátta, ha nő a kereslet, és szeretné tartani a részesedését a piacon, logikusan több gázt kell bevinnie Európába. Vezeték ehhez viszont nincs elég, ami van, azt is nagyrészt fel kellene újítani, így ideje újat építeni. Így került Németország és Oroszország közé több mint 1230 kilométernyi csővezeték a Balti-tenger alatt. A német bírósági döntés azért születhetett meg, mert az uniós szabályoknak megfelelően az EU-ban nem csupán a gázosakat, minden vezetéket engedélyeztetni kell.
Meg nem nevezett helyről érkező nyomásgyakorlás hatására úgy döntött a Pesti Riport, hogy leveszi a támadott cikkeket, de ez csak átmeneti állapot – írja a Media1. A Media1 megtudta azt is, hogy 40 perces pikáns, állítólag Orosz Barbara hangját tartalmazó hangfelvétel publikálása is várható, miután a szervert áthelyezik az Egyesült Államokba és tulajdonost vált az oldal, és újra elérhetők lesznek a cikkek is. Az Orosz Barbara állítólagos viszonyaival kapcsolatos cikkek érintettjei közül ketten azt nyilatkozták, hogy nem igazak az állítások, jogi lépéseket helyeztek kilátásba. Orosz Barbara többek közt azt állította, hogy családos, és vallásos, így nem férne bele neki, hogy családos emberekkel folytasson viszonyt, valamint a Pesti Riportot bírálta a megjelentek kapcsán. Kovács Zoltán pedig fake news portálként emlegette az internetes lapot, és azt mondta, a többit majd intézik a jogászok. További részletek a Media1 cikkében olvashatók. Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk!
A magyar nemzeti érdek az, hogy Ukrajna területi szuverenitása sértetlen legyen. Mert - ahogy a miniszterelnök is több alkalommal megfogalmazta -, kell, hogy legyen "valami" Oroszország és Magyarország között. Ugyanakkor Ukrajnának teljes mértékben teljesítenie kell minden nemzetközi szervezet vele szemben támasztott elvárásait, az ENSZ-től kezdve az Európai Unióig vagy a NATO-ig, amikor a nemzeti kisebbségekről és azok nyelvi vagy emberi jogairól van szó - szögezte le az államtitkár. A Magyarországra érkező menekültekről szólva Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy bármekkora terhet jelentsen és bármekkora költséggel járjon is, Magyarország törődik a menekültekkel, és nem tesz különbséget azok között, akik az életüket mentve menekülnek Magyarországra egy szomszédos országból. Ugyanakkor Európa déli határain továbbra is erős a migrációs nyomás. A magyar elv meglehetősen egyszerű: "teljes mértékben elkötelezettek vagyunk azok iránt, akik első biztonságos országként Magyarországra menekülnek".
De "nemet mondunk az illegális migránsokra", "akik határok tucatjain kelnek át bármiféle engedély vagy a szabályok betartása nélkül, mondván, ők menekültek", miközben valójában migránsok, akik egy jobb élet reményében jönnek Európába - hangoztatta. A magyar kormány erre hívja fel a figyelmet - mondta, hozzátéve, az ukrán háború és az ukrán menekültek megerősítették a magyar álláspontot. Kovács Zoltánt kérdezték az Amerikai Egyesült Államok és az EU oroszokat sújtó azon szankcióiról is, amelyek sport- és közösségi eseményeket érintenek, illetve amelyekkel vagyonos oroszok pénzét fagyasztják be. Az államtitkár emlékeztetett: Európa már látott olyat, amikor intézkedések túlzóvá váltak, az érzelmek elszabadultak, és országokat, nemzeteket tettek felelőssé dolgok miatt. Meglátása szerint a kollektív büntetés nem a legjobb megoldás. Kovács Zoltán óvatosságra intett, amikor egyszerű orosz állampolgárokat akarnak megbüntetni, főleg olyanokat, akik már régóta élnek Nyugat-Európában. A háború Magyarországot sújtó gazdasági hatásairól szólva Kovács Zoltán elmondta, hogy az Oroszország elleni korábbi szankciók nagyobb terhet jelentettek Közép-Európa országainak, így Lengyelországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Romániának.
Valencsik ismeri a hangfelvétel tartalmát, és ezen az újságíró állítása szerint Orosz Barbara hangját hallja, amint meglehetősen oldott állapotban beszél különböző férfiakkal összefüggésben. Az újságíró-laptulajdonos azt mondta a Media1-en, a megjelent cikkek állításait fenntartja, tehát nem azért tették elérhetetlenné ezeket, mert probléma lenne ezek hitelességével kapcsolatban, hanem csak arra az időre, amíg az üzleti partnerüket bárki nyomás alatt tarthatja, amíg magyar joghatóság szerint üzemel az oldal. Azt mondta, a nyomás alá helyezett illető elkeseredetten hívta fel őt a történtek után, ezután döntött az eladásról és a szerverköltözésről. Valencsik elmesélte lapunknak azt is, hogy az általuk korábban közzétett üzenetváltások tartalmához nem Orosz Barbara telefonjának eltulajdonításával jutottak hozzá. Az átmenetileg elérhetetlen, a hírbe hozottak közül két fő, Orosz Barbara és Kovács Zoltán által megkérdőjelezett hitelességű cikkek egy része egyébként a Google Kereső Tárolójában még elérhetők.
Szijjártó Péter pedig február 21-én, vagyis alig pár nappal az orosz invázió előtt osztott meg egy pikírt hangvételű videót, amiben közölte, hogy bár előre bejelentették az orosz támadás dátumát, az időpont már elmúlt, és érdekelné, hogy kitől jött ez az információ, mi a forrás, az a jövőben is forrás lesz-e, lesznek-e még további dátumok? Ha Szijjártó ennyire nem látta előre, hogy mi jön, akkor milyen információkkal rendelkeztünk? Gulyás válasza szerint mindazokkal, amelyeket Magyarország EU-tagként és NATO-szövetségesként megkapott. Még mielőtt sorra kerültünk volna, a Telex kérdezte meg, hogy ha a kormány nem küld fegyvereket, a szankciókat is rossznak tartja, de a tárgyalások sem működtek, akkor mégis mi a javaslatuk ebben a helyzetben? Gulyás közölte, hogy elutasítják a háborút, de az is látszik, hogy ha a szankciók működtek volna az elmúlt 7 évben, akkor Oroszország most nem támadta volna meg Ukrajnát. "Ha szankciót hozunk, akkor lehet, hogy valamelyest nekünk is fáj, de a másik oldalnak kellene, hogy jobban fájjon.